|
|
|||||||
|
|
|||||||
|
|
|
||||||
|
Teljes
publikációs lista
a Magyar
Tudományos Akadémia MTMT rendszerében: https://www.mtmt.hu/ Legutóbbi
publikációk
(ÚJ!)
Mekkora a globális ellátási láncoknak való
kitettségünk?
A kínai
koronavírus és a magyar gazdaság kitettsége Ajánló.
A koronavírus-járvány számos gazdasági szereplőt, kis- és nagyvállalatot,
cégvezetőt, de teljes nemzetgazdaságokat, gazdaságpolitikai döntéshozókat is
rádöbbenthetett arra, hogy milyen problémákat okozhat, ha ellátási láncaink
túlságosan nagy arányban támaszkodnak viszonylag szűk területen koncentrálódó
kereskedelmi partnerekre. Globalizált
világunkban az elmúlt években, évtizedekben az erőforrások áraiban, különösen
a munkaerő-költségekben vagy a környezetvédelmi előírásokban mutatkozó
különbségek olyan országokba vonzották az alapanyag-előállítást vagy az
összeszerelési tevékenységeket, ahol ezek világviszonylatban a legalacsonyabb
költséggel végezhetők. Rengeteg termék gyártása települt például Kínába. Több
ágazatban szinte teljesen megszűntek a más országbeli vagy legalábbis a
közelebbi beszerzési források. A járvány kapcsán sokan az eddigi folyamat, a
globalizáció megtorpanásáról vagy visszafordulásáról beszélnek, erre
számítanak. Valóban,
az értékláncok megszakadása keresleti (vevői) és kínálati (beszállítói)
oldalról is komoly gondokat okozhat, amelyet persze rövid távon elfedhetnek a
meglévő alapanyag- és alkatrész készletek, illetve a készletre termelés. A
csúcshatékonyságra törekvő, minimális készletekkel működtetett just-in-time
rendszerekben azonban jóval hamarabb kiütköznek az ellátási problémák. A
hazai ipari szereplőkkel folytatott konzultációk igazolják, hogy az átmeneti
leállások, kényszerszabadságok veszélyhelyzet miatti bevezetéséig (vagyis
március végéig, április elejéig) milyen komoly feszültségek árán tudták csak
fenntartani termelési tevékenységüket. Gyakorlatilag azt gyártották, amit tudtak.
Szinte csak ennek köszönhető, hogy az ipari termelés volumene nem esett
vissza a legfrissebb, márciusi adatok által már jelzett 10 százalékosnál
jobban. A
Közgazdasági Szemle 2020. májusi számában megjelent írásom a fenti kérdések
makrogazdasági vetületével, a magyar gazdaság globális értékláncoknak való
kitettségével foglalkozik. Az input-output és a hálózatelemzés módszerein
alapuló vizsgálatok nemcsak országos viszonylatban, hanem regionális szinten,
vagy akár egyes mikrogazdasági szereplőkre, vállalatokra is elvégezhetők.
