A Paragrafus legutóbbi számában megjelent "Egy kis Hökológia" című cikkre szeretnék - a témát ismerő magánemberként - reagálni. Mindenek előtt azonban szeretnék köszönetet mondani Tarjányi Tamásnak azért, hogy cikkével kulturált hangvételű vitát indukált a hallgatói önkormányzat tevékenységéről. Nincs rosszabb, mint a néma elégedetlenség. Nem csak ezzel a cikkemmel szeretném bizonyítani, hogy a jobbító szándékú kritika megfontolásra talál, és természetesen a jövőben is szívesen vitatkozom erről bárkivel. A felvetett problémák jelentős része amúgy korábban is foglalkoztatott bennünket, de ezt a megfelelő helyen részletezem majd.
Mielőtt a cikk felvetéseire válaszolnék, először vizsgáljuk meg, hogy mi a feladata a hallgatói önkormányzatoknak általában, és hogy milyen példákat láthatunk az ország más HÖK-einél.
A hallgatói önkormányzatok funkciója alapvetően kettős, az elhatárolás - kicsit leegyszerűsítve - úgy hangzik, hogy a feladatok vagy érdekvédelemmel kapcsolatosak, vagy valamilyen szolgáltatás-jellegűek. Először néhány szót a mai hallgatói érdekvédelemről. Az elmúlt, körülbelül tíz évben kikristályosodtak az intézeti szintű érdekvédelemben a hallgatók stratégiái és állásai. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozatali fórumokon ma már nem kérdőjelezik meg részvételi jogunkat, a törvény szellemének megfelelő szabályzatokban mindenhol megjelenhet a hallgatói érdek és vélemény. A jelentősebb szabályzati reformoknál (pl.: áttérés kredit-rendszerre, vagy az integráció) sem kell attól félni, hogy jogaink ellen az intézetek támadást intéznének. Az érdekvédelem a mindennapi egyedi ügyek, viták esetében jelenhet meg, vagyis a korábban kiharcolt jogosultságainkat kell kihasználnunk. Ahogy egy HÖK-ös ismerősöm mondta: ma már csak kis érdekvédelem van.
A másik funkciót én szolgáltató jellegűnek nevezem, de itt a szolgáltatás fogalmát tágan kell értelmeznünk. A hallgatói önkormányzatok megerősödésük időszakában nagyon sok feladatot átvállaltak az anyaintézetektől (ezek közük például az ösztöndíjak számítása az érdekvédelem körébe tartozik), ilyen például a hallgatók önszerveződő csoportjainak támogatása. Emellett - a költségvetésük által behatárolt körön belül - ők szervezik a hallgatók tanulmányi időn kívül eső programjainak jelentős részét, különösen a hagyományteremtő programokat. A programszervezésen kívül ide tartozik még a hallgatók mindennapi egyetemi életét megkönnyítő szolgáltatások köre, amire jellemző példa a fénymásolás, vagy a tájékoztató kiadványok készítése.
Az ilyen jellegű feladatokkal kapcsolatban az elmúlt egy-két évben új tendenciák jelentkeztek. A nagyobb egyetemek sorra ún. szolgáltató irodákat, centrumokat hoznak létre, amelyek nem csak a fent említett feladatokat kapták meg, hanem olyanokat is ide integráltak, mint például a karrier-tanácsadás. Legjobb tudomásom szerint jelenleg az országban négy ilyen szolgáltató iroda működik. A SZIF-en egy öszvér megoldás alakult ki, ami azt jelenti, hogy a programszervezést a Széchenyi István Ifjúsági Egyesület végzi, a karrier-tanácsadást a Karrier-iroda, mint részönkormányzat, és hasonló szervezeti egységként működik a Kredit szerkesztősége is.
Hosszúra sikeredett bevezetőm lezárásaként azt a konklúziót vonhatom le, hogy országos szinten általános példa, hogy a hallgatói önkormányzatok elválasztják az érdekvédelmi feladatokat a szolgáltató jellegűektől, és utóbbiakat valamilyen szervezethez telepítik. (Ezt a megállapításomat nem a fent említett, már létrejött szolgáltató irodákra, hanem több - nem kis számú - HÖK-vezetővel folytatott tapasztalatcsere során szerzett ismereteimre alapozom.)
