Harmadik alkalommal rendezte meg az Accursius Jogászegylet az Európa Expresszt, az európai uniós csatlakozás kérdéseit taglaló di-ákkonferenciát. Az eseménynek március 17. és 19. között az Országgyűlés felsőházi terme, il-letőleg a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem aulája adott otthont. A Győri Paragrafus 1998. évi áprilisi száma tudó-sított az első, hagyományteremtő rendezvény-ről, amelynek akkor a csatlakozási tárgyalások megindulása volt az apropója. Hogyan állnak most, két évvel később az ügyek? Mennyire tartható az akkor biztosra vett 2002-es idő-pont? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ az előadók főbb gondolati téziseinek bemutatásával.

A csatlakozási folyamat törékenységére világított rá Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrá-ciós Államtitkárságának helyettes vezetője. Ez az in-tegrációs folyamat félszívvel való akarásának veszé-lyére hívja fel a figyelmet, hiszen be lehet kerülni a csatlakozás esélyesei közé, de könnyen ki is lehet ke-rülni onnan. Erre intő példa Norvégia, ahol az ígéretes indulást két alkalommal is megakasztotta a népszava-zás nemleges állásfoglalása.
Magyarország esetében ez nem jelenthet veszély-forrást, de mindenképpen számon kérhető az átfogó csatlakozási stratégia hiánya, ami a tárgyalásokat eleddig nem befolyásolta. A jelenlegi állapot megfelel a piacgazdaság és a demokrácia kívánalmainak, sőt a legjobban felkészült országnak hazánk számít, de ag-gályok merülhetnek fel a versenyképességet illetően.
Ma már nem tartható reálisnak a 2002-es csatlako-zási dátum, a 2003-as időpont a magyar gazdaság fel-készülési ütemére tekintettel is ideálisabbnak tűnik. A dátum egyáltalán nem perifériális kérdés, mert minden egyes, az Unióban töltött év komoly anyagi vonzattal jár. A másik oldalról viszont igaz, hogy az Uniónak egyelőre egyáltalán nem áll érdekében pénzügyi szempontból a gyorsítás.
Döntő fordulatot hoz majd az integráció során a gazdaságpolitikai autonómia felszámolása - mondta Palánkai Tibor, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanára. Ennek egyik kö-vetkezménye lesz a nemzeti jövedelmek újraelosztása.
Az Unió költségvetési tervbe ágyazza pénzügyi politi-káját, mely jelenleg a 2000-2006-os időszakot felvá-zoló Agenda 2000. Ez magában foglalja az előcsatlako-zási alapokat, ugyanakkor rejtve jelzi azt, hogy 2006-ig nem számol a közösségbe igyekvők teljes jogú tagsá-gával. Mindazonáltal a PHARE-on keresztül 1,53 milli-árd, a SAPPARD-program révén pedig 520 millió eurót kap a térség. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a csatla-kozás első körében legalább Magyarország, Szlovénia és Észtország elnyerje a tagságot.
A kérdés egyik Achilles-sarka a mezőgazdaság problémája. A magyar agrárium jelenlegi termék-struktúrájával biztosan vesztese lenne a belépésnek.
A közösségi jog integrálásának folyamatában a ma-gyar jogásztársadalmat felelősség terheli - jelentette ki Kecskés László, a Janus Pannonius Tudományegye-tem tanára. A jogi keretek kialakítása meg kell, hogy előzze a közgazdasági kérdések megválaszolását. Ugyanakkor gyakran éri kritika az Uniót, hogy az nem egyéb, mint egy óriási joggyár, amely túlságosan bü-rokratikus: hivataljogot termel.
Ennek a "joggyárnak" az egyik terméke az ún. Fehér Könyv (White Paper), amely közgazdasági tanulmány-nak nevezhető, jogi melléklettel. A Fehér Könyv ké-sőbb műfajjá vált, amely átfogó reformprogramot tar-talmazott egységes belső piaci célrendszerrel.
Tekintve, hogy a csatlakozásnak természetesen lesznek vesztesei is, az integrációs politikának erre is kell válaszokkal rendelkeznie. Ezt már Hollai Kriszti-na, az LCH Európai Stratégiák Kft. ügyvezető igazga-tója jelentette ki. Sokan elveszíthetik a munkahelyüket, a mezőgazdaságban dolgozók egy része nem fogja tudni a családját eltartani. Ezzel a regionális politiká-nak kell foglalkoznia: azaz megoldani a munkanélküli-ség kezelését, illetve a mezőgazdaság szerkezetátala-kítását. Az Európai Unió költségvetésének egy hányada is ezt a célt szolgálja (regionális fejlesztési alapok).
A digitalizálódó világ versenyképességet befolyásoló kihívásairól beszélt Inotai András, az MTA Világgaz-dasági Kutatóintézetének igazgatója. Az ún. New Economics a tudásra, az információra épül. Ez ellen le-het védekezni, de aki így tesz, az automatikusan ki-zárja magát az előnyökből. A ma kisiskolásainak pél-dául már alapvető munkaerő-piaci belépőjegye lesz a számítógép-ismeret és az angol nyelvtudás.
A modernebb struktúrák átvétele azt eredményezi, hogy ugyanazon az áron jobb versenyképességet kell és lehet biztosítani.
Nemzetközi tendencia az állami szerepvállalás csök-kentése, de a megtermelt nemzeti jövedelem közpon-tosított hányada jóval nagyobb Európában, mint Ame-rikában. Ez törésvonalat jelent a szociális jóléti állam és a fejlesztő állam között is. Az az igazi kérdés a ver-senyképesség szempontjából, hogy milyen egységnyi költséggel tudnak az államok termelni.
Az Európai Unió bővítése növelni fogja a versenyké-pességet, ezért ebben az értelemben Nyugat-Európa jelentős mértékű előnyt tudna kovácsolni ebből: pia-cot, termelési kapacitást nyerne.
Sajátosan európai, és ezen belül magyar jelenség az, hogy a nemzet és az állam határai nem esnek egybe - idézte a szellemes mondást Balogh András, az Eöt-vös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanára. Nyugat-Európában például - ameny-nyiben nem volt homogén a nemzetiségi összetétel - akár erőszakkal is törekedtek a nemzetállam megte-remtésére. Közép-Kelet-Európában ez másként alakult a történelmi okok miatt, és ez is közrejátszott abban, hogy a globalizálódó világgal szemben erre a térségre inkább a dezintegráció jellemző. (Kisebbségek minde-nütt; történelmileg kialakult érdekellentétek; kisebbsé-gek, mint konfliktusforrások.)
További specialitás, hogy az 1990 után felbomlott három szövetségi állam (Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) után maradt űr új geopolitikai és geostratégiai helyzetet teremtett. Magyarország szem-pontjából ez azt jelenti, hogy sokkal kisebb szomszé-dok vesznek körbe minket, mint eddig. Tekintve, hogy az uniós csatlakozás a mi esetünkben a közeljövő eseménye, míg több szomszédunknál csak távoli re-mény, Magyarországnak fel kell készülnie, hogy hosszú ideig ismét a "Nyugat védőbástyája" lesz.

