Könyvajánló
	- Szép versek 1999 -

Olcsó ma a kultúra. Ahhoz képest, hogy a kábeltévé havi előfizetési díja 1300 Ft, egy jegy a győri Padlásszínházba csupán 300, és kétszer ennyiért már válogathatunk a pesti színházak kínálatában is. Az újságárusoknál számtalan folyóiratot ("trend"- és "életmód" magazinokat) kaphatunk, ha van rá 3-400 forintunk. Ezért az összegért egy jobb antikváriumban már több száz kötet közül választhatunk hangulatunkhoz leginkább megfelelő, valódi olvasnivalót. Amikor legutóbb egy ilyen "jobb antikváriumban" jártam, egy olyan polchoz vezetett az utam, amit addig gondosan kerültem: a verseskötetekhez. Bevallom őszintén, soha sem szerettem a verseket. Az érettségi bizonyítvány átvételekor érzett hatalmas megkönnyebbülésemben - a matektól és a fizikától való megszabadulás tudatával együtt - jelentős szerepet kapott az is, hogy úgy gondoltam, soha többet nem kell verset tanulnom. A versekkel (és az egész irodalommal) való szakításomat azután el kellett halasztanom a felvételiig, ami miatt akkoriban gyakran imádkoztam az Úrhoz, villámait kérve a felvételi követelményrendszer kiötlőire. Aztán rászoktam az Élet és Irodalomra, először csak Megyesi és Váncsa miatt, majd megismertem és megszerettem a lap többi törzsszerzőjét is: Serest, Molnár Erzsébetet és persze Esterházyt. De kezdetben távol tartottam magam a versektől. Az embernek legyenek elvei… Aztán persze elcsábultam, kezdetben a még általam is ismert nevek miatt, mint amilyen Tandori Dezső. Én pedig már csak egy lépés volt a bűnbeesés, ami alatt itt Kukorelly Endre, Tolnai Ottó, és a többiek verseinek olvasását kell érteni. Nem vagyok tanult kritikus, (ez mostanra kiderülhetett) így nem tudok szakmai érveket felhozni amellett, hogy miért érdemes megvenni a Szép versek '99 című kötetet. A fenti sorokkal azt próbáltam érzékeltetni, hogy érdemes annak is belenézni, aki nem szokott ilyesmire "vetemedni". A kötetben 47 kortárs magyar költő versei találhatóak, amelyek jelentős része nyelvezetét, stílusát tekintve akár egy egyetemistától is származhatna (egyik-másik pedig egyenesen a miskolci kohász-hallgatókat idézi). Emellett sok versben találkoztam kiváló humorral (kedvencem Parti Nagy Lajos), ami könnyen megfogja az irodalomra amúgy immunis olvasót is. Azt is mondhatjuk, hogy ez a kötet gyakorlatilag teljes képét adja a kortárs magyar költészetnek. Így - amellett, hogy szórakoztató olvasmány, meg van az az óriási előnye, hogy az olvasó olyan "sűrített" ismereteket szerezhet az irodalom ezen területéről, amely - és ezt nem nagyon lehet vitatni - az alapműveltség szerves része. Végül egy rövid idézet, amely segíthet idecsempészni a kötet hangulatát. "…A koktélt csak úgy példa gyanánt, az általam megkövetelt árszínvonal jellemzésére hoztam fel, mert én inkább a kifinomultan kerítésszaggató nedűket preferáltam - mint például a chili-paprikán érlelt Krepkájá Vodka-t. De hol van az már? Ó, miért omlottál össze, hullottál darabokra, te kimeríthetetlen, tiszta vodkaforrás, nagy Szovjetunió? Hogyan tehettétek ezt velem, ti Szövetségbe forrt szabad köztársaságok?…" (Petri György: A nagy utazás - részlet) Rozman Balázs