A Solitude romjain alakult békéscsabai Evensong a szinte teljes ismeretlenségbõl tûnt elõ Lost Tales címû bemutatkozó albumával, mely múlt havi Hangpróbánkon igen fényesen szerepelt. A rendkívül igényes, gótikus, death és doom ízû metal muzsikát játszó zenekar három tagjával (Szabó Mihály énekes/gitásos, Tóth Ágnes énekes6hegedûs, és Oláh Gábor gitáros) Uzseka Norbert készített interjút.
Az ehavi Hangpróba
(melyen Mihály is részt vett vendégként) után
ültünk le beszélgetni az Evensong tagjaival az MHH irodájában.
Elsõ kérdésem, ahogy az egy eleddig ismeretlen csapatnál
illõ is, a zenekar történetére irányult.
"1997 nyarán zenei
okok miatt kettéoszlott a Solitude zenekar - kezdte Mihály,
a szóvivõ. - Hárman maradtunk Oláh Gábor
gitárossal és Vincze Hajnalka szintetizárossal. Úgy
gondoltuk, folytatjuk azt a vonalat, amit elkezdtünk, ezért
bevettünk három új tagot. Egy kicsit, megváltozott
közben a stílus, kicsit sötétebb lett, nõi
ének, hegedû került bele. Aztán felvettük
a Fading With The Sun címû számot, ami a kazettán
is szerepel. Ez szeptemberben, a megalakulásunk után egy
hónappal történt. A Shiver Records Sometimes Death Is
Better válogatására vettük fel a dalt. Ez 4 CD-bõl
fog állni és most áprilisban jelenik meg. Remélhetõleg
jó promóció lesz számunkra. Utána decemberben
vettük fel a Lost Tales albumot. A felvétel három hétvégén
zajlott a szolnoki Denevér stúdióban, Cserfalvi Zoli
segítségével. Rajta kívül Kaposvári
Lacinak (a Backwoods terjesztõ és lemezcég egyszemélyi
mindenese -UN) köszönhetünk sokat, õ fõleg
a külföld felé segít nekünk."
Szóval még
fél évesek sem voltatok, és már megvolt ez
a lemez… Hoztatok át nótát a Solitude-ból?
"Érdekes módon
nem. Sok új tag, friss ötletek… A Solitude-ban nem tudtuk megvalósítani,
amit itt nem tudunk."
Fél éves
fennállás alatt egy ilyen anyagot összehozni nem kis
teljesítmény. Hogy készülnek a dalaitok?
"Ez úgy szokott mûködni,
hogy mindenki hozza a saját egyéni ötleteit" - kezdte
Gábor.
"Mindenki minden hangszerbe
beleszólhat" - tette hozzá Ágnes.
"Nálunk demokrácia
van. Tehát pl. a szintitémát is akárki hozhatja,
nincs az, hogy csak a szintis írhatja. Mindenki, amit akar" - magyarázta
Mihály.
Magyar szinten mik a tervek?
"Most nyáron nem
nagyon lesz alkalom koncertezni, mert többen most érettségiznek,
a többiek meg fõiskolások. Szóval még
fiatalok vagyunk. Tehát most lesz egy kis pihenõ. A kazetta
terjesztése a legfõbb cél, utána pedig a koncertek.
A Szigetet is megpróbáljuk."
Azt a szép, tündéri
borítót ki csinálta?
"Egy finn barátunk,
csinálta, és Interneten küldte el."
Azt hiszem, volna értelme
végigvenni a nótákat, hogy melyik mirõl szól,
hiszen sokan nem tudnak angolul. (És nyílván kevesen
férnek hozzá az Internethez, ahol pedig hamarosan a magyar
szövegfordítások is olvashatóak lesznek)
"A Lost Tales Part 1
(elveszett mesék 1.rész) egy bevezetõ, egy intro.
Azt el kell mondani, hogy a benne hallható szöveget Bozsik
Patrik (Rémkoppantók, Iron Majdnem, ex-Macbeth, stb.) mondta
fel. Egy bevezetõ, melyben leírjuk, azt, amirõl a
többi számok szólnak, tehát a Szépség
elvesztésérõl, a gyerekkori mesékrõl,
amik most már nincsenek, amik felnõttkorban már eltûnnek.
Az Awakening (Ébredés) egy természet ihlette
szám. Mi is úgy gondoljuk, hogy a Szépség az
magában a természetben lakozik, abban kell keresni a dolgokat.
Arról szól, hogy az ebben a dalban szereplõ ember
visszatér a Természetbe, és Földanya befogadja.
