Mária Raffai dr.

Társadalmi-gazdasági elvárások az informatikus szakemberekkel szemben

"Informatika a felsõoktatásban" országos konferencia, Debrecen, 1996.
Az információ-forradalomban az információ egyre inkább a társadalom, a gazdálkodó szervezetek legfontosabb erõforrásává és mozgatórugójává válik, a vállalatok egyre kevésbé képesek hosszú távon eredményes, hatékony gazdálkodási tevékenységet folytatni, dinamikusan fejlõdni, ha nem illeszkednek szervesen a hazai és nemzetközi üzleti feltételekhez, ha -aktuális információk hiányában- elszigelten próbálnak tevékenykedni, ha nem alkalmaznak informatikus szakemebereket, számítástechnikai eszközöket, ha nem veszik igénybe a digitális forradalom szolgáltatásait.

Az a menedzsment, amely fejlesztési elképzeléseit akár a termékekre, akár piaci stratégiájára vonatkozóan a konkurens cégek termékei és fejlesztési trendjei, a piaci kínálat és az igények, a hazánkban jelenleg nagyon gyakran változó szabályozók és mûködési feltételek, a hazai és nemzetközi gazdasági trendek ismerete nélkül kívánja meghatározni, valószínûleg nem tud hosszú távon lépést tartani a dinamikus fejlõdéssel. Az információk azonban csak akkor szolgálják hatékonyan a vezetési tevékenységet, ha azok megfelelõ módon feldolgozva, elõkészítve, matematikai, statisztikai módszereket is alkalmazva állnak a menedzsment rendelkezésére. Az információ és a szoftver forradalma, a nemzetközi méretekben felgyorsult, globálissá váló üzleti tevékenység, az idõben, mennyiségben és minõségben egyre gyorsabban növekvõ információéhség olyan szakemberek képzését követeli meg, akik ebben a felgyorsult világban eredményesen tudják alkalmazni a korszerû módszereket és eszközöket, a számítógépet.

Az üzleti életben, a tervezési munkában, az eredményes kommunikáció megvalósításában, az irányítási munka végzése során, a gyors és hatékony döntéshozatalhoz azonban az informatikai szakembereknek több tudományterületet is átfogó, interdiszciplínáris, komplex ismeretekre van szükségük, birtokában kell lenni mindazon lehetõségeknek, módszereknek, eszközöknek, amelyek segítségével eredményesebb munka végezhetõ. Az informatika és gazdaság-informatika szakok tanterveinek kidolgozásánál, a tantárgyi tematikák, tantárgyprogramok meghatározásánál fõiskolánkon arra törekszünk, hogy hallgatóinkat elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt sokoldalúságra és a számítógép nyújtotta lehetõségek eredményes kihasználására neveljük. Módszereinkkel szeretnénk elérni, hogy a késõbbiekben, munkájuk során képesek legyenek az informatika szakmában oly fontos folyamatos önképzésre, kezdeményezésre, környezetük munkájának hatékonyabbá tételére, a fejlesztés ösztönzésére.

Fõiskolánkon 1990 óta folyik informatikus képzés, tanterveink és oktatási módszereink azóta komoly változáson mentek keresztül. Ennek oka nemcsak az évek során tapasztalt, elõre nem látott hallgatói fogadókézség szintje, a társadalom részérõl folyamatosan változó elvárások, hanem szakmánk egyre dinamikusabb fejlõdése is. Hallgatói létszámunk kezdettõl fogva folyamatosan növekszik, talán ebben az évben kezd stagnálást mutatni. 1993-ban a mérnök-tanár képzésben bevezetett informatika szak szintén a hallgatói létszám növekedéséhez vezetett. Az 1. sz. táblázat a hallgatói létszámok alakulását mutatja 1990-1996 között.

