A vadkelet íze - rosszabb, mint a nyugat?
  - avagy: te hova menekülnél? -
   
"Refugee, Go home", "Menekült menj haza" hirdeti egy felirat valahol Nyugat-Európában, egy Európai Uniós tagországban. Menne ő, de mivel menekült, már nincsen hova. Ők azok, akiket sehol sem szeretnek megvetnek, jobb esetben megtűrnek, holott rengetegen vannak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a UNHCR-nak az adatai szerint az otthonuktól elszakítottak száma a világon az 50 millióhoz közelít, beleértve az országon belüli menekülteket is. A Föld minden 100-ik lakója kényszerül menekülésre.
A UNHCR 5600 fős személyzettel dolgozik a világ 122 országában (köztük Magyarországon is), és 249 irodát működtet. 1998-as költség-vetése 995 millió amerikai dollár volt. Ha a szervezet az összes pén-zét csak a menekültekre költené el, akkor egy főre havonta kb 500 fo-rint jutna.
Magyarország földrajzi helyzete miatt az elmúlt tíz évben tranzitországgá vált. A főleg háborús események elől menekülő em-berek a biztonság vagy egy szebb jövő reményében veszik igénybe az embercsempészek szolgáltatásait, akik 500-1500 német márka ellené-ben azt ígérik ügyfeleiknek, hogy Németországba juttatják őket. Az esetek többségében azonban a magyar határra érve szélnek eresztik szerencsétleneket azzal a "felkiáltással", hogy német földön vannak. Ezután egyenes út vezet a határőrség karjaiba, akik vagy a magyar-román vagy a magyar-osztrák határon elfogják a határsértőket.
Magyarországnak a csatlakozási törekvései miatt eleget kell tennie az EU-s követelményeknek, ezért ki kell építenie modern és megfelelően működő határvédelmi rendszerét, valamint a nemzetközi joggyakor-lathoz kell igazítania az eljárását. Érdekes módon ebben a kérdésben Ausztria teljes mértékben támogatja Magyarországot, mivel elemi érdeke fűződik a magyar menekültügy hi-bátlan működéséhez. Az osztrákok ezen a téren gyakran nyújtanak szakmai, illetve tárgyi segítséget is, a "sógorok" árgus szemekkel figye-lik a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, továbbá a Határőrség működését. Ameddig ugyanis Magya-rország biztonságos harmadik országnak minősül azáltal, hogy al-kalmazza a menekültek helyzetét rendező 1951-es Genfi Egyezményt (pl. nem utasítja ki a külföldit olyan országba vagy olyan terület hatá-rára, ahol üldözésnek, kínzásnak, embertelen illetve megalázó bá-násmódnak lenne kitéve, valamint biztosítja az eljáráshoz való hozzáférést, és azt a nemzetközi szabá-lyoknak megfelelően folytatja le), addig Ausztria a magyar-osztrák toloncegyezmény értelmében az Ausztriába Magyarországon keresztül érkezőket visszaküldheti hazánkba. Az érkezés irányát elég két határőrnek tanúsítania.
Az országunkba illegálisan érkezők elfogásuk után először a Határőrség vendégszeretetét élvezik. Alapeset-ben 1-10 évre szóló kiutasítás a büntetésük, azaz egy meghatározott ideig nem léphetnek be a Magyar Köztársaság területére. Továbbá elrendelik a kötelező helyen való tartózkodást, majd általában a ki-utasítás végrehajtását felfüggesztik a kiutazás feltételeinek megteremtéséig. Itt kezdődnek a gondok. Az itt tartózkodó külföldiek a világ minden pontjáról érkeznek Koszovótól Sierra Leone-ig, Bangladestől Romániáig. A kiutazás egyik feltétele az érvényes útiokmány beszerzése. Nem biztos, hogy egy háborúval, földrengéssel vagy éhezéssel sújtott országtól elvárható, hogy a magyar hatóság megkeresésére heteken belül megküldje a szükséges iratokat. A jugoszláv nagykövetség például évekig nem válaszolt a megkeresésekre, melynek eredményeképpen jugoszláv állampolgárok éveket töltenek hazánkban útlevelükre várva. A külföldiek ilyen eset-ben a közösségi szállásokon vannak elhelyezve (például Győrben), ahol órára pontosan meghatározott napirendjük van, a szállást csak bizonyos ideig , vagy egyáltalán nem hagyhatják el, végeredményben tehát "börtönben" vannak. Számukra ilyenkor több megoldási lehetőség kínálkozik; ha van olyan rokonuk vagy ismerősük, esetleg egy olyan karitatív szervezet, amely megfelelő szállást tud biztosítani számukra, akkor a megfelelő kérel-meket benyújtva lehetőség nyílik a közösségi szállás elhagyására. Amennyiben ilyen támogatóval nem rendelkeznek, akkor marad a magyar eljárás nyújtotta kiskapu: a menekült státus iránti kérelem benyújtása. Még ha semmi sem utal személyes üldözésére, de az eljárás során megkapja a menekült státus iránti kérelmezők zöld kártyáját, továbbá rendelkezik érvényes útiokmánnyal, akkor eltávozhat a szállásról és, próbálkozhat ismét a zöld határon. Az ilyen kérelmezőkkel szemben az eljárást megszüntetik, ami a legmegfelelőbb megoldás mind a hatóság mind a külföldi egyének számára egyaránt.
