Az AIESEC tevékenysége leginkább helyi szinten valósul meg, de az országhatárokon messze túlmutató jelentõséggel. Szervezeti felépítése egyszerû: az egyes országokban mûködõ Helyi Bizottságok munkáját Nemzeti Bizottságok fogják össze, melyeket a amszterdami központú AIESEC International irányít és koordinál. 
Az AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesületét 1972-ben diákok és oktatók kis csapata alapította. Jelenleg 13 Helyi Bizottság mûködik szerte az országban. Az eltelt 30 év alatt a magyar AIESEC nemzetközi jó hírnevével, a csereprogrammal, az évente hagyományosan megrendezésre kerülõ Állásbörzével az alrégió egyik legerõsebb szervezetévé vált. 

Csatlakozás, az elsõ év... 

Magyarország 1972-ben a berlini Nemzetközi Kongresszuson az AIESEC 51. tagjaként, megfigyelõistátusszal csatlakozott a szervezethez. Ezzel négyre bõvül az európai szocialista országok száma aAIESEC-ben. Ekkor még az AIESEC, mint minden más diákszervezet, a KISZ égisze alatt mûködött, ésez rányomta bélyegét a mûködésünkre, az AIESEC politikamentessége ellenére. Az elsõ idõkben csak egyetlen Helyi Bizottság mûködött Magyarországon a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem). A továbblépést 1975 hozta, amikor a magyar AIESEC érdemesnek találtatott arra, hogy a bécsi világkongresszuson próbataggá váljon, az 1976-os athéni kongresszuson pedig teljesült addigi legnagyobb célunk, teljes jogú taggá váltunk. 

Szervezeti robbanás 

A nemzetközi porondon megvalósult elõrelépések szükségessé tették a szervezet bõvítését, új tevékenységek elindítását. 1976-ban 4 új Helyi Bizottság alakult: a Külkereskedelmi Fõiskolán, a Pénzügyi és Számviteli Fõiskolán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fõiskolán valamint a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Ezzel a tagok száma megsokszorozódott, és a szervezet vidéken is képviseltette magát. 

Megalakul a Nemzeti Bizottság 

A növekedés szükségessé tette egy koordináló testület létrehozását, amely egyúttal az AIESEC-et kifelé is képviseli. Ezért 1976-ban hivatalosan is megalakult az addig is már többé-kevésbé mûködõ Nemzeti Bizottság. Arra azonban még várni kellett, hogy az elnököt - a KISZ-tõl függetlenül - mi magunk választhassuk. 

1982 - 10 évesek lettünk! 

Az elsõ tíz év alatt sokat változtunk. A kezdeti bizonytalan lépések után a szervezet ugrásszerû fejlõdésnek indult aktivitásban és gondolkodásban, egyre nagyobb és szabadabb mozgásteret kívánt. Megérett az idõ az önállóságra, elkezdõdött a KISZ-tõl való elszakadás. Ez nem csak a vezetõség szabad megválasztását jelentette, de kötelezettségeket is rótt ránk, hiszen ezek után saját magunknak kellett megteremteni a mûködés feltételeit. Ebben az évben tartottuk meg a magyar AIESEC elsõ közgyûlését. 

A közgyûlés azóta is a legfõbb döntéshozó szerv, amely a szervezetet érintõ legfontosabb kérdésekben törvénykezik, illetve ahol soros Elnökséget megválasztják. 

AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete 

1983. december 15-én az Alapszabály elfogadásával hivatalosan is megalakult az AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete, amely ekkor már több, mint 100 tagot számlált. Az egyesület ezen a néven bejegyzésre került a Fõvárosi Bíróságon. 

Növekedtünk 

A nyolcvanas évek második felében számos közgazdasági felsõoktatási intézményben alakult új Helyi Bizottság. Szolnok, Miskolc, Zalaegerszeg, Szeged, Salgótarján jelentették az új lehetõségeket az AIESEC számára, a bõvülés jelentõsen növelte a taglétszámot, ugyanakkor dekoncentrálta is a szervezetet, aminek következtében több energiát kellett fektetni az emberi erõforrásokra és a fejlesztésre. 

Új irányvonal - Egyetlenbõl az Elsõ 

A 80-as és 90-es évtized fordulóján megváltozott a szervezetet körülvevõ környezet. Míg megalapításakor és az azt követõ idõszakban az AIESEC egyedülálló lehetõséget kínált a külföldre jutásra, a 90-es évek elejére a külöbözô ösztöndíjak és csereprogramok megjelenésével elvesztette ezt a kiváltságos helyzetét. 
Azok a management ismeretek, amelyek fontosságát eddig szinte csak az AIESEC ismerte fel, szintén széles körben terjedtek el. Az AIESEC tehát változtatásokra kényszerült. Az új jelszó: az eddigi "egyetlenbõl az elsõvé válni". 

 AIESEC Közgazdasági Alapítvány 

1990 májusában a Magyar Gazdasági Kamara, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Hungária Biztosító Rt., a Magyar Távközlési Vállalat és az AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete közös alapítványt hoztak létre, az AIESEC Közgazdasági Alapítványt. Az alapítvány célja a közgazdászhallgatók széleskörû képzésének és külföldi tapasztalatszerzésének támogatása. 

A Huszadik... 

20 éves mûködést követõen a magyar AIESEC felnõtt. Ezt azonban nem csak az évszámok jelezték. 1992-re a szervezet szerepe - mind hazai, mind nemzetközi szinten - jelentõsen átalakult. Az AIESEC a gazdasági és a diákélet egyik jelentõs színfoltjává vált. Magyarországon egyre többen ismerték meg, illetve ismerték el a szervezetet. De nem kellett szégyenkeznünk nemzetközi társaink elõtt sem, hiszen a magyar AIESEC kreatív ötletei, új programjai révén a nemzetközi AIESEC élvonalába került. 

Helyi Bizottságok változása 

A 90-es években az AIESEC Helyi Bizottságai sorában jelentõs változások történtek. Több, korábban jól mûködõ bizottság emberi és anyagi erõforrás gondok miatt kénytelen volt beszüntetni tevékenységét. A másik oldalon több iskola diákjai is élénken érdeklõdtek új HB létrehozása iránt. Az õ törekvéseik eredményeképpen az AIESEC megalakult az International Business School - Budapesten, Gödöllõn, Tatabányán, Gyõrött, Debrecenben és Szegeden. 

A közelmúlt - Útkeresés 

1994-ben jelentõs változások kezdõdtek az AIESEC-ben. Megindult egy olyan folyamat, amely célul tûzte ki a szervezet jobb pozicionálását, a célok letisztázását és mindenki számára világossá tételét. Ez az "útkeresés" az AIESEC felépítésének minden jelentõsebb területét érintette, a tevékenységünktõl és programjainktól kezdve a vezetõi struktúrán át az egyes, mûködést támogató rendszerekig. Mivel egy ilyen folyamat nem egyik pillanatról a másikra megy végbe, jelen pillanatban is átalakulóban van a szervezet, de már látszik a végcél, aminek megvalósulása elõrelépést és fejlõdést fog jelenteni. 

1998. - Mi vagyunk a legjobbak 

Az 1994.-ben elkezdõdött változások 1998.-ra hozták meg gyümölcsüket. Ebben az évben ugyanis az a megtiszteltetés ért minket, hogy Magyarországot választották az év legjobb AIESEC- országának. Ezzel az eseménnyel országunk nemzetközi jelentõsége és tevékenysége immár hivatalosan is elismerést nyert.