Információrendszer-tervezés munkafüzetek:
IRT1, IRT2,  IRT3,  IRT4, IRT5

IRT1

A kötet összefoglaló áttekintést ad a gazdálkodó szervezetek felépítéséről, működéséről, a gazdálkodási tevékenységről és komponenseiről, elemzi az információs társadalmat, megadja az információ, tudás, információrendszer értelmezését, a feldolgozás ciklikus folyamatát, részletezi az információ menedzsment feladatait, vizsgálja és példákkal szemlélteti a szoftver- és információtechnológiai tevékenységet és a fejlesztés módszertanát: elveket, módszereket, eljárásokat és eszközöket.

A munkafüzet készítésének célja szemléletes, érthető eszközt adni az információtechnológiai ismeretek valamint a fejlesztési munka gyakorlati megvalósításának elsajátításához a legújabb módszertani és eszközlehetőségek ismertetésével, alkalmazási ajánlásokkal, előnyök-hátrányok felsorolásával annak érdekében, hogy az Olvasó eredményesebben és hatékonyabban járulhasson hozzá az információs társadalom kialakításának felgyorsításához, a nemzetközi fejlődési projektekben való együttműködéshez. A munkafüzetet minden olyan hallgatónak és leendő vagy gyakorló szakembernek ajánlható, akik a szoftverfejlesztési és ezen belül az információrendszer-fejlesztési munka feladatait és módszereit valóban meg akarják ismerni és azt munkájuk során magas szinten kívánják művelni.

IRT2

Az információrendszer-fejlesztési tevékenység végzéséhez többféle tervezési filozófia, módszertani lehetőség áll rendelkezésre, amelyet részben az adott problémához illeszkedően, részben pedig a lehetőségekhez mérten lehet megválasztani. A fejlesztés azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha a felhasználó igényeihez, valamint a feltételekhez, körülményekhez legjobban igazodó, a cél szempontjából optimális megoldást választják.

Az információrendszer megismerésének, modellezésének kézenfekvő, a mai gyakorlatban egyelőre a legáltalánosabban alkalmazott szemlélete az adatstruktúrák és adatfolyamatok leképezése, az adatokkal végzendő műveletek, eljárások rendszerének meghatározása, a strukturált szemléletű rendszerfejlesztés. A fejlesztés végeredménye egy, az adatok biztonságos tárolását és visszanyerését megvalósító, információ-feldolgozást támogató szoftver-termék. Az adat- és eljárásmodell tehát a valóságot, annak működését tükröző információrendszer leképezésének eredménye, melynek célja:

• a felhasználói szakmai ismeretek, igények alapos megismerése,

• az információrendszer elemeinek, viszonyainak feltárása,

• a műveletek, eljárások specifikálása, végrehajtási módjának és folyamatának meghatározása,

• a felhasználói igények és a fejlesztési elképzelések egyeztetése,

• optimális adatstruktúra létrehozása,

• az információ, mint különleges erőforrás hatékony felhasználása.

Az Információrendszer-fejlesztés illetve az Információrendszerek fejlesztése és menedzselése c. szakkönyvekhez igazodó, azok ismeretanyagát példákkal és esettanulmánnyal, tervezési ajánlásokkal alátámasztó, az előadások kiegészítéseként használható kötet megkönnyíti a modellezés logikai szintű tervezési ismereteinek elsajátítását, a tervezési dokumentumok elkészítését. Mintapéldákon keresztül tanulmányozhatók az információrendszer logikai kapcsolatai, a leképezési folyamat egyes lépései, az elkövethető hibák és azok kiküszöbölésének módja, szabályai.

Mivel a fejlesztési tevékenység során számtalan diagram, táblázat segít a rendszer áttekinthetőségét is biztosító logikai kapcsolatok valamint a műveletek folyamatának ábrázolásában, ezért kulcsfontosságú, hogy a fejlesztő a tervezés minden fázisában figyelembe vegye és alkalmazza a CASE fejlesztők által is általánosan javasolt dokumentációs ajánlásokat. Az 5. részben azok a tervezési eszközök találhatók, amelyekkel a fejlesztés logikai tervezési munkája és dokumentálása áttekinthetőbbé, tökéletesebbé tehető, és amelyeknek alkalmazása a fejlesztők többsége által egységesen ajánlott ábrázolási technika. Az egyes tervezési eszközök formai leírását alkalmazási javaslatok egészítik ki. A tervezési munka dokumentálásának könnyebb elsajátítása érdekében az egyes dokumentum-formátumok használatát példák szemléltetik.

A 6. részben egy esettanulmány található, és bár a könyv terjedelmi korlátai miatt nem kerül teljes részletességgel kidolgozásra, mégis hasznos ajánlás a rendszertervi munka végzéséhez, és a ki nem dolgozott részeknek az Olvasó általi megtervezésével egyúttal alkalmas a gyakorlásra is.