Az érdeklõdés az informatika szakma iránt meglehetõsen nagy, és bár ebben az évben a növekedés üteme magtorpanni látszik, az évfolyamonkénti 250-300 körüli hallgatói létszám meglehetõsen magas. Ha figyelembe vesszük még azt is, hogy az elmúlt tanévben beindítottuk a gazdaságinformatikus szakirányú képzést, akkor még inkább felelõsségteljes feladatot vállalunk az ezredvég globális információs társadalmához szükséges informatikus szakemberképzésben. Kitûzött céljainkat azonban csak akkor érhetjük el, ha folyamatos kapcsolatban maradunk végzett hallgatóinkkal, ha ismerjük a társadalom és a gazdaság szakembereinkkel szembeni elvárásait. Elõadásomban annak, a tavasszal készített felmérésnek az eredményét kívánom ismertetni, amelyet

A felmérés során mintegy 750 különbözõ tevékenységet folytató, egymástól eltérõ létszámú és társasági formájú cég vezetõit valamint az 1993 óta a SZIF-en végzett hallgatókat kérdeztem meg. Jelenleg folyamatban van a vezetõi és hallgatói kérdõívek kiértékelése, így sajnos csupán a felmérés részeredményeirõl tudok beszámolni. Az elemzés és a kiértékelés az informatikus hallgatók 30 %-ának válaszai alapján készült, de úgy látom a kérdõívekbõl, hogy hasonlóan érdekes eredmények várhatók a közgazdász végzettségû hallgatók válaszaiból is. A hallgatókhoz intézett kérdések alapvetõen három csoportra oszthatók: 1. Az informatika szakon oktatott ismeretek használhatósága

A frissen végzett hallgatók elhelyezkedésüktõl, a munkahely jellegétõl és feladatkörüktõl függõen természetesen más és más ismereteket tartanak fontosnak, így nem kívánok kitérni a csupán néhány esetben megjelölt speciális szakterületre, mint például mesterséges intelligencia, számítástudomány, assembly programozás vagy speciális hardver ismeretek. Azokra az ismeretekre irányítanám a figyelmet, amelyet volt hallgatóink nagytöbbsége jelölt meg, mint elsajátított és jól használható tudást. Az alábbi adatok a hallgatók arányát mutatják a legjobban hasznosítható ismeretek sorrendjében. A tanult és a hallgatók által használhatónak ítélt ismeretek aránya:

Érdekes, hogy a hallgatók meglehetõsen nagy hányada, 65 %-a ítéli meg úgy, hogy bizonyos, elsõsorban mûszaki alaptárgyak ismereteit, mint mechanika, elektrotechnika, mûszaki ábrázolás, fizika nem tudják hasznosítani. A hallgatók kivétel nélkül úgy érzik, hogy szükségük van további ismeretek megszerzésére, részben a szaknak, végzettségnek megfelelõ továbbképzésben részben pedig más, kiegészítõ tudásanyag megszerzése vonatkozásában. A frissen végzett hallgatók 48%-a vesz részt jelenleg továbbképzésben, akiknek 60%-a szakirányú továbbképzés részese, 22%-a pedig valamilyen felsõfokú közgazdasági képzésben vesz részt. Az alábbi adatok azt mutatják, milyen ismeretanyag pótlására illetve korszerûsítésére, elmélyítésére van szükségük a hallgatóknak.

Szükséges ismeretek és a válaszok megoszlási aránya

A nem tanult, de a hallgatók által fontosnak ítélt ismeretek * az idén végzõs hallgatók már 1 éves tárgy keretében tanulnak hálózati ismereteket, többek között megismerik az Internet-et és szolgáltatásait

Meg kell említeni, több hallgató jegyezte meg, hogy jó lett volna, ha kommunikációs tréningre, irodatechnikai eszközök ismertetésére, szoftverjogi kérdésekre, szoftverminõség biztosítására még több idõt fordítottunk volna. Szeretném megjegyezni, hogy az 1996/97 tanévben induló hallgatók az új tanterv szerinti képzésében már ezekkel a témákkal külön tárgyak keretében foglalkoznak, és a jelenleginél lényegesen nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági ismeretek valamint a különbözõ ágazati alkalmazások gyakorlati megismerése.

Az oktatott ismeretanyag hasznosságát, más, közvetett módon is vizsgáltuk, rákérdeztünk hallgatóinknál arra, hogy munkájuk során használnak-e számítógépet, ha igen, akkor milyen rendszerrel dolgoznak és milyen feladatokra használják. A számítások szerint az elhelyezkedett informatikusoknak mindössze 2,32%-a nem használ egyáltalán számítógépet, 23,5%-uk mainframe-es környezetben dolgozik (szinte minden 4. hallgató!), 13,9%-uk középgépes Unix rendszert használ, 52,6% PC-s rendszerekkel dolgozik, közülük 27,45% önálló PC-vel a 72,55% pedig PC-s hálózattal.

