A mérnöktanár-képzés a mérnöki szakirányban megszerzett műszaki képzettségre épül, és a szakirányba tartozó tantárgyak/tantárgycsoportok oktatására készít fel. Egy-egy mérnöki szakirányhoz 15-20 tantárgy tartozik a szakképzésben. (Például a gépészmérnöki szakképzettséggel az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék és kerettantervi irányelvek szerint jelenleg 16 gépészeti tantárgy oktatását kell ellátnia).

Ennek a helyzetnek a figyelembe vételével a mérnöktanári zárószigorlat műszaki tekintetben az oktatandó tantárgycsoport műszaki alapjaira irányul (és nem a mérnöki tanulmányokban letett szigorlatok valamilyen megismétlése), ugyanakkor figyelemmel van a szakképzés szakmódszertani és oktatástechnológiai igényeire is.

Így a mérnöktanári szigorlat célja, hogy integráltan vizsgálja a mérnöktanár-jelölt műszaki és szakmódszertani felkészültségét.

A tantárgy helye és szerepe a szakmacsoportos alapozó- és szakképzésben. Az oktatás cél- és követelményrendszere. A rajz tananyag strukturális és tartalmi elemzése. A rajzi tudás szerkezete. A fogalmi sokszínűség és az alkalmazás-centrikusság megnyilvánulása a metszeti ábrázolások témakörben.

Az ábrázolási módok kialakulása és fejlődése. A műszaki rajzok célja, tartalma, alapelemei, készítésének hagyományos és korszerű eszközei. Az ábrázolás-technikai készségek, képességek. A manuális és számítógépi rajzolás (CAD) eszközei, és ezek alkalmazásához kapcsolódó készségek.

Az induktív és a deduktív tananyag-feldolgozási mód összehasonlítása a síkmértani szerkesztések oktatása kapcsán. Az algoritmusok szerepe a tanulási folyamat optimalizálásában. A szerkesztési algoritmusok szerepe és jelentősége a síkmértani szerkesztések tanítás-tanulási folyamatában. A szakrajz és a geometria kapcsolatrendszere.

A téri-vizuális képességek rendszere, a vizuális megismerő-, kifejező-, alkotóképesség értelmezése. A vizuális gondolkodás, a gondolkodási műveletek szerepe a rajzoktatásban. A vizuális nevelés, a rajzoktatás személyiségformáló szerepe. A téri-vizuális képességek fejlesztésének módszerei az axonometrikus és a vetületi ábrázolás témaköreiben.

A szakrajz ismeretek alkalmazásának műveletei, alapvető rajzi készségek és jártasságok. A teljesítményképes tudás fejlesztésének módszerei és eszközei a jelképes ábrázolások témakörben. A rajzoktatásban alkalmazott munkalapok, feladatlapok, példatárak alapvető típusai. A jelképes ábrázolások témakör belső és külső kapcsolatrendszere.

A tantárgyi célokat befolyásoló tényezők a gépelemek tanításában. A gépszerkezettani tantárgyak helye és szerepe a középfokú szakképzés tantárgyi rendszerében. A tantárgykör tanítása során fejlesztendő képességek és készségek. A képzési tartalom általános felépítése és a tananyag elrendezésének elvei a gépelemek tananyagában.

A térszemlélet és térképzelet fejlesztésének szükségessége és lehetőségei. Az ábrák reprodukciója és rekonstrukciója a tengelykapcsolók témaköreinek tanításában. A gépszerkezeteket bemutató ábratartalmak tanulásának általános szempontjai.

A méretezési feladatok tanításának követelményei és módszerei a tengelyek méretezésének témájában. A kiválasztási feladatok jellemzőinek bemutatása a gördülőcsapágyak tanításában. Az életszerű feladatok követelményei. Projekt jellegű feladatok.

A kombinatív és funkcionális gondolkodás szükségességének bemutatása a kötőgépelemek témáinak tanításában. A szerkesztési tevékenység fázisai. Az alapelv és a működési elvek kapcsolata. A megoldások hiányosságainak jellege, csökkentésük lehetőségei.

A technikai újdonságok és a technikatörténeti gyökerek hatása a műszaki érdeklődésre. Fordított analógia alkalmazása a rugók összekapcsolásának tanításában. A hasonlat, a bemutatás és a nyitva hagyott problémák alkalmazása. A szerkezeti elemek fontossága és a szabványosítás szerepe.

A tantárgycsoport fejlődése, funkciója a szakképzésben. Tantárgyközi kapcsolatok. A tantárgyi tartalom forrásai, a tananyag szerkezete, elrendezése, feldolgozása a vas- és acélötvözetek témakör tanításában. Oktatási célok, tanulási eredmények, tartalom és eszköztudás.

