Mária Raffai dr.

Objektumorientált szemlélet a fejlesztés teljes életciklusában

Az informatika fél évszázados történetében a különbözõ új fejlesztési módszerek iránti igény és ezek bevezetése elõször mindig a programozás területén jelentkezett. A programtervezésben kipróbált és bevált módszereket késõbb átültették a szoftverfejlesztési életciklus teljes fázisára is, így biztosítva egy, az egész folyamatban egységes szemléletet. Napjainkban már elterjedten alkjalmazzák a fejlesztõk az objektumorientált programnyelveket, alkalmazásfdejlesztõ eszközöket, de az elemzési-tervezési munkát a fejlesztõk többsége még strukturált szemléletben végzi. A fejlesztési projektek így hibrid megoldásokat alkalmaznak, vagyis a három fejlesztési fázisban keverednek a hagyományos és objektumorientált elemek, a koncepció nem egységes a fejlesztés teljes életciklusában.

Az objektumorientált elemzõ/tervezõ módszerek alkalmazása, eredményeinek OO programnyelvekkel és OO adatbázis-kezelõ rendszerekkel történõ realizálása a szoftverfejlesztés teljes életciklusára nézve egységes szemlélet biztosít. Az OO fejlesztési életciklusban az egyes lépések többszörösen iterálódnak, az osztályok tervezésének top-down és bottom-up kevert módja lehetõvé teszi nagy és rugalmas rendszerek tervezését.

Bár nem kérdéses, hogy a teljes életcikluson végigfutó egységes szemlélet a leghatékonyabb, hiszen ez tudja csak garantálni, hogy az egyik lépés outputja optimális inputja legyen a következõnek, mégis bizonyos esetekben indokolt lehet a módszerek és technikák kevert használata. Ilyen szituáció lehet például a jelenleg még magas fejlesztési költségek vagy az új módszerek fokozatos bevezetésének igénye. Annak eldöntése azonban, hogy a fejlesztés teljes életciklusában OO szemléletet valósítunk-e meg a projektvezetõ feladata és felelõssége.

Mint látjuk az elkövetkezendõ néhány évben nem lesz könnyû dolga az informatikus szakembereket képezõ oktatógárdának, hiszen nem elegendõ a legkorszerûbb szemlélettel és az ehhez kapcsolódó módszerekkel, eszközökkel megismertetni õket. Bár az intézményeinkbõl kikerülõ új generáció felelõs a korszerû technikai lehetõségek alkalmazásáért, és erre fel kell készítenünk õket, mégis látnunk kell, hogy számtalan olyan kisebb feladat van, amely nem igényel nagy fejlesztõprojektet, komoly, szoftverrel támogatott fejlesztõkörnyezetet. Ez kettõs feladatot ró ránk,

• egyrészrõl egyenlõre még alaposan meg kell tanítani a hagyományos fejlesztési módszereket,
• másrészrõl fel kell készíteni a fiatalokat az új befogadására, a jelenlegi legújabb szemléletek elsajátítására és az életen tartó folyamatos tanulásra.