Segítségükkel feltárhatók a cégek beszállítói és értékesítési láncaiban
megtestesülő kockázatok, s elemezhetők ezek csökkentésének lehetőségei, az
egyes lépések várható hatásai. A kapott eredmények pedig beépíthetők a
gazdaság újraindítása során meghozott vállalati és nemzetgazdasági szintű
(külkereskedelemi, ágazatfejlesztési és általában a gazdaságpolitikai)
döntések, a globális és lokális ellátási láncok újraszervezésének,
átalakításának szempontjai közé. A
tanulmány a következő linkről érhető el: http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1904. Makrogazdasági és regionális hatáselemzés
multiplikátor modellekkel A
kapcsolódó kutatást, a könyv megírását, szerkesztését, lektorálását és
kiadását a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a Pallas Athéné Domus Scientiae
Alapítvány támogatta. Összefoglaló. A
könyv célja, hogy bevezetést nyújtson a gazdasági hatáselemzés (EIA, Economic Impact Analysis)
alapvető módszereibe és főként hazai példákon, esettanulmányokon keresztül
bemutassa ezek alkalmazásait. Célközönségét elsősorban egyetemi hallgatók,
doktoranduszok és a téma iránt érdeklődő szakemberek jelentik. A
növekedés lehetőségi és kockázatai Összefoglaló.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hazai feldolgozóiparban 2010 és 2014 között
lezajlott ágazati átrendeződések milyen lehetőségeket és kockázatokat
hordoznak makrogazdasági növekedésünk szempontjából. Tudományos
összefoglaló. A tanulmány a magyar gazdaság szerkezeti
átalakulását s ennek növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja input-output
táblák és hozzáadottérték-multiplikátorok segítségével. Az időszak elején még
domináns, majd visszaszoruló számítógép- és elektronikaiberendezés-gyártás,
valamint az egyre inkább kiemelkedő közútijármű-gyártás szorzói a
legalacsonyabbak között vannak. A két húzóágazat GDP-hez való jelentős
hozzájárulása sokkal inkább hatalmas termelési és kiviteli volumenüknek, mint
hozzáadottérték-hányadaiknak és hazai beszállítóikra tovagyűrűző hatásaiknak
köszönhető. A keresleti komponensek közül ezért az exportra, az ágazatok
közül pedig ennek legnagyobb hányadát adó, az ágazati politika középpontjában
álló feldolgozóiparra koncentrálunk. Megmutatjuk, hogy a 2009-ben
bekövetkezett exportsokk nagyjából fél százalékkal nagyobb visszaesést
eredményezett volna 2014-ben, mint 2010-ben. A feldolgozóipari kivitelnek
tulajdonítható várható növekedés emelkedett, nőtt ugyanakkor ennek szórása,
vagyis a növekedés kockázata is. A közútijármű-gyártás mindkét változáshoz
való hozzájárulása kiemelkedő. Kimutatható az is, hogy a 2010-ben még két
domináns ágazattal rendelkező gazdasági szerkezet fennmaradása jóval
kedvezőbb növekedési és kockázati feltételeket teremtett volna, ami a
diverzifikáció fontosságára hívja fel a figyelmet. Növekedési
hozzájárulások számítása Összefoglaló.
Az egyes gazdasági ágazatok növekedési hozzájárulásait a statisztikai
hivatalok (köztük a KSH is) az adott ágazathoz tartozó vállalatok saját
hozzáadott értékével mérik. A vállalatok azonban közvetlenül és közvetve sok
más ágazat szereplőivel vannak kapcsolatban a gazdaságot átszövő értékláncok
mentén, s a beszállítók mind-mind hozzájárulnak a vizsgált ágazat végső
kibocsátásához, az pedig a beszállító ágazatok növekedéséhez. A tanulmány a
gazdasági növekedés értékláncszemléletben való vizsgálatának módszereit
mutatja be, amelyek nemcsak az mérik, hogy egy adott ágazat mennyit
növekedett, hanem azt is, hogy ebből kifolyólag mekkora bővülés adódott más
ágazatokban. A gazdasági növekedés ilyen módon történő számítása pontosabb
képet adhat az ágazatok gazdaságteremtő és növekedési potenciáljáról mind az
egyes ágazatok szereplői, mind pedig a gazdaságpolitikusok számára. Tudományos
összefoglaló. A tanulmány célja, hogy egy
esettanulmány segítségével bemutassa a növekedési hozzájárulások input-output
táblák strukturális felbontásával történő számításának módszereit és ezek
hazai alkalmazási lehetőségeit. Bár a szükséges adatok meglehetősen nagy
késleltetéssel állnak rendelkezésre, a kapott eredmények jól mutatják, hogy a
beszállítói relációk és az értékláncokon tovagyűrűző effektusok figyelembe
vétele jelentősen módosíthatják az ágazatok, valamint a végső keresleti
komponensek növekedési hatásaival kapcsolatos, negyedéves GDP-számítások
alapján kirajzolódó képet. Az elemzés kizárólag nyilvános, a KSH
Tájékoztatási adatbázisából és STADAT-tábláiból hozzáférhető makrogazdasági
és ágazati adatok felhasználásával készült. Estimating Growth Contributions by Structural Decomposition of
Input-Output Tables Abstract.