Az általános és speciális képességek, továbbá fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. Az induktív gondolkodás képessége és fejlesztése: az alkalmas tantárgyi témák, az alkalmazható tanulásszervezési módok, módszerek, taneszközök. A hagyományos és az induktív gondolkodás fejlesztését célzó megoldás összehasonlító értékelése a metallográfiai ismeretek témakör tanításán keresztül.

A tantárgy és a tantárgyi témák fő jellegzetességei, az adekvát stratégiák, módszerek. A témák feldolgozásának logikája, tipikus hibák. A tanári bemutató kísérlet mint a tantárgy sajátos módszere, általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a szükséges feltételek, a kapcsolódó tanári tervezési és szervezési feladatok a hőkezelés téma tanításában. A módszer értékelése.

A tanulók önálló munkavégzési képességének elemzése, fejlesztési lehetőségei a tantárgyban. Önálló, egyéni ismeretfeldolgozás a tanítási órákon. Az önálló tanulókísérletek módszerének általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a lehetséges szervezési módok, a szükséges feltételek. Tanulókísérleti órák tervezése és levezetése az anyagvizsgálatok téma tanításában. A módszer értékelése.

A tudásszint ellenőrzésének tantárgyi sajátosságai és eszközei a hideg- és melegalakítások téma tanításában. A formatív és a szummatív értékelés sajátosságai. A feladatlapok kidolgozása, feladatok főbb típusai és azok jellemzői. Témazáró feladatlapok összeállítása, a pontszámok meghatározása. Az eredmények értékelése, az érdemjegy megállapítása.

A mérnöktanár-képzés a mérnöki szakirányban megszerzett műszaki képzettségre épül, és a szakirányba tartozó tantárgyak/tantárgycsoportok oktatására készít fel. Egy-egy mérnöki szakirányhoz 15-20 tantárgy tartozik a szakképzésben.

Ennek a helyzetnek a figyelembe vételével a mérnöktanári zárószigorlat műszaki tekintetben az oktatandó tantárgycsoport műszaki alapjaira irányul (és nem a mérnöki tanulmányokban letett szigorlatok valamilyen megismétlése), ugyanakkor figyelemmel van a szakképzés szakmódszertani és oktatástechnológiai igényeire is.

Így a mérnöktanári szigorlat célja, hogy integráltan vizsgálja a mérnöktanár-jelölt műszaki és szakmódszertani felkészültségét.

A programozás tanításának történeti áttekintése az adott gépekre írt programoktól a programnyelvtől és számítógéptípustól független algoritmizálásig. A program és az algoritmus prioritása. A programok készítésének tanítása fejlesztő rendszerben.

Pszeudokód - Folyamatábra - Struktogram. A mondatszerű leírás vizualizálása. Folyamatábra szimbólumok. A strukturált programozás elvének érvényesítése a folyamatábrás algoritmus-megfogalmazásban.

A hagyományos és a számítógépes feladatmegoldás.

Algoritmus, folyamatábra, program. Az algoritmus-szerkesztés tanítása. Megoldási algoritmusok gép nélküli ellenőrzése. A mintapéldák szerepe az algoritmizálás tanítási-tanulási folyamatában az alap-algoritmusoktól a komplex feladatok algoritmizálásáig.

Az objektumorientált és vizuális programnyelvek témakörök oktatásának témaspecifikus módszerei, munkaformái és taneszközei. A témakörök tananyagának mikroszerkezete és de Block taxonómiája alapján az informatika tudás értelmezése. A különböző programnyelvek szintaktikai és szemantikai szabályai tanításának és tanulásának módszerbeli sajátosságai.

A kreativitás értelmezése és fejlesztésének lehetőségei, módszerei a számítógép-programozás témakörben. A kreatív gondolkodás komponensei és fejlesztésének módszerei a témakör feldolgozása révén. A problémamegoldó stratégia alkalmazásának lehetőségei. Az algoritmizálás és a heurisztikus módszerek alkalmazása a programozás tanítása-tanulása során. Differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás.

A tantárgy helye és szerepe a szakmacsoportos alapozó- és szakképzésben. Az oktatás cél- és követelményrendszere. Az informatika tudás szerkezete és a fogalmi sokszínűség megnyilvánulása a számítógép felépítése (a hardver) témakör vonatkozásában. Az informatika tananyag strukturális és tartalmi elemzése.