A szakkönyv hasznos olvasmány, tankönyv mindazon Olvasóknak, hallgatóknak, akik

• az Információrendszer-fejlesztési módszerek-technikák tanulmányozása mellett, a témában elhangzó előadások kiegészítéseként még alaposabban kívánnak megismerkedni az információrendszer leképezésének módjával,

• esettanulmányok segítségével kívánnak felkészülni az információrendszer modelljének kialakítása során elkövethető hibákra, azok javítására, hogy


ezáltal tudják biztosítani tudják a fejlesztendő szoftver-termék magas színvonalú minőségét.

IRT3

Az információrendszer-tervezés elemzési és logikai tervezési fázisában -a választott módszertől függően- a fejlesztők olyan modellt alakítanak ki, amely tükrözi a projekt célját, a felhasználó igényeit és elvárásait valamint a felhasználó által végzett tevékenységet. Valójában azonban még nem szolgáltat megoldást a problémára. Mivel egy hatékony, eredményes információ-feldolgozás eszközéül napjainkban általában valamilyen, a célhoz legjobban illeszkedő számítógéprendszert választunk és javasolunk alkalmazni, szükséges, hogy a logikai szinten kialakított modell a számítógép hardver-szoftver erőforrásaihoz, az információtechnológiai eszközökhöz illeszkedjen.

A fejlesztett szoftver termék hatékonyságának, vagyis a rendszer eredményes működésének fontos jellemzője a felhasználói igények kielégítési szintje, így

• mennyire könnyen kezelhető az alkalmazás,

• mennyire gyorsan szolgáltatja a szükséges információkat,

• kellő időben a felhasználó rendelkezésére áll-e,

• képes-e több felhasználó egyidejű igényének kielégítésére,

• mennyire biztonságos,

• képes-e rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, igényekhez,

• mennyibe kerül az új rendszer bevezetése és működtetése,

• támogatja-e megfelelő szintű információkkal a vezetői testület döntési tevékenységét stb.

A fenti elvárásoknak megfelelő rendszer azonban csak akkor készíthető, ha a fejlesztők tisztában vannak a számítógéprendszerek hardver és szoftver lehetőségeivel, és ezeket az adott problémához illesztve képesek vagyunk a legeredményesebben működőt kiválasztani. Jelen szakkönyv célja éppen az, hogy bemutassa a ezeket a lehetőségeket, elsősorban azokat, amelyek ismerete egy hatékony, számítógéppel támogatott információ-feldolgozáshoz szükséges. A sorozat korábban megjelent 1. és 2. munkafüzetei után ez a kötet a tervezés fizikai szakaszával foglalkozik, és ismeretanyagával megkönnyíti az adatbázis-szemléletű tervezés, a háttértár-, fájlszervezési és -elérési mód meghatározás valamint az adatbázis-kezelő szoftver kiválasztás nehéz feladatát.

A szakkönyv áttekinti a fizikai tervezéshez szükséges ismereteket:

• a számítógép működése, elsősorban a perifériák és a háttértároló közegek, az adathordozók vonatkozásában

• adatszerkezetek, tárolási és elérési lehetőségek,

• szoftverek, amelyek az adatbázis létrehozását és tartalmának visszanyerését, az adatok feldolgozását valósítják meg,

• a napjainkban széleskörűen alkalmazott relációs adatbázis-kezelők, valamint az objektumorientált szemléletű adatbázis-kezelők jellemzői,

• az EDI jellemzői, az adattovábbítás módja, komponensei és eszközei.

A tervezési munka fizikai fázisában szükséges dokumentálási feladatok megkönnyítése érdekében a munkafüzet 6. része ajánlásokat tartalmaz olyan tervezési bizonylatokra, diagram-formátumokra, ábrázolási technikákra, amelyek nemcsak a dokumentáció jó áttekinthetőségét biztosítják, hanem megkönnyítik a kivitelezési és rendszer-karbantartási munkát is. Az egyes tervezési eszközök ismertetését alkalmazási javaslattal, kitöltési útmutatóval és a könnyebb használat érdekében az egyes dokumentum-formátumoknál példával szemléltetjük.

Az Információrendszer-tervezés c. szakkönyv elméleti anyagára valamint az IRT2 konceptuális modell-tervezésre épülő IRT3 kötetet azzal a szándékkal ajánlható az információrendszer-tervezést, üzleti folyamat modellezését tanuló, művelő Olvasóknak, hogy a ismereteiket elmélyíthessék. Az egyes részek lezárásaként kérdések és feladatok találhatók, amelyek végiggondolásával, esetleg a biztosított helyen történő megválaszolásával, megoldásával az Olvasó ellenőrizheti tudását. A mellékletben szereplő feladatok a fájl-szervezési és fájl-elérési módszerek néhány változatára adnak mintát, lehetővé téve egy konkrét probléma kapcsán a különböző esetekben szükséges karbantartási teendők elvégzését.