Az Entrance To eternity, tehát a
Bejárat az Örökkévalóságba
egy álomról szól, melyben egy tündér jelenik
meg. Tulajdonképpen beinvitálja a fõszereplõt
ebbe a misztikus világba - az Örökkévalóság
világába. Az emberi valóság leküzdésérõl
szól; a test és a lélek ellentéte jelenik meg
benne. Az Upon The Hill (A hegyen) egy tündérvilágról
szól, tulajdonképpen egy invitálás. Ezzel hívjuk
mi a közönséget a saját kis világunkba.
Az Under Winter Skies (Téli egek alatt) egy télen
született szám ugye. Itt szintén a Természet
jelenik meg, ahogy szunnyad télen, ahogy egy csillag sincs az égen,
elvesztik a varázsukat, de mégis van valami misztikus a téli
tájban. A Sunset (Alkony) tulajdonképpen egy párbeszéd,
egy hosszabb vers részlete. Egy hölgyrõl szól,
elméletileg Ági énekli az õ részét.
A Szerelem jelenik meg itt egy magasztosabb formában. A Fading
With The Sun -ban pedig a természeti vallások jelennek
meg, az õsi kultúrához való visszatérés.
Azt jeleníti meg, hogy az emberek elfordultak a régi dolgoktól,
és nem magukban keresik a dolgokat, hanem valami más istenséghez
vagy akármihez menekülnek, így próbálják
kompenzálni ezt a gyengeségüket. Lassan elfakulunk a
Nappal együtt… És a Lost Tales Part 2 a záró
jelenet, itt lesz kimondva, az, amirõl szólnak a szövegek,
hogy elvesztettük a meséinket a saját magunk által
kreált ködben…"
Említetted a természetvallásokat.
Ez rátok mennyire jellemzõ? Tudod, hogy ez lenne a jó,
vagy pedig éled is?
"Egy szinten éljük
is. Nem úgy, mint egy igazi természetvallást, hanem
úgy maga a Természet nagyon nagy hatással van ránk.
Kimenni a szabadba - ebben az elidegenedett világban ez talán
egy kis búvóhely nekünk."
Zenéhez, szöveghez,
mibõl merítetek, mi inspirál?
"Ami körülvesz
minket. Mindannyian elmondhatjuk, hogy olyan körülmények
között nõttünk fel, hogy jutott idõnk pl.
verseket olvasni. Pl. William Blake egyik kedvenc költõm. Magából
a Természetbõl merítünk, mindenbõl amiben
élünk."
Zenék szempontjából
kikre néztek fel?
"Theatre Of Tragedy - mosolygott
Ági, aki nyílván kedveli Liv Kristine-t. - My Dying
Bride."
"Pink Floyd, Anathema" -
tette hozzá Gábor.
"Azt hiszem ilyen zenékben
igazán minden. Nem fogom azt mondani, hogy efféle zenét
nem hallgatunk, mert ilyenen nõttünk fel, mindig is ilyen zenét
hallgattunk. "Szeretjük még az ír népdalokat
és a klasszikus zenét is."
Hallottam olyan véleményt
is hogy ez a zene túl gyászos, hogy nem ennyire rossz minden…
"Pedig arról szól,
hogy van Remény - magyarázta Ági - Lehet, hogy gyászosan
kezdõdik, ilyesmi, de mindig van benne egy kis szikra, remény,
hogy van esély arra, hogy jobb legyen."
"Nem akarjuk a világot
megváltani, csak a saját magunk dolgait írjuk le,
és lesznek, akik nem fogják megérteni, de lesznek,
akik megfogják."
A cím, Elveszett
mesék konkrétan mit jelent?
"Tulajdonképpen a
Hitet, a Szépséget jelenti. Az Evensong név is erre
utal -ez esti imát jelent. Egy fohászt jelképez, a
mi fohászunk az emberekhez, hogy megtalálják önmagukat.
Mi azt a hitet valljuk, hogy nem máshol, hanem saját magunkban
kell megkeresni, megteremteni a nyugalmat és szépséget."
És azt lehet mondani,
hogy Ti már megtaláltátok?
"Hát keressük,
de már egy szinten azért már megtaláltuk."
És ha valaki kérdezné,
hogy hogyan?
"Hogyan? Magába kell
nézni az embernek, nincs semmiféle praktika. Ezt nem tudom
elmondani - mindenki, akiben benne van, az tudni fogja, hogy hogyan."
És tudnál
mondani olyan konkrét "elveszett mesét", amit érdemes
elolvasni, mert szép, esetleg jobb lesz tõle az embernek?
"A kelta mitológia.
Amiben régen hittek az emberek. Pl. a tündérek. Megvolt
benne az a szépség, hogy hátha léteznek."
És mit gondolsz,
léteznek?
"Hát reméljük!"