This paper presents a case study to demonstrate the calculation methods of
growth contribu-tions using structural decompositions of input-output tables
and their Hungarian applications. Although the required data are available
with a considerable time-lag, results show that taking supplier relations and
value chain multipliers into account can significantly alter the picture on
growth effects of industries and final demand categories by the conventional
approach based on quarterly GDP calculations. This can be instructive for
analysts, policy and decision mak-ers, not only in Hungary, but also in other
countries. The study was performed by using public macroeconomic and sectoral
data obtained from the Hungarian Central Statistical Office’s (HCSO)
dissemination database and STADAT tables. Mi lenne velünk az autóipar nélkül? Tudományos összefoglaló. Az
ágazatpolitikai és gazdaságfejlesztési döntések előkészítéséhez és
meghozatalához nélkülözhetetlen az érintett iparágak és vállalatok
makrogazdasági súlyával, szerepével és tovagyűrűző hatásaival kapcsolatos
tisztánlátás. Az input-output elemzés szakirodalma hypothetical extractions
(hipotetikus kivonás/kivonulás) elnevezéssel illeti azt a módszert, amely az
egyes ágazatok (vállalatok) nemzetgazdasági jelentőségét úgy vizsgálja, hogy
egy gondolatkísérlet keretében eltávolítja azokat a gazdaság rendszeréből,
elvágva az összes olyan szálat, amellyel más hazai vállalatokhoz, az
elsődleges inputtényezőkhöz és a végső felhasználókhoz kapcsolódnak. A
"vele" és "nélküle" állapot különbségei mutatják a
vizsgált szereplők makrogazdasági kategóriákra gyakorolt hatásait. A
tanulmány a Központi Statisztikai Hivatal által közölt ágazati kapcsolati
mérlegadatok (ÁKM), s az ezekből a 2010-2015. évekre továbbvezetett
nemzetgazdasági input-output táblák alapján a fenti módszerrel, valamint
input-output multiplikátorok segítségével elemzi Magyarország ágazatainak
upstream és downstream értékláncait. A vizsgálat a hazai kibocsátásban és
külkereskedelemben kiemelkedő, s a hozzáadottérték-termelésben is jelentős
arányt képviselő közúti járműgyártásra koncentrál, összehasonlítva az itt
kapott eredményeket más ágazatok értékeivel. Makrogazdasági mérőszámaink
szempontjából egyre meghatározóbb szerepe ellenére az ágazat magyar
gazdaságba való beágyazottságának mutatói hazai és nemzetközi
összehasonlításban is a legalacsonyabbak között vannak, s szinte alig
változtak az elmúlt fél évtizedben. Emiatt komoly jelentősége van az olyan,
helyi beszállítói hálózatok erősítését célzó törekvéseknek, mint amilyen a
győri Széchenyi István Egyetemen induló Felsőoktatási és Ipari Együttműködési
Központ projekt. |
Kapcsolat Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Nemzetközi és Elméleti Fogadóóra a 2019/20-as tanév tavaszi
szorgalmi időszakában: keddenként 9:00 és 10 és 11 óra között (oktatási
napokon, a veszélyhelyzet alatt és a vizsgaidőszakban e-mailben) E-mail: koppanyk Tel: +36 (96) 503-400/31-64 |
||||||
|
|
|||||||
|
|
|
||||||
WebDesign: Koppány Krisztián 2017 |
||||||||