|
Azon a bizonyos borongós, esős, hideg
pénteki reggelen még senki nem tudta, hogy valójában
mire vállalkozott akkor, amikor elhatározta, hogy
részt vesz a bécsi kiránduláson. Amikor végre
mindenki megjelent (a szervezők is), kezdetét vette a
nagy kaland. Az első említésre méltó esemény
mindjárt az indulásnál igénybe vette a lelkes (71
fős) kis csapat idegeit, látó- és hallószerveit. Ez
nem volt más, mint a CONVOY című film első vetítése
- amelyet még kb. öt követett, a nagy
"sikerre" való tekintettel. A pszichológiai
terror ezen elvetemült módszerét csak rövid,
mindössze másfél órás határon való rostokolás
szakította meg.
A bécsi ENSZ-központhoz érve a csoport teljes körű
ellenőrzésen esett át, majd gyors és érdekes
idegenvezetés keretében ki német, ki angol nyelven
kapott információkat a szervezet működéséről,
feladatairól, jövőbeni terveiről. Az idegenvezetés
során Kecskés kolléga néhány fényképpel
"gyarapította" a kirándulás alatt
összegyűjtött iratanyagot. A vezetés közben
megtekinthettünk egy videofilmet (most kivételesen nem
a Convoyt) majd láthattuk azt a konferenciatermet, ahol
a fontos döntések születnek. Végül egy angol nyelvű
előadáson vettünk részt a kereskedelmi jog
témakörében, amit a szöveg bonyolultsága miatt csak
kevesen élvezhettek. Az ENSZ-központban tett
látogatás után a belváros felé vettük az irányt,
mert a következő program a bécsi jogi kar
megtekintése volt. Az intézmény a belvároshoz közel,
egy futurisztikus üvegépületben kapott helyet. A
hallgatók száma 13 000 fő körüli, tehát egy
"kicsit" nagyobb a mi intézetünknél. Az
épületet eredetileg csak 3000 főre tervezték, de az
idők során ez egy cseppet felduzzadt. Az aulában egy
kedves, római jogot oktató professzor várt bennünket,
aki segített az intézmény megismerésében. Megtudtuk,
hogy szívesen fogadnak külföldi diákokat is
intézményükben, de a tandíjat sajnos (ami elég
komoly összeg) mindenkinek egyformán kell fizetnie! A
kinti vizsgáztatási rend is más jellegű, mint a
nálunk megszokott. Ugyanis náluk a vizsgák év közben
folyamatosan kerülnek sorra. Érdekes volt az épület
felépítése, hiszen mindjárt az első emeleten a
körülbelül 100 hallgató befogadására alkalmas
kávézót helyezték el, a további emeleteken voltak a
szemináriumi termek (120 fős), míg az alagsorban 3
emelet mélységig nagyelőadók. Sajnos előadáson nem
tudtunk részt venni, de a professzor úr érdekes
beszámolója talán kárpótolta a társaságot. Ezután
a Rathausplatzra buszoztunk, majd este nyolcig mindenki
saját programot szervezhetett. Néhányan a Mariahilfer
Strasse nyújtotta lehetőségeket használták ki,
mások - mint mi is - a város ódon utcácskáiban,
gyönyörű parkjaiban, vagy éppen impozáns
épületeinek árnyékában töltötték szabad
óráikat. Ezután Sopronba utaztunk, ahol egy jó
szállás várt bennünket. "Az éjszaka
veszedelmes!" - ezt már sokan állították, de egy
keszthelyi tanárnő saját bőrén és osztályán is
megtapasztalhatta… Mi természetesen
"joghallgatókhoz méltóan" viselkedtünk.
Másnap(osság) mindenki frissen, üdén, kipihenten kelt
fel, fél tízkor már a Wiener Kriminalmuseum
tartottunk. A múzeum gyűjteménye szinte egyedülálló
a térségben, hiszen a középkortól egészen
napjainkig megtalálható mindaz, ami összefügg Bécs
város kriminológiájával és
büntetés-végrehajtásával. Láthattunk különböző
bűncselekményeknél használt eszközöket, levágott
emberi fejet, testrészeket, fényképdokumentációkat a
különböző durva esetekről. A kiállítás kicsit
"vadabb" volt, mint amire számítottunk, de
nagyon érdekes! Ezután újra a belvárosba indultunk,
ahol megint szabadprogramra indulhattak a résztvevők.
Mi Cézanne Vollendet-Unvollen-det című csodálatos
tárlatában gyönyörködtünk. Szeretnénk köszönetet
mondani mindazoknak, akik munkájukkal vagy más módon
elősegítették a kirándulás létrejöttét,
lebonyolítását. Külön köszönetet mondunk dr.
Milassin Lászlónak, aki időt és pénzt nem sajnálva,
megszervezte bécsi programjainkat, sőt a
kivitelezésükben is komolyan segített. A több mint
500 kilométeres túra költségvetéséből még
megmaradt 16 500 Ft. Ebből 15 000 Ft-ot a Paragrafus
Jogi Sajtóegyesületnek ajánlottunk fel, a fennmaradó
összegből - némileg kiegészítve azt - pedig
szalonnasütést tartottunk a Duna-parton. Remélem, (a
kisebb szervezési hiányosságok ellenére) minden
résztvevő jól érezte magát. A következő
kirándulást Prágába szervezzük, amely
előreláthatóan négy napos lesz. Ezzel kapcsolatban
keressétek a faliújságokon kihelyezett információs
lapokat. A résztvevők száma korlátozott, ezért aki
szeretne ezen az utazáson részt venni, szándékát
mielőbb jelezze a szervezők valamelyikénél.
Kulcsár Gábor - Szalay Ábel
|