Az informatikai ismeretek alkalmazásának műveletei, alapvető készségek és jártasságok. A teljesítményképes tudás fejlesztésének módszerei és eszközei a hálózati operációs rendszerek témakörben. A téma feldolgozása során alkalmazott munkalapok, feladatlapok, példatárak alapvető típusai. A témakör belső és külső kapcsolatrendszere.

Az induktív és a deduktív tananyag-feldolgozási mód összehasonlítása az adatbázis kezelés oktatása kapcsán. Az algoritmusok szerepe a tanulási folyamat optimalizálásában. A gondolkodási műveletek szerepe és jelentősége a téma tanítás-tanulási folyamatában. A készség- és jártasságfejlesztés témaspecifikus módszerei.

Az általános és speciális képességek és fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. A problémamegoldás komplex értelmezése. A problémafelvető és –megoldó oktatás szerepe és jelentősége a hálózati kommunikáció témakör tanításában. A gondolkodásbeli rugalmasság és az analógiás gondolkodás fejlesztésének bemutatása a téma tanításán keresztül.

A tudásszint ellenőrzésének tantárgyi sajátosságai és eszközei a bemutatók létrehozása és szerkesztése témakör tanításában. A formatív és a szummatív értékelés sajátosságai. A feladatlapok kidolgozása, feladatok főbb típusai és azok jellemzői. Témazáró feladatlapok összeállítása, a pontszámok meghatározása. Az eredmények értékelése, az érdemjegy megállapítása.

A szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és az adatbázis-kezelés tananyagok tartalma és tantárgyi követelményei a szakmai orientációban és a szakképzésben. A témakör tananyagának szerkezete, elrendezése, a tantárgyi tartalom forrásai. Oktatási célok, tanulási eredmények, tartalom és eszköztudás a kompetencia alapú szakmai- és vizsgakövetelményekben.

A produktív és reproduktív programalkalmazás értelmezése, módszerei. Feladat- és problémamegoldás. Tipikus feladatok és a gyakoroltatás eszközei a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és a képszerkesztés témakörben. A készség- és jártasságfejlesztés alapvető eszközei és módszerei. A témakörök közötti kapcsolatrendszer.

A munkacselekvések legfontosabb típusai és szerepük az információs hálózati szolgáltatások téma elsajátítása során. A kondicionáláson alapuló cselekvések, cselekvéssorok elsajátításának stratégiája. A tanulási és munkatevékenység megtervezése, a munkacselekvések ellenőrzése, szabályozása. A munkatevékenységek közötti kapcsolatrendszer. A munkatevékenységek elsajátítási folyamata. Projektmunka.

Interaktív weblapok készítéséhez szükséges ismeretek (programnyelvek, alkalmazói szoftverek, hálózati ismeretek, kliens-szerver kapcsolat, jogosultsági rendszer) tematikus elemzése, ill. az elsajátításukhoz szükséges tananyag összeállítása. Motiválás önálló web-oldalak készítésére, ill. a saját iskola weblapjának színesebbé tételére, folyamatos aktualizálására.

A számítástechnika laboratórium kialakításának és üzemeltetésének szempontjai. A hardver és szoftver kiválasztás alapelvei. Alapvető szervezeti és munkaformák a számítástechnika laboratóriumban. A tanulási tevékenység vezérlésének és szabályozásának módszerei. A tanuló munkavégzés ellenőrzésének és értékelésének sajátosságai.

A mérnöktanár-képzés a mérnöki szakirányban megszerzett műszaki képzettségre épül, és a szakirányba tartozó tantárgyak/tantárgycsoportok oktatására készít fel. Egy-egy mérnöki szakirányhoz 15-20 tantárgy tartozik a szakképzésben.

Ennek a helyzetnek a figyelembe vételével a mérnöktanári zárószigorlat műszaki tekintetben az oktatandó tantárgycsoport műszaki alapjaira irányul (és nem a mérnöki tanulmányokban letett szigorlatok valamilyen megismétlése), ugyanakkor figyelemmel van a szakképzés szakmódszertani és oktatástechnológiai igényeire is.

Így a mérnöktanári szigorlat célja, hogy integráltan vizsgálja a mérnöktanár-jelölt műszaki és szakmódszertani felkészültségét.

A közlekedési szakmai elméleti tantárgyak célja, feladata, kapcsolatrendszere. A közlekedési tantárgyak helye és szerepe a szakképzés tantárgyi rendszerében. Elméleti és gyakorlati jellegű tantárgyak. A tananyag szerkezete és tartalma a közúti forgalom jellemzőinek mérési és felvételi módszerei témakörben.