Végezetül néhány gondolat az egyes európai uniós témaköröket tárgyaló szekcióülésekről:
Környezetvédelem
- A Római Szerződésben nem voltak elsődleges kör-nyezetpolitikai célok, de Maastrichtban ez prioritássá válik.
- Az Európai Unióban Magyarországnál rosszabb a kör-nyezet állapota, Németországban katasztrofális. A kör-nyezetvédelmi infrastruktúra viszont nálunk rosszabb. (Csatornázás, zajvédelem, hulladékgazdálkodás.)
- A természetvédelem szabályozása jobb, mint az Eu-rópai Unióé.
Mezőgazdaság
- A magyar agrárium szeretné elérni, hogy korlátozás nélkül jusson piacra, átmeneti időszakra nincs szüksé-ge, kész és képes a csatlakozásra. Szeretne élni az EU-beli jogosítványokkal.
- Az 5-10 hektáros kisbirtokok halálra vannak ítélve.
Második és harmadik pillér
- Itt nem lesz türelmi idő, 2002-ig teljesíteni kell.
Jogrendszer, jogharmonizáció
- Igazán helyes megfogalmazással a közösségi jog nem nemzeti és nem nemzetközi. Közvetlenül kötelez, nem kell ratifikáció.
- Nem szükséges minden jogvitával Luxembourgba menni. Tagállami nemzeti bíróságok előtt lehet a kö-zösségi jogra hivatkozni.
Legnagyobb kritika a túlszabályozottság.
Oktatás
- Három külföldi ösztöndíj-pályázatból egy összejön. Egyszerűen dolgozni kell rajta. Komoly, megfontolt munkával lehet nyerni.
Pénzügy
- Az Európai Unió hátrányait pénzügyi szempontból költségeknek nevezik.
- A kis forint életben tartása nehéz, még ilyen jó kö-rülmények között is.

Az Európa Expressz tovább robog. Már csak az a kér-dés, hogy velünk vagy mellettünk.

Farkas Dénes



	Robog az Európa - Expressz
	- Országos Diákkonferencia az Európai Únióról -