Bevezető |
A sajtó hatalma Mivel újságunk szeretné feleleveníteni a régi-módi magyar történetmesélés hagyományait, felidéznék két közelmúltbeli esetet. Egy verőfényes szombat délelőttön magányo-san üldögélek a "Széchenyi-könyvtárban" a napilapokba temetkezve, amikor belép a portás, és a könyvtároshoz lép: - Katika / Irénke / Magdika, igaz, hogy most hétvégén lesz az óraátállítás? - Igen, Jani / Pista / Józsi bácsi. Vasárnap előre kell állítani eggyel az órát. Egy órát ve-szítünk. - Értem, köszönöm. Hm... És benne van ez a Kisalföldben? - kérdezi a portás. - Természetesen, Jani / Pista / Józsi bácsi - mondja Katika / Irénke / Magdika. - Hm... És megnézhetném? - Hát persze - mondja a könyvtáros nő. És a portás meggyőződött az állítás igazságá-ról, mert számára a sajtó képviseli az autentikus véleményt. Másik eset: .......... jog alatt éppen egy 168 órát olvasok, amikor az előttem ülő lány hátrafordul: - Ha Brad Pitt ülne mögöttem, ő sem lenne annyira kívánatos, mint te ezzel az újsággal. Majd miután látja felcsillanó szememet, hoz-záteszi: - Elsősorban az újságra gondoltam... Remélem, mindez kellően érzékeltette a saj-tónak a mindennapokat belengő szerepét. A szellemi ember számára az újság olyan, mint egy falat kenyér vagy egy pohár víz. A Győri Paragrafus mindenképpen ilyen szeretne lenni. Az olvasó dolga, hogy eldöntse, olyan-e. Farkas Dénes |
Tartalom |