IRT4

A könyv megírásakor a szerzőket az a cél vezérelte, hogy a számítógép-hálózatok architektúrájának, fejlődésének, kiépítésének és lehetőségeinek ismertetése mellett bemutassák a világ legnagyobb hálózatának, az Internetnek a szolgáltatásait, és megtanítsák az Olvasót azok használatára. Számtalan különböző mód van arra, hogy egy hálózatban a felhasználó információkat keressen, böngésszen, szörfözzön, ám ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása akkor okoz igazán örömet, ha olyan kezelő felület áll rendelkezésre, amely könnyen megtanulható, és amellyel nem a szoftver használatára, hanem a lehetőségek minél jobb kihasználására kell koncentrálni.

A szerzők választása épp ezért egy Windows alkalmazásra, a Netscape Navigator-ra esett, amely a leggyakrabban használt szoftver, és amelyet a legtöbb szolgáltató a hálózatra való csatlakoztatáskor rendelkezésre bocsát. Ennek a programnak a felülete és kezelésének elsajátítása a Windows használatát ismerők számára könnyű és egyszerű. A grafikus kezelő-felület mellett azonban a szakkönyvben röviden ismertetésre kerülnek a leggyakoribb hálózati operációs rendszer, a Unix parancsorientált utasításai is, azok a lehetőségek, amelyekkel szintén igénybe lehet venni a hálózati szolgáltatásokat.

A könyv szerkezete lehetőséget ad az Olvasónak a megszerzett ismeretek ellenőrzésére, hiszen minden fejezet végén feladatokat, kérdéseket találnak. Ezeket a tudásszint ellenőrzése céljából érdemes megoldani. A hálózati feladatoknál, mint látni fogják, konkrét gép- és állománycímekre is történik hivatkozás. Mivel azonban a hálózati szolgáltatók állandóan frissítik anyagaikat, mindig új dokumentumokat tesznek a hálózatra, a régieket pedig, ha már nem aktuálisak, megszűntetik, számítani kell arra, hogy bizonyos címek a gyakorlás pillanatában már nem élnek. Bár a szerzők törekedtek arra, hogy olyan hivatkozásokat tegyenek az anyagba, amelyek talán az elkövetkezendő évben még megtalálhatók, de erre garancia sajnos nincs. Ha valaki tehát nem talál egy címet, nem biztos, hogy rosszul keresgél. Ha nincs találata, akkor próbáljon meg valami hasonló, létező feladatot megoldani!

Az egyes részek tárgyalásánál az Olvasó érdeklődést felkeltő, tanulást segítő feladatokat és megoldásokat talál, amelyeknek a megoldása kapcsán sok élményre tehetnek szert, valamint megtanulják, hogyan kell a hálózat lehetőségeit később a napi életben, munkájuk során, kapcsolatok ápolására is kihasználni.

A hálózat azonban nem egyszerűen számítógépek összessége, hanem élettér, ahol a világ különböző pontjain élő, más és más nemzetiségű, gondolkodású emberek kapcsolódnak egymáshoz, dolgoznak együtt, kötnek barátságot, ápolnak szakmai kapcsolatokat. A hálózat közösséget teremt, ahol az elvárásoknak megfelelően kell viselkedni annak érdekében, hogy senki se legyen kirekesztettje ennek a "társadalom"-nak!

IRT5

Információrendszer-tervezés: Problémafeltárás és helyzetelemzés 

• ISSN 1218 8360

• Szerző: Raffai Mária dr.

• Kiadó: Alexander Alapítvány

• Sokszorosítás: Novadat Kiadó

• Oldalszám: 80 oldal

• Kiadás dátuma: 2007

A munkafüzet alapvető célja, hogy bemutassa azokat az elemzési technikákat, amelyek kiválóan alkalmasak a gazdálkodó szervezetek felépítésének, működésének, a gazdálkodási tevékenységnek és a komponenseknek a vizsgálatára példákkal szemléltetve a szoftver- és információtechnológiai tevékenységet, az elemzési módszereket, az eljárásokat és eszközöket.

A munkafüzet részletesen tárgyalja az IR-fejlesztés előkészítési fázisának a feladatait az alábbi struktúrában:

1. Az IR-fejlesztés életciklusa

2. Problémafeltárás- problématér elemzés, defíniálás

3. Helyzetfeltárási és -elemzési feladatok, technikák

7. Az előkészítési fázis dokumentuma

Megrendelhető (önköltségi áron postai utánvéttel): ALEXANDER Alapítvány 9026 Győr, Hédervári út 49/a, faoundation.alexander@gmail.com