Izgalmas vizsgálat volt számomra annak elemzése, hogy informatikusaink a munkahelyeken vajon mire használják a számítógéprendszereket! Mivel egy munkatárs többféle munkát is végezhet a gépen így az arányok is ezt a képet tükrözik, az összehasonlítás mégis érdekes. Tekintsük elõször az alábbi adatokat!

Mire használják informatikusaink a számítógépet?

2. Az elhelyezkedett hallgatók munkakörülményei

A választ adó hallgatók 89 %-a elhelyezkedett, dolgozik, elsõsorban Kft.-knél (50%) és részvénytársaságokban (32,6%) három kivételével beosztott munkatársként. 44,4%-uk a végzettségnek megfelelõ munkakörben dolgozik, 13,3 % más szakterületen, 42,3 % pedig alapvetõen a végzettségének megfelelõ feladatot kap, bár néha más jellegû munkát is el kell végezniük. A munkahelyeken -természetesen attól függõen, hogy a hallgatók milyen munkakörben helyezkedtek el- a meglévõnél több, kevesebb vagy más jellegû ismereteket várnak el az alkalmazók. A vezetõi elvárások az informatikusok ismereteivel szemben a hallgatók válaszai alapján az alábbiak szerint alakulnak: a képzettségnél magasabb szintû ismeretek 10,2 %, a képzettségnél alacsonyabb szintû ismeretek 10,2 %, a képzettségnek megfelelõ elvárások 49,0 % és a tanultaktól eltérõ ismeretek 30,6 %.

A megkérdezett vezetõk válaszai gyakorlatilag hasonlóak a végzett hallgatók által adott válaszokhoz, hiszen a cégek tevékenységi körétõl, társasági formájától függetlenül olyan közép- illetve felsõfokú végzettségû munkatársakra van szükségük, akik széleskörû közgazdasági ismeretekkel rendelkeznek, nyelveket beszélnek, és jártasak a számítógépek kezelésében, képesek feladataik számítógéppel történõ megoldására. Sokan tartják szükségesnek, hogy a munkatársak feladataik megoldásához a cég elvárásai szerinti rendszereket tudjanak fejleszteni, programokat készíteni. Szoros kapcsolat van a cégek új munkatársakkal kapcsolatos végzettségi igénye valamint a cég nagysága között. A nagyobb Kft.-k és a többszáz fõt foglalkoztató Rt.-k többsége felsõfokú vagy felsõ- és középfokú munkatársakat keres, míg a magánvállalkozások általában megelégednek a középfokú beosztottakkal vagy egyáltalán nincs szükségük új munkatársakra. Az idegennyelv ismeret szempontjából a cégeknek elsõsorban angol, német nyelvet jól beszélõ munkatársakra van szükségük, azonban többen külön megjelölték az orosz, francia, olasz és egy-egy esetben spanyol, kínai nyelveket is. Az alábbi táblázat a megkérdezett szervezetek igényeinek arányát mutatja.

Igény felsõfokúvégzettségû munkatársra -megoszlási arány- Igény középfokú végzettségû munkatársra -megoszlási arány- Arány az összes Elvárt ismeretek összigényhez viszonyítva a felsõfokú igényen belül összigényhez viszonyítva középfokú igényen belül alkalma-zandón belül

A megkérdezett vezetõk 43,67%-a alkalmazna felsõfokú végzettségû munkatársakat, 25% középfokú végzettségût, 15,66% mindkettõt, míg a válaszadók 15,36%-ának jelenleg nincs szüksége új munkatársakra. A vezetõk egy felveendõ munkatárs esetében természetesen többféle elvárást is megfogalmazhattak, így, a többségük felsõfokú végzettség esetében 74,48% illetve középiskolai végzettség esetében 59,5 %-ban olyan munkatársakat szeretne alkalmazni, akik Vizsgálódásom azonban nemcsak a konkrét ismeretanyag elemzésére terjed ki, hanem arra is, hogy emberileg milyen személyiséget, milyen tulajdonságú dolgozót alkalmaznak szívesen a munkahelyek. Mivel fontosnak tartjuk a képzési tevékenység során a hallgatókat felkészíteni a velük szembeni elvárásokra, megkérdeztük a vezetõket, milyen típusú emberekkel dolgoznak szívesen, milyen tulajdonságok elõnyõsek a team munkában. A válaszok közül többfélét is megjelelölhettek, sõt kértük, ha lehetséges, az elvárások között fontossági sorrendet is állítsanak fel. A válaszokból látható, hogy a cégek a mai versenyhelyzetben kétirányú nyomás alatt vannak: Az ilyen munkahelyeken nem felelnek meg a speciális szakterületet ismerõ szakemberek, helyettük nyelveket beszélõ, gyakorlattal rendelkezõ, univerzális, több szakterületet is átfogó tudású embereket kell alkalmazni. A vezetõk elvárásai munkatársaik emberimagatartásával szemben az alábbiak szerint alakult: A munkahelyi elvárások és a munkatársak jövedelme