Tanterv típusok, tematikus terv, óravázlat. A szakmai képzési programok szerepe a közlekedési szakképzés szabályozásában. A szintbeli csomópontok típusai és forgalomszabályozása témakör tanításának oktatási dokumentumai.

Az analógiák és a párhuzam szerepe a fogalmak kialakításában. A szimulációk felhasználásának jellemzői. A helyváltoztatási lehetőségek, eszközrendszerek téma tanításának tervezése különös tekintettel a fogalmak kialakítására.

Az elméleti és gyakorlati (terep) foglalkozások sajátosságai. Laboratóriumi foglalkozások. Kísérletek alkalmazása. Team (csoportos) munka. Foglalkozások tervezése a személyközlekedés, áruszállítás téma oktatásához.

A szoftverek alkalmazásának szempontjai a közlekedési témák oktatásában. Az Internet használatának lehetőségei. A közlekedési szolgáltatások jellemzői és szabályozása témakör tanításának tervezése informatikai támogatással.

Az ábrázolási módok kialakulása és fejlődése. A műszaki rajzok célja, tartalma, alapelemei, készítésének hagyományos és korszerű eszközei. Az ábrázolás-technikai készségek, képességek. A manuális és számítógépi rajzolás (CAD) eszközei, és ezek alkalmazásához kapcsolódó készségek.

A téri-vizuális képességek rendszere, a vizuális megismerő-, kifejező-, alkotóképesség értelmezése. A vizuális gondolkodás, a gondolkodási műveletek szerepe a rajzoktatásban. A vizuális nevelés, a rajzoktatás személyiségformáló szerepe. A téri-vizuális képességek fejlesztésének módszerei az axonometrikus és a vetületi ábrázolás témaköreiben.

A szakrajz ismeretek alkalmazásának műveletei, alapvető rajzi készségek és jártasságok. A teljesítményképes tudás fejlesztésének módszerei és eszközei a jelképes ábrázolások témakörben. A rajzoktatásban alkalmazott munkalapok, feladatlapok, példatárak alapvető típusai. A jelképes ábrázolások témakör belső és külső kapcsolatrendszere.

A tantárgyi célokat befolyásoló tényezők a gépelemek tanításában. A gépszerkezettani tantárgyak helye és szerepe a középfokú szakképzés tantárgyi rendszerében. A tantárgykör tanítása során fejlesztendő képességek és készségek. A képzési tartalom általános felépítése és a tananyag elrendezésének elvei a gépelemek tananyagában.

A térszemlélet és térképzelet fejlesztésének szükségessége és lehetőségei. Az ábrák reprodukciója és rekonstrukciója a tengelykapcsolók témaköreinek tanításában. A gépszerkezeteket bemutató ábratartalmak tanulásának általános szempontjai.

A technikai újdonságok és a technikatörténeti gyökerek hatása a műszaki érdeklődésre. Fordított analógia alkalmazása a rugók összekapcsolásának tanításában. A hasonlat, a bemutatás és a nyitva hagyott problémák alkalmazása. A szerkezeti elemek fontossága és a szabványosítás szerepe.

A tantárgycsoport fejlődése, funkciója a szakképzésben. Tantárgyközi kapcsolatok. A tantárgyi tartalom forrásai, a tananyag szerkezete, elrendezése, feldolgozása a vas- és acélötvözetek témakör tanításában. Oktatási célok, tanulási eredmények, tartalom és eszköztudás.

Az általános és speciális képességek, továbbá fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. Az induktív gondolkodás képessége és fejlesztése: az alkalmas tantárgyi témák, az alkalmazható tanulásszervezési módok, módszerek, taneszközök. A hagyományos és az induktív gondolkodás fejlesztését célzó megoldás összehasonlító értékelése a metallográfiai ismeretek témakör tanításán keresztül.

A tanulók önálló munkavégzési képességének elemzése, fejlesztési lehetőségei a tantárgyban. Önálló, egyéni ismeretfeldolgozás a tanítási órákon. Az önálló tanulókísérletek módszerének általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a lehetséges szervezési módok, a szükséges feltételek. Tanulókísérleti órák tervezése és levezetése az anyagvizsgálatok téma tanításában. A módszer értékelése.

A tudásszint ellenőrzésének tantárgyi sajátosságai és eszközei a hideg- és melegalakítások téma tanításában. A feladatlapok kidolgozása, feladatok főbb típusai és azok jellemzői. A formatív és a szummatív értékelés sajátosságai. Témazáró feladatlapok összeállítása, a pontszámok meghatározása. Az eredmények értékelése, az érdemjegy megállapítása.