In vino veritas

Őszi este üldögélek A szobámban, gyenge fények Szűrődnek be az ablakon. Gondolkodom, mennyit érek, Ha mint a gyertya, csak elégek, Csendesen szól a gramofon. Ismerős dal, régi ének, A dallamok mind mesélnek - Borosüveg az asztalon. Belehúzok, megkísérlek Kísérteni egy más létet S közben tovább gondokodom. Sok minden fáj, mit nem értek, Tompán látom, mi a lényeg Mi is az én feladatom. Múl' az idő, fogy az élet, Bortól gyógyul ám a lélek, A flaskát hát jól meghúzom. Így már látom, mi a lényeg, Végre mindent tisztán értek, A bor segít, nem tagadom! Győr 1999. X. 13. ( J. )