Széchenyi István Egyetem
Mûszaki Tudományi Kar
Jedlik Ányos Gépész-, Informatikai és Villamosmérnöki Intézet

MÛSZAKI SZAKOKTATÓ EGYETEMI ALAPSZAK (BSc SZAK)

Képzési cél:
Olyan mûszaki szakoktatók képzése, akik a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerû és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben elsõsorban a gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzõhelyeken folytatott üzemi (tanmûhelyi) gyakorlatok vezetésére.
A képzés része továbbá a felsõfokú szakképzés, a felnõttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történõ felkészítés is.
A képzés alapvetõ célja, hogy az alapszakon végzettek kellõ mélységû elméleti ismeretekkel rendelkezzenek a képzés második ciklusban történõ folytatásához.

Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc).

Az oklevélben megnevezett szakképzettség: mûszaki szakoktató (a szakirány megjelölésével)
A képzés idõ: 7 félév.

Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kreditpontok száma: 210 kreditpont.

A képzés tartalma, az egyes képzési területek aránya:

Képzési terület:	kredit	% arány
Természettudományos alapismeretek	40	19,0
Gazdasági és humán ismeretek	18-22*	9,2
Szakmai törzsanyag - mûszaki	58-63*	28,6
Szakmai törzsanyag - pedagógia	31	14,8
Differenciált szakmai tananyag - mûszaki	27-32*	13,7
Differenciált szakmai tananyag - pedagógiai	16	7,6
Szakdolgozat	15	7,1
Összesen	210	100

*Megjegyzés: szakirányonként eltérõ

Szakirányok:
- gépészeti,
 - informatikai
 - közlekedési

Szakmai gyakorlat: 12 hét, a szakirány szerinti szakterületen.

Az ismeretek ellenõrzési rendszere:
A tantervben elõírt követelmények teljesítésébõl, szakmai gyakorlat elvégzésébõl, szakdolgozat elkészítésébõl, záróvizsga (mûszaki szakoktatói képesítõ vizsga) letételébõl tevõdik össze.

A szakdolgozat követelményei:
A szakdolgozat olyan, konkrét szakterületen felmerülõ pedagógiai, kiemelten szakmódszertani feladat önálló megoldása, vagy kutatási téma kidolgozása, amely a hallgató tanulmányi ismereteire támaszkodva kiegészítõ szakirodalmak tanulmányozásával és konzulensek irányításával egy félév alatt elkészíthetõ.
A jelölt a szakdolgozattal igazolja, hogy kellõ jártasságot szerzett a tanult mûszaki és pedagógiai ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes a mûszaki szakoktató komplex pedagógiai feladatainak elvégzésére, és a tananyagon túl jártas egyéb szakirodalomban is, amelyet értékteremtõ módon képes alkalmazni.

A záróvizsgára (mûszaki szakoktatói képesítõ vizsga) bocsátás feltétele:
A tantervben elõírt követelmények teljesítése, ezen belül
- legalább 210 kredit megszerzése, amelyben a szakdolgozat 15 kredit értékû,
- a testnevelés és gyakorlati képzés tanterv szerinti követelményeinek teljesítése,
- egy opponens által bírált és elfogadott szakdolgozat.

Az oklevél kiadásának a feltétele:
Egy idegen nyelvbõl államilag elismert, legalább középfokú A, vagy középfokú B típusú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete szerinti szintû), illetve azzal egyenértékû nyelvvizsga letétele.

A záróvizsga (mûszaki szakoktatói képesítõ vizsga) részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga a szakdolgozathoz kapcsolódóan kijelölt szaktárgyakból, illetõleg szaktárgy részekbõl, amelyhez tartozó összes tananyag mennyiségének értéke legalább 10 kredit.
A záróvizsga (mûszaki szakoktatói képesítõ vizsga) eredménye:
- a pedagógiai gyakorlatot záró érdemjegynek,
- a szakdolgozat védésére kapott érdemjegynek és
- a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegynek egyszer? számtani átlaga, egész számra kerekítve.
A záróvizsga eredménye elégtelen, ha valamelyik érdemjegy elégtelen.

Az oklevél minõsítése:
Három eredmény, az egész tanulmányi idõre vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag, a komplex szóbeli záróvizsga jegyeinek átlaga és a szakdolgozatra kapott érdemjegy számtani átlaga.

Felhívjuk Tisztelt Hallgatóink figyelmét, hogy a Tanulmányi Tájékoztató adatai tájékoztató jellegûek. Az aktuális tantervi változások megismeréséhez saját érdekében a Hallgatói Információs Rendszert kísérje figyelemmel.

Gyõr, 2006. április 12.

Dr. Szekeres Tamás CSc. s.k. egyetemi tanár, szakvezetõ

Dr. Kóczy T. László DSc. s.k. egyetemi tanár, dékán

Főiskolai szintű mérnöktanár szak

A szak általános jellemzõi

A képzés idõtartama:

8 félév

Képzési szakirányok:

	gépész
	informatika

A kettõs fõiskolai diploma megnevezése:

	mérnöktanár és
	mérnök (gépész vagy informatikus)

A szak általános célkitûzései

A mérnöktanár szak képzési célja:

Olyan mérnöktanárok képzése, akik a mérnöki végzettségükre is építve alkalmasak az iskolarendszerû és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, továbbképzésben az oktató-nevelõ munka végzésére.

A mérnöktanár képzés alapvetõ feladatai:

	A szakképzés oktatási feladataihoz szükséges szakmai és pedagógiai elméleti ismeretek és gyakorlati módszerek elsajátíttatása; valamint
	felkészíteni a hallgatókat egyéb oktatási, oktatásszervezési és nevelési feladatok ellátására.

A mérnöktanár szak képzési filozófiájának lényege:

	A tanári hivatás iránt érdeklõdõ hallgatók közvetlenül a mérnöktanári szakra nyernek felvételt és már az 1. félévtõl folytatnak pedagógiai tanulmányokat. A tanári pályára történõ eredményes felkészülés érdekében igen fontosnak ítéljük - a szocializációs folyamat sajátosságai miatt is-, hogy a hallgatók már a fõiskolai tanulmányok kezdetétõl, folyamatosan kapjanak motivációkat ébren tartó élményeket a pedagógus hivatásról. Minél elõbb legyen alkalmuk mind a pálya követelményeivel, mind a saját képességeikkel való szembesülésre.
	A tanárképzés a nappali tagozaton a mérnökképzéssel párhuzamosan folyik. A választott mérnöki szakhoz, illetve szakirányához szervesen kapcsolódik, azzal kölcsönhatásban valósul meg (kiemelten a szakmódszertani és pedagógiai gyakorlati képzés). A párhuzamos képzés jó lehetõséget kínál a tanári attitûd pozitív befolyásolására, az iskolai gyakorlatok rendszerének alkotó beépítésére, ezért az új kreditrendszerû tantervünkben is ezt a koncepciót kívánjuk megvalósítani.
	Az általános mérnöki alapozást követõen (a képzés 1. félévétõl belépõ pedagógiai tárgyak miatt) a szakmai tantárgy egy része - a mérnöki szakokhoz képest - a tantervben idõben késõbb kap helyet. De a mérnökképzés szakmai tartalma, követelményrendszere teljesen azonos.
	A mérnökképzés és a tanárképzés viszonyában - az eltérõ képzési idõ ellenére - az egyenrangúság elve érvényesül. A mérnöki szakok curriculumának alkalmazását azonban a jövõben is a tanári professzió érvényesítésével kell meghatároznunk.