Ezek a trendek többnyire a nagyobb egyetemeknél/főiskoláknál figyelhetőek meg, aminek elsősorban anyagi okai vannak. Azért kerültek most ide, mert - ezt a tényt mindenkinek ajánlom figyelmébe - a SZIF várhatóan 2002. június 30-án egyetemmé alakul, és erre az időpontra várható a tagozatnak karként történő integrálása az új egyetembe. Ez pedig alapvető változásokat jelent HÖK-ünk életében is. Ma még kérdéses, hogy milyen jellegű és mértékű autonómiát tarthatunk meg, ha lehet szó ilyenről egyáltalán. Ezeket a gondolatokat fontosnak tartom kiemelni, mert Tarjányi Tamás cikkében ezt a tényt egyáltalán nem veszi figyelembe, pedig a beolvadásig - ha a most előttünk álló vizsgaidőszakot nem vesszük figyelembe - csak két év van hátra. Nem azt akarom sugallni ezzel, hogy erre a "kis időre" már nem érdemes a szervezeti átalakításokkal foglalkozni, hanem azt, hogy az átalakítást e megváltoztathatatlan tény alapján kell megterveznünk, és megtennünk. Lehetőleg egy - a SZIF HÖK-éhez hasonló - rendszert kell kidolgoznunk, mert csak így kerülhető el, hogy az átállás ne okozzon fennakadásokat feladataink ellátása során.
Az "Egy kis Hökológia" című cikk felvetéseire válaszolva:
1. "Összehasonlítva más felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatával, a győri jogászoké kezelhetetlenül nagy létszámú." Ha azt nézzük, hogy mely intézményben mekkora az egy hallgatóra jutó hökösök száma, az országos átlaghoz képest talán tényleg magas az arány. De az ilyen mechanikus összehasonlítással alapvető hibát követünk el. Az ellátandó feladatok ugyanis nem állnak egyenes arányban a beiratkozott hallgatók számával. Másként fogalmazva: egyetemi hallgatói önkormányzat esetében az összesen 15 fő alatti testületnél kisebbet nem nagyon találunk sehol.
2. "…a Küldöttgyűlést, amelynek léte is megkérdőjelezhető." A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában végzett tevékenységem során (a Jogi Bizottság tagjaként és azon kívül is) HÖK SZMSZ-ek véleményezésével is foglalkoztam. Ott szerzett tapasztalataim alapján állíthatom, sehol nem láttam (azok se, akikkel együtt dolgoztam) olyan szervezeti felépítést, ahol ne lett volna valamilyen (többnyire közvetett - tehát a mi megoldásunkhoz hasonló) szerepvállalása a hallgatók összességének. Gondolkodjunk el azon, hogy Küldöttgyűlés nélkül milyen fórum fogadná el a HÖK költségvetését, hogy csak egyet említsek kizárólagos hatáskörei közül. Megfontolandó viszont, hogy a Küldöttgyűlés létszámát csökkentsük. A Küldöttgyűlést nem nevezném "formális báb"-nak, de biztos, hogy hatékonyabbá válhatna működése, ha tagjai nagyobb létszámban vennének részt a munkában.
3. "A legtöbb HÖK mellett működik egy felügyelő-bizottság, ennek létrehozását nálunk is egyenesen elengedhetetlennek tartom!" Ebben a kérdésben teljes egészében egyetértek a cikk szerzőjével, de azért itt is tennék néhány megjegyzést. A szerző által a felügyelő-bizottságnak biztosítandó jogosítványok ("mindenbe belenézhetnének, és megfelelő jogosítványokat adva kezükbe, felügyelnék az oly kényes pénzügyeket…") jelenleg mindenkit megilletnek, abban az értelemben, hogy a HT teljes működése nyilvános, így bármely hallgató belenézhet pl. a könyvelésbe. Az egyes rendezvények költségvetési tervezetei és a megvalósítás beszámolói szintén megtalálhatóak az irodában. (Megjegyzem, a HT ülései nyilvánosak, így bárki bejöhet oda is megkérdezni, hogy hogyan gazdálkodunk a hallgatók pénzével.) Mielőtt azonban felállítanánk egy felügyelő-bizottságot, el kell készíteni a Gazdasági és Pénzügyi Szabályzatot (ebben is egyetértünk Tarjányi Tamással), hogy legyen mit betartatni a hökösökkel.
