Kell egy hét együttlét
  Kedves naplóm!
   
Az egyetem nálam is úgy kezdő-dött, mint bárki másnál. Elsőként eljöttem megnézni a pontszámai-mat, majd vártam a ponthatár-húzó értekezletet, és az arról szóló híradást. Bár több pontom lett, mint amennyi a felvételhez szük-séges, mégsem hittem el egészen az értesítés megérkeztéig. On-nantól kezdve azonban átadtam magam a határtalan ünneplésnek (természetesen a jó ízlés határain belül).
Innen kezdve viszont már az egész nyaram arról szólt, hogy az iskolát vártam. De a tanítást megelőző héten még egy fontos esemény történt: a gólyatábor. Amitől sokan féltettek, amiért sokan irigyeltek. Ez volt az egyik ok, amiért én is vártam. El lehetne intézni annyival, hogy jó volt, de miért lennénk ilyen szűkszavúak, mikor azt mondták, hogy lehetőség szerint minél hosszabb legyen a cikk.
A gólyatábor napján néhányunk-nak még volt egy meghatározó élménye: a kollégiumi szobák el-foglalása. Lehet, hogy jobb lett volna, ha a tábor előtt nem látom; azt hiszem az elhelyezés körülmé-nyeit nem szükséges részleteznem.
Ilyen zaklatott lelkiállapotban él-mény volt a Forrás Hotel szobáiba beköltözni. Az első pár óra min-denki számára bátortalan ismerke-dést hozott, de az első vacsoránál már kisebb társaságokkal is találkozhattunk. Az esti zenés táncmulatságon (nevezzük egy-szerűen diszkónak) további ismeretségek kötődtek, leg-többször az ellenkező neműek között.
A felsőbbévesek szintenként cso-portokra osztottak bennünket, s a vetélkedők is ezen elosztás szerint zajlottak. Minden napra jutott va-lami sportesemény, ahol a kívülál-lók megállapíthatták, hogy Sydney nem csak távolságban van messze tőlünk. Az első, esti vetélkedő so-rán a felsősök törekedtek arra, hogy minél jobban összerázódja-nak a csapatok. Fiú-lány pároknak kellett a másik pár lufijait kiszúrni, különböző italokat felismerni (úgy tűnt, alkohol nélkül már nincs is élet, hisz mikor a tejhez értünk, mindenki fújolt).
Az egész tábor ideje alatt érvényes volt az, hogy pluszpontokért le-itathatók a HÖK-tagok, de ezzel a módszerrel nem nagyon éltünk. Az esti diszkó minden nap elmaradhatatlan program volt, ám ez az esemény az egyik este ki-esett, mert éjszakai vetélkedőt szerveztek számunkra. Szintenként kellett kivonulni, s a papírrókák

keresése közben ellenőrző pontok-hoz értünk, ahol különböző furfan-gos és pajkos feladatok vártak ránk… Tojásvezetés a másik nem nadrágján át, alkoholfelismerés kézenállás és hidalás közben, és persze koktélkeverés.
Az adott este legérdekesebb fela-data a brazil szappanoperák paró-diájának előadása volt. (Jobban sikerültek mint az eredetiek. Egy kis ízelítő a nevekből: Don Pedofilo, Donna Mahjuana.) A tábor fő attrakciója a transzveszti-ta-show volt, mikor is 8-10 fiú lányruhába öltözve táncolt a zsűri-nek és a közönségnek.

Összességében, megállapíthatjuk, hogy a gólyák nagy részénél pozi-tív vélemények figyelhetők meg, s sokan felejthetetlen élményként gondolnak vissza rá, főleg, ha még emlékeznek valamire.

Nagy Szabolcs