A magyar menekültügy rendszerét és eljárását az 1997 decemberében elfogadott és 1998. március 1-én hatályba lépő 1997. évi CXXXIX. törvény szabályozza. A külföldit a repülőtéren azonnal, egyéb esetben pedig 5 napon belül meg kell hallgatni, az érdemi határozatot pedig 60, illetve meghosszabbítás esetén 90 napon belül kell meghozni. A gyakorlatban ezt a határidőt szinte soha nem tartják be. Nem ritka a több hónapig tartó eljárás sem, amiben szerepet játszik az is, hogy a közösségi szállások túltelítettségük miatt kénytelenek egymásnak "lepasszolni" ügyfeleket, és ilyenkor az ügyintézés és a szállás közti tá-volság akár több száz kilométer is lehet (pl. Szombathely Debrecen). A pozitívan elbírált érdemi határozat menekült-menedékes- vagy befogadotti státust biztosíthat a kérelmezőnek. A menekült státus az általános kategória, definíciója megismétli a Genfi Egyezményben foglaltakat. Azaz, menekült az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meg-határozott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, továbbá e személy közvetlen családtagja; feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte. A menedékes az a külföldi, aki olyan területről érkezett, ahonnan a tömegesen menekülők csoportjának tagjait a hazájukban dúló külföldi megszállás, háború, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok tömeges és durva megsértése miatt a Magyar Köztár-saság a Kormány döntése alapján ideiglenes védelemben részesítette, és a menekültügyi hatóság mene-dékesként elismerte. A befogadott pedig az a külföldi, aki átmenetileg hazájába azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzás-nak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, feltéve, hogy a menekültügyi hatóság befo-gadottként elismerte.
A státussal rendelkező menekültek helyzete jelentősen javul. A bicskei, debreceni vagy a békéscsabai me-nekülttáborokba (menekülteket befogadó állomásokra) kerülnek, ahol szállást és étkezést biztosíta-nak számukra, ahonnan szabadon eltávozhatnak, magyar állampolgárokéval hasonló jogokat élveznek, kivéve a választójogot, a hadkötelezettséget és bizonyos munkaköröket. A magyarországi táborokban jelenleg kb. 3000 menekült él. Vannak közöttük vajdasági magyarok, turbános pakisztániak, éjfekete afrikaiak, afgán pénzügyminiszterek. A menekült státus állandó védelmet és megélhetést biztosít a külföldi számára. Megtagadó érdemi határozat esetén a külföldi nem kap státust, a felfüggesztett idegenrendészeti eljárást folytatják, amely a külföldi kiutasítását, illetve a kiutasítás kísérettel történő végrehajtását, azaz a külföldi kitoloncolását eredményezheti. Ezekben az esetekben azonban óvatosan kell eljárni. Ugyanis a külföldi nem irányít-ható vissza, illetőleg nem utasítható ki olyan országba vagy olyan terület határára, ahol faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozása vagy politikai nézetei miatt üldözés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve kiutasított külföldi kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak lenne kitéve. Ezen okok fennállását a menekültügyi hatóság állapítja meg. Az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóság szakhatósági véleménye megadásáig nem hozhatja meg a visszairányításról, illetve a kiutasításról rendelkező határozatát. Amennyiben a külföldit nem lehet kiutasítani, akkor legálisan tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, körülményeiben pedig jelentős változás nem fog beállni. A közös-ségi szálláson azonban - egy iraki szavaival élve - az emberrel helyenként megalázó, szinte állati módon bánnak.
Ezen sorok szerzője az ELTE ÁJK Győri Tagozatán működő Jogklinika program tagja, így évek óta lehetősége volt arra, hogy a győri közös-ségi szállás mindennapjait megfigyelje. Ennek tükrében annyit kér az emberektől, hogy legalább ügy-félként kezeljék bajba jutott em-bertársaikat.

Mándi Gábor