Írtam én már cikket a Hallgatói Önkormányzatról, az sajnos nem jelent meg, ne most feszegessük, hogy miért nem. De komolyan felmerült bennem, hogy valami ide nem való cenzúra működik a Paragrafusnál. S én a mai napig féltem a főszerkesztőt, hogy esetleg majd olyan támadások érik, olyan vádak illetik, amelyekről egyáltalán nem ő tehet. Tudnunk kell, hogy ő habitusánál fogva fölötte áll az efféle sárdobálásoknak.
Az újságokat általában a botrányok adják el, de most a destruktív fröcskölődés helyett mégis engedtessék meg néhány építőnek szánt gondolat a HÖK-kel kapcsolatban. Mert egy dologban biztosan tudom, hogy egyetértünk a jelenlegi elnökkel, mégpedig abban, hogy a Hallgatói Önkormányzat mostani formájában nem jól működik. És ebben még mi, azaz az előző hökös generáció volnánk a hibásak, ezen nincs mit tagadni. Mentségünkre szolgáljon, hogy anno közülünk még senki sem hozott létre a semmiből egy HÖK-öt, innen nézve, talán nem is olyan rossz az eredmény. Most viszont, hogy teljessé vált a győri jogi kar, talán ideje lenne egy alaposabb átalakításnak.
Összehasonlítva más felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatával, a győri jogászoké kezelhetetlenül nagy létszámú. Küldöttgyűlésestül, Hallgatói Tanácsostul (HT) 75 főt kellene néha megmozgatni (s akkor a VB- és DJB-tagokról nem is beszéltem), s ez a hallgatók létszámához viszonyítva óriási szám. Ennyi olyan ember, akit még érdekelnének is a helyi közügyek, nem jár ide. Ki kellene mondani, hogy jó néhány szabály, intézmény úgy, ahogy van, rossz, vegyük csak például a Küldöttgyűlést, melynek léte is megkérdőjelezhető.
Mikor létrehoztuk (erősen jogi tanulmányaink elején járva), csak azt tudtuk, hogy kell egy legeslegfőbb szerv, valahogy mint a társadalmi szervezeteknél, illetve gazdasági társaságoknál sejtettük (1989. évi II. tv. 11. §, 1997. évi CXLIV. tv. 18. §). Hadd idézzek egy törvényt is, mégpedig a felsőoktatásról szólót (1993. évi LXXX. tv.), amely azt mondja, hogy "a hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselőik útján - a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - gyakorolják". Ez a szabály önmagában nem indokolná egy Küldöttgyűlés felállítását. Mondja viszont a következőket is: "a hallgatói önkormányzatnak tagja a felsőoktatási intézmény minden beiratkozott hallgatója...". Eszerint viszont egy teljes létszámú Közgyűlésre lenne szükség? Kompromisszumként aztán létrehoztuk ezt a mutánst, amelyről bebizonyosodott, hogy teljesen alkalmatlan feladata ellátására, de mégis betöltött egyfajta legitimációs és törvényességi felügyeleti szerepet. Legfontosabb tennivalója a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása volt, amely után ahogy láttam, csak formális bábbá vált. Egyébként, hogy őszinték legyünk, ez volt az egyetlen feladat, ami miatt muszáj volt létrehozni, de utólag belegondolva ez hiba volt. A törvény szerint ugyanis: "A hallgatói önkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. Az intézményi tanács ilyen rendelkezése ellen a hallgatói önkormányzat panasszal fordulhat a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez, ennek eredménytelensége esetén az oktatási miniszterhez". Értelmezésem szerint tehát az Intézeti Tanács jogosult ezen küldöttgyűlési jogkör gyakorlására.
A másik igen fontos feladatának ellátására, az ellenőrzésre is alkalmatlannak bizonyult, pedig erre igen nagy szükség lenne. Mert valljuk be, a hallgatói önkormányzatot is ellenőrizni kell. A legtöbb HÖK mellett működik egy felügyelő bizottság, ennek létrehozását nálunk is egyenesen elengedhetetlennek tartom! Igen hasznos lehet mondjuk egy 3 fős kis testület, amelynek tagjai mindenbe belenézhetnek, és megfelelő jogosítványokat adva kezükbe, felügyelnék az oly kényes pénzügyeket (súlyos százezrekről van szó...), elbírálnának a HÖK ellen érkezett panaszokat, s az intézmény vezetőségéhez fordulhatnának, ha ennek szükségességét éreznék, és más hasonló idegesítő dolgokat végeznének.