4. "Senkin nem kérhető számon semmi, nagyon kevés olyan döntés van, amit egyetlen ember vállalhat." Ez egy nehéz kérdés. A döntéseket a demokrácia játékszabályai szerint, szavazással hozzuk (kivéve az elnöki jogköröket, illetve ha a HT valamely jogkörét az elnökre ruházza át). Fórumtól függ, de a HT döntéseit általában az elnök képviseli. Természetes, hogy a vita után, szavazással meghozott döntést a HT tagjai egységesen képviselik, hiszen nincs is módjuk eltérni tőle. A számonkérés lehetősége elsősorban az elnökkel szemben létezik, hiszen az SZMSZ szerint neki kell felelősséget vállalnia a HT működéséért. Az elnök jogkörébe tartozik, hogy a képviselőket elszámoltassa a HT által rájuk bízott, vagy önként vállalt feladataik kapcsán. Ha ezt az elnök elmulasztja, és ennek okán a HT hibát követ el, a felelősséget az elnöknek kell vállalnia.
5. "…egy felelősségre vonható elnökre van szükség, akit a hallgatók közvetlenül (!) választanak…" A közvetlen választással egyetértek. Ez ugyanis feltételezi, hogy az elnök rendelkezik programmal, és hogy személye szélesebb körben elfogadott. Az idézet első részét viszont nem értem, hiszen véleményem (és az SZMSZ) szerint az elnök jelenleg is felelősségre vonható.
6. "…évfolyamonként 2 képviselő, de én elegendőnek tartanám az 5X1 HT-tagot is." Az érdekvédelmi feladatok ellátására mindenképpen elegendő lenne a kisebb létszám, ezt nem vitatom. De az is igaz, hogy egyes feladatokra (nem sokra) jelenleg sem lehet megfelelő embert találni a HT tagjai között. El lehet gondolkodni azon, hogy a kisebb létszám mennyit javítana az érdekvédelem minőségén, szerintem abban eddig se nagyon volt vita. A cikk szerzője itt veti fel azt is, hogy a HT tagjai részesüljenek anyagi juttatásban. Nos, ehhez csak azt tudom hozzáfűzni, hogy nehéz lenne meghatározni azt az összeget, ami arányban áll a feladatokkal. Jelen félévben ez a vita tisztán elméleti, hiszen a költségvetésben nem maradt felosztatlan összeg (a költségvetést a Paragrafus múlt havi számában közöltük).
7. "Megoldást kell találni egy további égető problémára, a jobb hallgatói tájékoztatás biztosítására." Ez már nem a HT szervezetével kapcsolatos kérdés, de valóban egy olyan probléma, amelynek felszámolása sokat javítana a működés hatékonyságán. Az információáramlás csatornái jelenleg: plakátok, Paragrafusban megjelentetett cikkek, órák előtt élőszóbeli hirdetés. Sajnos, a HT a négy frekventált helyen lévő hirdetőtábla (könyvtár melletti, Tanulmányi Osztály előtti, A1 előtti és a HÖK-irodában levő) közül csak a HÖK-irodában elhelyezett esetében szabhatja meg, hogy mi kerülhet ki. A könyvtár előtt levőt is átrendeztük már, de a rendszerezési elvek napok alatt eltűntek, az általunk fontosnak ítélt hirdetmények helyét újak foglalták el. A fontosabb híreket (pl. a lakhatási támogatással kapcsolatosakat) színes plakátok formájában, vagy A3 méretben függesztjük ki. A Paragrafusban - amely most már havonta jelenik meg, és a hallgatók között 150-200 példányban kerül terjesztésre - minden számban helyet kapnak a HÖK hírei.
Végül néhány megjegyzést szeretnék még tenni a hallgatói önkormányzatiság mai - országos szinten általánosnak mondható - problémáival kapcsolatban. Az országban minden HÖK szembekerült azzal a nehezen kezelhető helyzettel, hogy a hallgatókat nem érdekli az általuk megbízott, felhatalmazott, értük működő szervezet munkája. Ennek az érdektelenségnek az okát senki sem tudta eddig megfejteni. Attól félek, lassan mindenhol igaz lesz soproni EHÖK-ös ismerősöm megállapítása: "Az embereket csak az érdekli, hogy megkapják a pénzüket, és hogy jó bulikat szervezz nekik."
Remélem, nálunk ilyen érdektelenség soha nem fog kialakulni. Ezért is köszönöm Tarjányi Tamásnak, hogy vitaindító cikkével "felkavarta az állóvizet", örülnék neki, ha mások is követnék példáját.

Rozman Balázs



	Második menet
	- HÖK válasz -