Információrendszerek fejlesztése és menedzselése
  • ISBN: 963 9056 35 9 
  • Szerző: Raffai Mária dr.
  • Lektor: Dobay Péter dr.
  • Kiadó: Novadat Bt.
  • Oldalszám: 997 oldal
  • Kiadás dátuma: 2003 január
  • Borítóterv: Perjés András, Comilfo Design Studio
  • Megrendelhető
    • ALEXANDER Alapítvány H-9026 Győr, Hédervári út 49/a
    • NOVADAT Kiadó. H-9028 Győr, Űrhajós u. 89. 
  • Megvásárolható
    • a Líra és Lant,  az Alexandra, a Kiskapu könyvterjesztőknél, valamint a Műszaki Könyváruházban

Steven C. Goldman és Roger N. Nagel szerint a XXI. században a gazdaság, az ipar akkor tud a piaci versenyben helytállni, a folyamatosan változó feltételek és körülmények között fennmaradni vagy fejlődni, ha a módszereket és eszközöket az információtechnológiából meríti. A globálissá váló piaci kihívások agilis versenymódszereket követelnek, amelyek megoldási kulcsa az informatikai szakemberek kezében van. Az agilitás, a kihívásokra való gyors reagálás készsége a stratégiai játékterek átlátását, az információrendszer egyszerű, gyors újrakonfigurálhatóságát, a meglévő rendszerek integrálhatóságát, és rendszer-, illetve küldetéskritikus módszerek alkalmazását követeli meg. "Egy agilis versenykörnyezetben az értéknövelés nyersanyaga, puszta eszköze az információ!" állítja Goldman, és hangsúlyozza, hogy az informatikusok felelősségteljes feladata megtalálni az információhoz való széleskörű hozzáférés és a tulajdonos szempontjából fontos adatok szigorú védelmének egyensúlyát és ennek folyamatos igazítását a dinamikusan változó körülményekhez. A fenti tényezők, a haladás, a fejlődés tehát megkövetelik, hogy az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szenteljünk az információk megszerzésének, megőrzésének és feldolgozásának valamint felhasználásának. Ebben, az információk szempontjából különösen jelentős korszakban rendelkezésünkre állnak hatékony eszközök, a számítógépek, amelyek alkalmasak a mindennapi élethez szükséges, korábban elképzelhetetlen mennyiségű információ gyors és pontos kezelésére, egyszerű és komplex feladatok megoldására, egységének, összhangjának megteremtésére.

Raffai Mária jelen könyve, amely a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Tankönyvpályázatának támogatásával megjelent 1999 évi kiadású egyetemi tankönyv alaposan átdolgozott, bővített változata,  az információ jelentőségével, a fejlesztés módszereivel és eszközeivel,  a fejlesztési életciklus teendőivel, az információrendszerek menedzselésével foglalkozik. A szakkönyv részletesen tárgyalja az információrendszerek fejlesztésének és menedzselésének kérdéseit, az adatmodell-központú strukturált és az objektumorientált fejlesztési módszertanokat, és áttekintést ad a fejlesztési életciklus egyes fázisainak feladatairól. .

A szakkönyv tartalma:

  1. Információ, rendszer, információrendszer Az első fejezet mintegy bevezetésként fogalmi kérdéseket tárgyal, terminológiát tisztáz, és az információ jelentőségét, az üzleti, társadalmi életben betöltött szerepét hangsúlyozza.
  2. Az infokommunikációs technológiák korszaka Az 2. rész mindenekelőtt tisztázza az információtechnológia fogalmát, bemutatva a fejlődés korszakait, az információfeldolgozás evolúciós folyamatát. Az IR/IT dominanciáját hangsúlyozva a fejezet foglalkozik az ezredforduló társadalmi-gazdasági átalakulásával, a globalizációval , kiemelve az információtechnológia meghatározó szerepét. Az IT progresszíven fejlődő új lehetőségei, a popularizáció folyamata, a hálózati szolgáltatások általánossá válása, az elektronikus üzleti alkalmazások megalapozzák az Információs társadalom kialakulását, amelyben a kormányoknak komoly felelőssége és szerepe van. Az IT társadalmi és gazdasági hatását a szerző az elektronikus megoldásokon keresztül mutatja be.
  3. Információmenedzsment és szoftverminőség Az információmenedzsment feladataival éás az információ stratégiai szerepével, jelentőségének növekedésével a 3. fejezet foglalkozik, részletesen tárgyalva az informatikai szervezet felelősségét és az informatikai szerepeket. A szoftverminőség kérdését a McCall-féle és a FURPS minőségmodellen keresztül mutatja be a szerző, tárgyalva a mérhető és a minőségi jellemzőket és külön részletezve a szoftverfolyamat minőségét és az érettségmodellt (SEI CMM, Bootsrup, Spice)
  4. A fejlesztés módszertana A tervezés technológiája: szoftver fogalom tágabb értelmezése, szoftvergyártás, a fejlesztés folyamata; Fejlesztési paradigmák, módszerek és eszközök egysége; A módszertan megválasztásának és alkalmazásának jelentősége, fajtái, módszertani szemléletek (hagyományos és objketumorientált fejlesztési filozófiák sajátosságai); A vizualizáció szerepe a rendszerfejlesztési munkában {eszközök, diagramok, mátrixok, szabványok, egységes modellező nyelv (UML)}.  Ez a módszertani fejezet ad otthont a fejlesztést támogató megoldásoknak (Mi a CASE eszköz? Hogyan működik? A CASE eszközök szerepe, kategóriák, szolgáltatások, komponensek; Fejlesztési adatbázis - repository, szabványok, hatékonyság), valamint a különböző irányadó módszertanok (strukturált és objektumorientált) rövid ismertetésének is.
  5. A fejlesztési projekt indítása Az innovációs késztetésekből kiindulva a probléma meghatározással és -elemzéssel, a megvalósíthatósági vizsgálat feladataival,  foglalkozik a fejezet.;  Fejlesztési projekt indításával kapcsolatos feladatok (tervezés, ütemezés, erőforrások biztosítása, szervezet- kialakítás stb.), kockázatkezelés, változásmenedzsment, A projekt-terv dokumentációja, Projektirányítási támogatás (PRINCE).
  6. Tényfeltárás, analízis, követelményspecifikáció Tényfeltárás, diagnosztizálás: módszerei, szervezeti komponensek, architektúra; A rendszer folyamatai: az üzleti folyamatok specifikálása, adatfolyam-analízis; A rendszer viselkedése; Követelményspecifikáció; Reverse Engineering: használati eset – Use Case, problémakezelés, terminológia szótár; A jelenlegi modell és a követelmények
  7. A fogalmi modell terve A fejezetben a szerző a modellvezérelt fejlesztési paradigmát követve tárgyalja az absztrakció, a leképezés kérdéseit: rendszerek modellezése, az információrendszer leképezése; A rendszer logikai terve: tervezés hagyományos szemléletben (fogalmi modell, normalizálás, adatfolyamatok, -feldolgozás tervezése, az adatmodell és szerkezetének változásai, a funkcionális modell és elemei, fogalmi/funkcionális modellek kapcsolata); Tervezés objektumszemléletben: az objektumok viselkedése, az objektum-modell kapcsolatrendszere, tervezés -dinamikus modell, a rendszer funkciói, interfészek. A fejezet külön kitér a speciális rendszerek (osztott, valósidejű, biztonságkritikus) tervezésének kérdéseire is.
  8. A rendszer fizikai modellje A fogalmi modell leképezése: fogalmi és fizikai komponensek, tárolóközegek, tárolási struktúrák (tárolóközegek, tárolás- és elérés-szervezés); A számítógépes rendszer terve: tervezési tényezők és feladatok, döntés a rendszer telepítéséről, Adatbázis-tervezés (történeti visszatekintés, az adatbázis és kezelése, adatbázisok osztályozása, adatbázis-filozófiák, adatbázis-architektúrák, speciális adatbázis alkalmazások (adatbányászat, adatraktár, adatáruház, adattárház); Az adatbáziskezelő-rendszer kiválasztása ; Az adatbázis-tervezés feladatai; Ember-gép kommunikáció (az alkalmazások humán tényezője, ember-gép rendszerek modelljei, a felhasználói munkahely, felületmodell kialakítása); Elvárások a működtetéssel szemben, felületi szabványok, megjelenítés, a kommunikációs modell terve; Adathordozók, bemeneti/kimeneti médiák, Inputok, dialógusok, output tervezése. A fejezet a korábbi szakkönyvhöz képest jelentős korszerűsítésen ment keresztül.
  9. A rendszerterv megvalósítása Programfejlesztés, A szoftvertervezési módszerek fejlődése: funkcióorientált programozás, strukturált programtervezés, objektumorientált programozás; Tervezési alapelvek (moduláris tervezés stratégiája, modulok, modultípusok, komponensek, funkcionális függetlenség), Programkomponensek specifikálása: adat- és objektum-tervezés, architektúra tervezés, a működési algoritmus és -folyamat tervezése; Strukturált terv - objektumorientált implementáció, Fejlesztési környezet meghatározása, Kódolás; Tesztelés tervezése és végrehajtása (tesztelési stratégiák és technikák, verifikáció, validitás: V&V, tesztelési szintek, tesztelési terv, tesztadatok; Programspecifikáció, dokumentálás
  10. Átállás, bevezetés, rendszerfelügyelet Az átállás tervezése: szervezeti architektúra, szerepek, képzés, oktatási tervek; Rendszertelepítés, HW/SW elfogadási teszt, átállás tervezése; Átadási terv, bevezetés; Rendszerkarbantartás, minőségbiztosítás, Működési hatékonyság, Informatikai infrastruktúra-menedzsment. Az alapjaiban átdolgozott fejezetben nagy hangsúlyt kapnak az informatikai biztonság tervezésének kérdései, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzat kidolgozása.
  11. Epilógus
A Software Engineering sorozat Információrendszerek fejlesztése és menedzselése c. kötetéhez tartozó munkafüzetek kiegészítik az ismeretanyagot, gyakorlati útmutatókkal, megoldási példákkal nyújtanak segítséget az elméleti anyag elsajátításához, az előadások könnyebb megértéséhez, a fejlesztési életciklus gyakorlati problémáinak megoldásához. Ezekben a kötetekben, amelyek foglalkoznak. A szakkönyvsorozatban az egyes témák lezárásaként, összefoglalás jelleggel kérdések, feladatok segítenek a téma átgondolásában, jobb megértésében, megoldásukkal az olvasó ellenőrizheti, tesztelheti tudását.

AJÁNLÁS: A szakkönyv, a legkorszerűbb megoldásokat, technikákat tárgyalva, hiánypótló a hazai szakkönyvpiacon, hasznos elméleti anyag mindazok számára, akik a felsőoktatásban informatika és rendszerszervező szakokon tanulnak. De jól használható kézikönyv mindazok számára is, akik napi fejlesztési munkájukat szeretnék hatékonyabban végezni, és ehhez a legkorszerűbb IT-eredményeket és technológiákat kívánják felhasználni.

HomeElőadások, cikkek Könyvek