Látni kell, hogy jelenleg a HT - a maga 15 főjével - gyakorlatilag a kollektív felelőtlenség állapotában leledzik. Senkin nem kérhető számon semmi, nagyon kevés olyan döntés van, amit egyetlen ember vállalhat. Ezt így tartottuk jónak a szervezet kialakításakor, amikor is egyetlen célunk az volt, hogy elkerüljük az egyszemélyi vezetés kialakulásának még a lehetőségét is, valamiféle görög demokrácia-ideált követve. Ez hiba volt. A tapasztalatok (más egyetemeké is) azt mutatják, hogy mégis a prezidenciális lehet az alkalmasabb "államforma", ez előtt fejet kell hajtanunk. Először is egy felelősségre vonható elnökre van szükség, akit a hallgatók közvetlenül (!) választanak, nem a megválasztott képviselők maguk közül, s akinek a kezében igenis erős jogosítványok vannak. Mellette dolgozna évfolyamonként 2 képviselő, de én elegendőnek tartanám az 5x1 HT tagot is. Elképzelhető, hogy 6 (vagy 11) tenni vágyó ember jobban tudná képviselni érdekeinket, mint most 15. Másik oldalról ezen tevékenységükért részesüljenek bizonyos anyagi juttatásban, ezzel honorálva, s elismerve tevékenységüket (a HÖK ehhez azt hiszem megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezik). Az elnök mindezeken túl - mint sok más intézményben, ha szükségét látja - tanulhat egyéni tanulmányi rend szerint, elismerjük vagy nem, a "hökösség", ha az ember becsülettel (!) csinálja, életformává válik, ez sok lemondással jár, de vannak, akik éreznek ez iránt némi affinitást, nos ők kaphassanak kellő lehetőséget a kibontakozásra. Viszont a pénzért és egyéb előnyökért cserébe keményen számonkérhetőek is lennének személy szerint minden egyes felmerült kérdésben, ez magában foglalhatná akár a visszahívhatóságot is.
Épp a hatékonyabb működés és az ellenőrizhetőség miatt elkerülhetetlen a HT létszámcsökkentése. Ehhez járulna a választási rendszer módosítása (ma, a tipikus eset szerint, ha három jelölt van, 1 db szavazattal is képviselő lehet bárki, s ugye a jelöltek maguk is szavaznak..., de több induló esetében is igen alacsony támogatottsággal HT tag lehet valaki). Alapjaiban kellene átdolgozni az SZMSZ-t, felhasználva az eddigi pár év tapasztalatait, szervesen hozzáillesztve egy Gazdasági és Pénzügyi Szabályzatot. Pontosan meghatározott feladat- és jogkörökre, stricten szabályozott eljárásokra van szükség, emellett természetesen megfelelő mozgásteret is biztosítva az autonóm és független képviselők számára.
Megoldást kell találni egy további égető problémára, a jobb hallgatói tájékoztatás biztosítására. Ez utóbbi okozza (azt hiszem, jogosan) a legnagyobb elégedetlenséget, mert a fontos közlések sokszor elakadnak valahol a HÖK berkeiben, s az átlaghallgató néha csak pislog, hát én erről miért nem tudtam... Egy-egy eldugott apró lapocska egy túlzsúfolt faliújságon azt hiszem, nem elégíti ki az információra éhes hallgatók tömegét. S remélem annak a gyanúja sem merülhet fel, hogy néhányan direkt altatnak bizonyos kihirdetésre váró dolgokat. Hisz az információ hatalom, s közel a tűzhöz nagy a csábítás... Mondjuk havonta vagy néhány hetente egy A4-es lapnyi tájékoztató hírlevelet lemásolni kb. 100 példányban, s szétosztani a hallgatók között, az nem nagy költség, de sok bosszúságtól menthetne meg mindannyiunkat, s az önkormányzat népszerűségének is jót tenne, valahogy közelebb kerülhetne a tömegekhez.
Rengeteg apró dolog lenne, amivel a HÖK könnyebbé, egyszerűbbé tehetné egyetemi éveinket. Mert igenis fontos kérdésekben dönthetnek, kezdve a tantárgyak bevezetésének javaslatától az oktatói munka hallgatói véleményezésén át az ösztöndíj- és támogatási ügyek intézéséig. Tendencia, hogy a HÖK-ök egyre több feladatot vesznek át a tanulmányi osztályoktól, s egyben a hallgatói önszerveződések melegágyát is jelentik, Győrben erre pedig igen nagy szükség van.
Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, közös gondolkodásra van szükség, arra, hogy félretegyük a személyeskedést, lustaságunkat, s merjünk kezdeményezni. A megújulási szándék megvan a HÖK-ben is, e néhány sort elsősorban nekik szántam vitaindítónak, másodsorban azoknak, akik nem csak üres címeket szeretnének maguknak, hanem tennének is valamit a "közért", s végül magunknak, mert aktívabb hallgatói részvétel nélkül a HÖK kudarcokra van ítélve. (Sokan pl. azt hiszik, a szaknap, az tanítási szünet, s soha semmilyen közösségi programon nem vesznek részt.) Egy jól funkcionáló érdekképviselet mindannyiunk érdeke, működésének előnyeit közösen élvezhetjük, s akkor talán majd kisebb lesz az elégedetlenkedők tábora is. Hátha most még vagyunk néhányan?

Tarjányi Tamás