Homoszexuálisok diszkriminációja
	Elutasíthatóak-e a deviáns szexuális érdeklődésű véradók?

A tapasztalt véradók tudják, hogy a vérvételt meglehetősen hosszadalmas tortúra előzi meg. Megszúrják az önkéntes ujját, megvizsgálják az így nyert vér összetételét, csoportját, megmérik a vérnyomást és megnézik azt is, nincs e valami oda nem való anyag a vizeletben. Ezen kívül még ki kell tölteni egy kérdőívet, amely a szexuális szokásokra kérdez rá. 1997 decemberében egy férfi ügyfél jelentkezett a Habeas Corpus Jogsegélynél azzal a panasszal, hogy elutasították jelentkezését az önkéntes véradásra. Vérvétel előtt ki kellett töltenie egy kérdőívet, melynek egyik kérdése arra vonatkozott, volt-e az elmúlt évben szexuális kapcsolata férfival. Mivel igennel válaszolt, megköszönték, hogy elfáradt, de nem vettek tőle vért. Hiába próbálta meggyőzni az asszisztenst arról, hogy nem HIV-fertőzött, hiszen rendszeresen jár szűrésre és már évek óta ugyanazzal a férfival él együtt, nem járt sikerrel. Az asszisztens csak azt közölte, hogy az előírás szerint nem vehet vért attól, aki homoszexuális kapcsolatot tart fenn. Az érintett méltánytalannak érezte az eljárást, hiszen az minden egyéb körülményt figyelmen kívül hagyott, így azt is, hogy ismeri a HIV-fertőzés elkerülése érdekében betartandó szabályokat, és azoknak nemi élete során eleget is tett. A Habeas Corpus vizsgálata szerint másokat is elutasítottak homoszexuális érdeklődésük miatt. Volt olyan, aki bevallotta a Jogsegély munkatársainak, hogy ugyan férfiak iránt vonzódik, de ezt a kérdőíven minden alkalommal letagadja, mert úgy ítéli meg, hogy vére egészségügyi szempontból kifogástalan. Ha diszkriminációról beszélünk, akkor olyan emberek közötti különbségtételre gondolunk, amely a normális gondolkodás logikájával nem magyarázható meg. Az, hogy nincs szükség a véradásra, mert elegendő a rendelkezésre álló készlet, vagy - ami nagyon is magyar körülményeinkre utalna - nincs annyi steril tű, mint ahány jelentkező önkéntes, megfelelő indok lenne a véradók elutasítására. Az azonban, hogy a kizárt személy egy kisebbségi - a Biblia tanítása alapján erkölcsileg elítélhető -, társadalmi csoporthoz tartozik nem megfelelő alap ehhez, hiszen ez az önként felajánlott segítség visszautasítását jelenti. A Corpus Iuris munkatársa, Juhász Géza, felállította a gazdaságos diszkrimináció elméletét. Szerinte vannak olyan hátrányos megkülönböztetések, melyek igazságtalanságuk ellenére gazdaságilag megindokolhatók. Budapest belvárosában lakók között pl. több az alacsonyabb intelligencia-hányadossal bíró, mint az össznépességben. Ha csupán ezt az egyértelmű statisztikai adatot vennék figyelembe a munkáltatók, akkor elegendő lenne, ha megnéznék a személyi igazolványban, hol van a pályázó állandó lakóhelye, és el tudnák dönteni, ki a legmegfelelőbb az adott poszt betöltésére. Így azonban lehetséges lenne az, hogy egy rendkívül intelligens belvárosit elutasítanak, hiszen IQ-tesztet senki nem csináltat vele igaznak elfogadva a statisztikai általánosságokat, és egy teljességgel alkalmatlan embert neveznek ki. A korlátozott relevanciájú adatok alapján való döntés kapcsán figyelembe kell venni az esetleges téves döntéssel járó többletkiadásokat is. A szakképzetlenség pedig jóval nagyobb károkat okozhat, mint amennyibe a jelentkezők rátermettségének felmérése kerülne. A véradás előtt - ahogy már említettem - a véradónak egy kérdőívet kell kitöltenie, melyben szexuális szokásairól nyilatkozik. Ezen adatfelvétel oka az, hogy a vérminta vizsgálatakor kapott eredmény a két hónappal a vérvétel előtti állapotot tükrözi. Körülbelül ennyi idő kell ahhoz, hogy a szervezet kimutatható mennyiségű ellenanyagot termeljen. Tehát erről a két hónapról csak kikérdezéssel nyerhető információ, és ezt a kéthónapos intervallumot a bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében egy évre terjesztették ki. Az adatlap kérdése ezért a vérvételt megelőző egy évre vonatkozik. Kimutatható lenne ugyan a HIV-fertőzöttség a vér további vizsgálatával, ez az eljárás azonban annyira költséges, hogy nem áll arányban a levett vér értékével. A homoszexuálisok és biszexuálisok véradásból való kizárásának egyetlen alapja az a hiedelem, miszerint