Az Intézet története

A Győri Jogakadémia1718-ban nyitotta meg kapuit a jezsuita rend fennhatósága alatt. 1776-tól Mária Terézia rendelkezése folytán Királyi Jogakadémia gyanánt muködött tovább, 1892-ben történt megszűnéséig. Az Akadémia hallgatója volt Deák Ferenc, a haza bölcse, Batthyány Lajos, az elso felelős kormány elnöke, a tudós Reguly Antal, Mikszáth Kálmán, a kiváló regényíró. Oktatóként tevékenykedett Győrött Hajnik Imre, Timon Ákos, Karvassy Ágost és sok más jelentős jogtudós. Ezt a tradíciót ápoljuk azzal, hogy a győri jogászképzés szimbólumául a Győri Királyi Jogakadémia Mária Terézia korabeli pecsétjének lenyomatát választottuk.

   

A jogászképzés újraindítása Győrött: együttműködés az ELTE-vel

Az ország felsőoktatási hálózata viszonylag egyenletes területi lefedést biztosít, viszont a Balatontól északra fekvő megyék területén történeti okok miatt kisméretű szakegyetemek, továbbá főiskolák létesültek, amelyek az integráció után is csupán a tudományterületek kisebb hányadát fogják át. Különösen hiányoztak a humán jellegű képzést nyújtó intézmények, így - a nagy múltú Győri  Jogakadémia hagyományai ellenére -1995-ig az egyetemi szintű jogászképzés is. Ezt a hiányt szüntette meg a Széchenyi István Főiskola az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával 1995-ben megkötött Együttműködési megállapodással: a szerződő partnerek a Széchenyi István Főiskola bázisán, programkihelyezés révén 1995-ben Győrött graduális, egyetemi szintű jogászképzést indítottak, ezzel csökkentve az ELTE ÁJK-ra irányuló túljelentkezés mértékét, egyúttal pótolva a Felső-Dunántúli régióból hiányzó jogászképzést. A Felsőoktatási törvény 11. §-ára épülő együttmőködés keretében az ELTE ÁJK vállalta a felelősséget az oktatás tartalmi elemeiért (a képzés az ELTE tantervei, tantárgyi követelményei és szakmai kontrollja alapján folyik). A Széchenyi István Főiskola pedig a szervezési, infrastruktúrális (dolgozószobák, tantermek, diákotthoni ellátás, stb.) és személyi feltételeket biztosítja. Az együttműködés bevált, s eredményeként 2000-ben az első végzős évfolyam 96 hallgatója átvehette - az ELTE ÁJK által kibocsátott - diplomát. A képzés kezdetétől eltelt több mint fél évtized alatt - az alapítók szándékainak megfelelően - kialakult egy önálló egyetemi kar struktúrája, egy állandó oktatói kar, s kicsiszolódtak a helyi viszonyoknak megfelelő oktatási módszerek is. A hallgatók beilleszkedtek az intézmény életébe, s - különösen kulturális tevékenységük révén - jelentős szerepet vállalnak (az oktatókkal együtt) a város, sőt a régió közéletében.
Az elért eredményekre alapozva a Széchenyi István Főiskola akkreditációs kérelmet nyújtott be a 2002 szeptemberében tervezett önálló jogi képzés engedélyezésére, s tervezi egy - a Széchenyi István Egyetem keretein belül muködő - önálló jogi kar megalapítását. (Az együttmuködés az intézmények között mindaddig fennáll, amíg - kimenő rendszerben - az ELTE ÁJK-val jogviszonyban álló hallgatók tanulmányaikat befejezik).
Tantermek, előadók, kutatóhelyek, laboratóriumok
   
A jogászképzés a Széchenyi István Főiskola központi campusán (Győr, Hédervári út) folyik. Az épületegyüttes festői környezetben, a Mosoni-Duna partján fekszik s - az országban ritka kivételként - eredetileg is felsőoktatási célra készült, erre figyelemmel kiváló feltételeket biztosít a felsőoktatás számára (tervezője művéért Ybl díjat kapott).

A campuson önálló épületben (tanulmányi épület) folyik az oktatás, attól elkülönült épületben vannak a központi adminisztráció helyiségei és a diákotthon, míg - a campushoz kapcsolódóan - a Hédervári u. 25. A, B és C jelű épületek fogadják be a jogi intézet tanszéki helyiségeit és a jogi szakkönyvtárat. A jogászképzés céljára a következő tantermek állanak rendelkezésre:
 
Előadótermek:
A/1 sz. előadó:126-140 fő
B/1. sz. előadó:126-140 fő
A/4 sz. előadó:106-120 fő
A/5 sz. előadó:106-120 fő
A/2 sz. előadó:60-70 fő
A/3 sz. előadó:60-70 fő
Szemináriumi termek:
A201 - 206 sz. termek 6x25 fő
Nyelvi labor: D 304 20 fő
Multimédia labor: 15 fő
Számítástechnikai laborok: 150 fő
   

Az oktatás feltételeinek további fejlesztése
   
Az intézmény pályázatokat terjesztett elő a létesítmények további fejlesztése céljából. Hamarosan megkezdődik az új városi-egyetemi sportcsarnok építése az intézmény campusán, amely sportlétesítmények rendezése mellett kulturális, zenei és oktatási funkciókat is el fog látni. Befogadóképessége 2500 néző. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal és a Győr Megyei Jogi Város Önkormányzattal együtt pályázatott nyújtott be az intézmény egy megyei közkönyvtári és egyetemi könyvtári funkciókat egyaránt ellátó könyvtár létrehozására, amely ugyancsak a campuson épülne fel. Egy új tanulmányi épület (aula, előadótermek, tanszéki helyiségek) építésére ugyancsak folyamatban van egy világbanki  pályázat.