Foci a SZIF-en
   
   
Főiskolánkon nagyon sokat lehet jól sportolni. Igazi sportsuli. Az ember csak megveszi az éves sportpártolói igazolványt 400-ért, és már sportol is. Akármit vagy bármit. Lehet úszni, futni, evezni, sportszert bérelni a szertárból, meg kosarazni is így már. Tök ingyen. De nem ez benne a pláne. A pláne az, hogy vannak kupák is főiskolánkon. Egész csomó. Tollaslabda-bajnokság is. Most a foci-bajnokságról lesz szó, amit egészen SZIF Foci Kupának neveznek a főiskolánkon.

A jogászok punnyadnak. De állandóan. Megállás nélkül nem sportolnak egy fikarcnyit sem. Mármint a többség, mert ugye azért vannak kivételek is ám. Például akik indulnak az ilyen bajnokságokon. Ők aztán megadják a módját. Nem hagyják, hogy a jogászt bárki mozgásképtelennek tartsa főiskolánk berkein belül. Szóval így vannak azért, akik törődnek ilyenekkel. Meg magukkal. A sport nagyon fontos a fejlődő szervezet számára, szinte nélkülözhetetlen, állapította meg az ISM is már.
Egészen pon-tosan négy jogász csapat van, akik elindultak megnyerni a SZIF-kupát. Ezt a bajnokságot a nyolcvanas é-vek közepétől folyamatosan megrendezik, senki sem emlékszik már mióta, de azt tudni, hogy nem volt még olyan játékos, aki öt egymást követő szezonban kibírta volna. Nagyon kemény. Max. 12 fős csapattal lehet nevezni, meg kell jelölni, ki a cséká, meg hogy hogyan lehet őt elérni telefonon, vagy akár személyesen. A meccsen öt plusz egy fő játszik kétszer fél órát a másikakkal. Nagyon vicces nevek vannak, például: Tesco Gazdaságos Team, meg Szeméremajax, vagy BigfootBall. A jogász csapatok nevei már nem ennyire viccesek, sőt, talán nem is kellene leírnom, annyira égő. Mégis, jöjjön a névsor, ABC-sorrendet nélkülözve: Club Bridge, JogÁszok, Al Bundy Fc, MSE (ez egy női név, de a történet már tényleg égő). Nahát igazából ezek közül csak a Bridge és az MSE volt esélyes. A Bridge csapatát másodévesekből verbuválták. Nagyon tudnak. Ők: Bejczi Arnold, Simon Domokos (kapusok), Kovács Kornél, Kulcsár Gábor, Pálffy Balázs csk. (hátvédek), Tar Ferenc, Musitz Gábor, Németh Tamás (kis közép-pályások), Csík Attila, Molnár Róbert, Misky Zsolt (csatárok). Az MSE (de égő)-ben vannak elsősök és harmadévesek is. Ők: Csörgits Lajos, Kummer Ákos, Smuk Péter, Lappints Szabolcs, Szilas Tamás, Csősz Ferenc, Szeredy András, Bihari Mihály, és többet nem tudok közülük. Ők meg aztán tök pengék. Ez a két csapat jutott be a legjobb tizenhatba. Aztán az MSE a legjobb nyolc közé is! Ott aztán jól kikaptak 7:2-re. Egyébként úgy van, hogy létezik egy őszi és egy tavaszi szezon. Ősszel csoportokba osztják a teameket, és minden csoportból az első négy bejut a tavaszi menetbe. Itt is csoportokba osztódnak, itt is az első négy jut tovább. Aztán a tizenhat között egyenes kiesés van már. Kicsit gáz, hogy vizsgaidőszakban is vannak meccsek, de aki eddig eljut, az megérdemli. Egyébként hetente van meccs. Aki tavaszig kibírja, egy kolipontra már nyugodtan számíthat, de a győzelemért még több is jár. Szuper. Hát erről szól. Igazán jó ez az egész, bárki kipróbálhatja magát ezen a megmérettetésen, aki gondolja. Legalább történik vele valami itt Győrben, még egy kaland, amire majd, ha már éjjel-nappal robotolni fog, szívesen emlékszik majd vissza. Jól lehet meccsek után inni meg cigizni, főleg ha győztek.

És ez csak a foci-bajnokság volt. Legközelebb talán a tollaslabdáról mesélek majd, meg a röplabdáról, vagy valami egészen másról. Nekem tökmindegy.
Szeretek mesélni.

-Spieler-