a legtöbb HIV-fertőzött közülük kerül ki. Az a téves felfogás, miszerint az AIDS csupán a melegeket (valamint a prostituáltakat és a kábítószer-élvezőket) érinti, vezetett oda, hogy a férfival szexuális kapcsolatot létesítő férfiak sokkal nagyobb gondot fordítanak a védekezésre, mint a hagyományos párkapcsolatokat létesítők. A meleg és párhuzamos érdeklődésű férfiak talán ennek hatására rászoktak arra, hogy időszakonként szűrésre járjanak, valamint, hogy ügyeljenek a "biztonságos szex" szabályainak betartására. Ez a statisztikákban is megmutatkozik. Az újonnan fertőzöttek több mint 90%-a ma Magyarországon a heteroszexuálisok közül kerül ki. Ezt alapul véve lehet, hogy sokkal inkább a heteroszexuálisokat kellene a véradásból kizárni? Érdemes lenne ezért a kérdőív összeállításánál figyelembe venni azt, hogy nem rizikócsoportok vannak, hanem rizikótevékenységek. A rizikótevékenység pedig nem a homoszexuálisok szexe, hanem a védekezés nélküli "behatolásos-nedves" szex változatos partnerekkel - és ebből a szempontból a partner neme irreleváns. A HIV vírus átvitelének szempontjából az egyetlen biztonságos megoldás, ha a partnerek egyáltalán nem érintkeznek egymás fertőzőképes váladékaival. Juhász Géza szerint a megoldás egy tanácsadás bevezetése lenne, melyet konkrétan a véradóknak címeznének, és ahol lehetőség nyílna az azonnali visszakérdezésre, hiszen általánosságban mindenki tisztában van az AIDS fertőzésének módjával, ennek ellenére konkrét esetben, egy meghatározott szexuális érintkezés kapcsán, sokan nem tudják megmondani, hogy megfertőződhettek-e ennek következtében. E mellett javasolja a fennálló gyakorlat javítását is. Ahelyett, hogy a férfiaknak férfiakkal folytatott nemi életét firtatnák, fel kellene tenni a következő kérdést: "Volt veszélyes szexuális kapcsolata az elmúlt évben? Tehát olyan kapcsolatra gondolunk, amelyben nem csak közösen maszturbáltak, fogdosták egymást, vagy finoman csókolóztak, hanem ahol elképzelhető, hogy partnere valamilyen testváladéka vagy a vére érintkezésbe került az Ön vérével, akár úgy, hogy a kezükkel odakenték azt, vagy az odacsöpögött. Különösen veszélyes lehet, ha az egyikőjük nemi szerve gumióvszer nélkül került a másik partner nemi szervébe, fenekébe, szájába vagy hüvelyének bejáratához. Kérjük, hogy még akkor is nyilvánítsa veszélyesnek az ilyen kapcsolatot, ha bármelyikük nem élvezett el, ill. ilyen kapcsolata Önnek csak olyan állandó partnerével volt, akiben feltétlenül megbízik, vagy ha behatolás esetén Ön volt a behatoló fél." Az erre a kérdésre igennel válaszolók a következő tájékoztatást kapná: "Amennyiben Önnek csak olyan személlyel vagy személyekkel volt nem biztonságos kapcsolata, akinek, vagy akiknek az elmúlt évben csak Önnel ill. egymással volt nem biztonságos szexuális kapcsolata, Ön adhat vért. Ennek feltétele azonban az, hogy partnereivel együtt megjelenjen, és erről nyilatkozatot tegyen. "Nem vitatom, hogy a Juhász Géza által javasolt eljárás pontosabb képet mutatna arról, ki fertőződhetett meg, mint a jelenlegi gyakorlat. Mégis, ahogy a megálmodott kérdőív kérdését olvastam, az jutott eszembe, mit szólna mindehhez és főleg milyen arcot vágna a szomszédunkban lakó sokszoros véradó, Horváth Ilonka néni, aki szigorú katolikus nevelésben részesült, rendszeresen látogatja az Isten házát, férjnél pedig sohasem volt. Vagy el lehet e várni bárkitől is, hogy minden egyes véradásra elrángassa élete párját, akivel huszonöt éve élnek házasságban, és fölneveltek együtt három gyereket azért, hogy nyilatkozatot tegyenek nemi életükről. Nem megoldás - bár kétségkívül rendkívül egyszerű - a homoszexuálisok kizárása a véradásból, de az sem, hogy a segítségüket önként felajánló véradókat állítják minden egyes vérvétel előtt újra és újra megismétlődő tortúra elé. Talán egy kisebb költséggel járó eljárást kellene kidolgozni a HIV-fertőzöttség kimutatására, de egyelőre ez még a jövő zenéje. Az azonban tény, hogy a homo- és biszexuálisok mellőzése önmagában nem mentesíti a vérellátást a HIV-veszélyektől. Ez csak egy újabb, indokolatlan és felesleges diszkrimináció. Forrás: Juhász Géza: Kizárhatók-e a véradásból a homo- és biszexuálisok? (Fundamentum 1998. 3. szám) Szüts Korinna