Szoros korreláció mutatható ki az elvárások, a jövedelem és a munkahelyek mérete között, ugyanis a 300 fõnél többet foglalkoztató cégek, akik a végzettségnek megfelelõ munkakörben foglalkoztatják a munkatársakat 25.000 - 50.000 Ft közötti jövedelmet biztosítanak a kezdõ és az 1-3 éves gyakorlattal rendelkezõ beosztott informatikus munkatársaknak és elvárásaik nem magasabbak a képzettségnél, ugyanakkor a kisebb, 10-40 fõt foglalkoztató Kft.-knél a vezetõk magasabb követelményeket támasztanak, itt a felelõs munkakörben vagy tanácsadóként dolgozó munkatársak ismeretei hiányosnak bizonyulnak.

3. Oktatási munkánk megítélése volt hallgatóink részérõl

Ezen a ponton azt hiszem önkritikusnak kell lennünk, hiszen volt hallgatóinktól szinte egyhangú az a vélemény, hogy túl sok elméleti anyagot oktatunk és követelünk meg és viszonylag kevés a gyakorlati foglalkozás. Nem mentegetõzni kívánok, de országosan ismert gond és probléma, hogy az oktatók és hallgatók létszáma az utóbbi években egymással ellentétes irányban változik, ami szükségszerûen növeli a gyakorlati oktatás, a hallgatók kisebb csoportjaival való foglalkozás, a mûhelymunka eredményes megvalósításának problémáit, megnehezíti a színvonalas oktatómunka végzését. Mégis azt kell mondanom, hogy az elmúlt 4-5 év alatt nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy

Következtetések, teendõk

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az informatikus szakember tudásigénye, olyan interdiszciplínáris ismereteken alapul, mint

A tanterveket tehát úgy kell összeállítanunk, hogy a fenti szakterületeket helyes arányban tudjuk megismertetni a hallgatókkal. Mint a társadalmi-gazdasági elvárásokból is látható, ez az oktatási tevékenység nem könnyû, és csak akkor tudjuk eredményesen végezni, ha az oktatásban közremûködõ szakemberek összefognak, szakmai ismereteiket, módszereiket és az oktatási anyagokat együttes erõvel, de a feladatokat megosztva végzik. A társadalom és a gazdasági szféra informatikus szakemberek ismereteivel szembeni elvárásainak a felsõoktatás csak akkor tud megfelelni, ha teljesíti az alábbi követelményeket: Fõiskolánkon olyan informatikus szakembereket kívánunk képezni, akik Az elvárásoknak megfelelõ szakembereket azonban csak akkor tudjuk kibocsátani, ha olyan eredményes oktatási módszereket alkalmazunk, amelyek biztosítják A kétoldalú felmérés eredményei is mutatják tehát, ahhoz, hogy egy ország gazdasága kiváló szakemberek közös munkájával a nemzetközi vérkeringésbe bekapcsolódva dinamikusan fejlõdhessen elsõsorban az szükséges, hogy a fiatalok képzését valamint a szakemberek továbbképzését magas színvonalon, eredményesen, mindig az igényekhez, elvárásokhoz alkalmazkodva végezzük, ránevelve a hallgatókat a kreatív, önálló munkára, a korszerû eszközök hatékony alkalmazására, és a valós problémák megoldására alkalmas ismereteket nyújtsunk a felsõoktatás hallgatóinak. Munkánkat ebben a szellemben kívánjuk végezni!

HomeElõadások, cikkek