(Ezek a változóiban homogén differenciálegyenletek.)
Ez az eset könnyen visszavezethető egy szétválasztható
változójú differenciálegyenlet megoldására, ha helyett
bevezetünk egy u új függvényt. Legyen tehát
![\begin{displaymath}
u(x)=\frac{y(x)}{x}.\end{displaymath}](img177.gif)
Ebből
fejezzük ki y-t és állítsuk elő -t csak u felhasználásával. y=xu,
ezért a szorzat deriválási szabálya szerint .
Így a megoldandó feladat
![\begin{displaymath}
u+x{u}^\prime=h(u),\end{displaymath}](img179.gif)
azaz
![\begin{displaymath}
{u}^\prime=\frac 1x (h(u)-u).\end{displaymath}](img180.gif)
Ez pedig már egy szétválasztható változójú differenciálegyenlet u-ra nézve, amelyet az előző pontban leírt módon oldhatunk
meg. Az eredeti egyenlet megoldását az y=xu visszahelyettesítés
után kapjuk meg.
Ugyancsak szétválasztható változójú differenciálegyenlet megoldására vezet az
a feladat, ha a tárgyalt differenciálegyenlet-típusnál valamivel áltolánosabb
![\begin{displaymath}
{y}^\prime=h\left(\frac{a_1x+b_1y+c_1}{a_2x+b_2y+c_2}\right)\end{displaymath}](img181.gif)
alakú differenciálegyenleteket oldjuk meg az
![\begin{displaymath}
u=\frac{a_1x+b_1y+c_1}{a_2x+b_2y+c_2}\end{displaymath}](img182.gif) új
függvény bevezetésével. Ezt most általánosságban nem mutatjuk meg.
Joggal merülhet fel a kérdés: a differenciálegyenlet jobb oldalából, f(x,y)-ból
hogyan látszik az, hogy az valamilyen h-val h(y/x) alakra hozható?
Ezt megválaszolandó vezessük be a homogén függvény fogalmát.
Definíció. Azt mondjuk, hogy az f=f(x,y) függvény
homogén, ha az értelmezési tartományának
minden (x,y) pontjára és minden valós számra
f(tx,ty)=f(x,y).
Állítás. Az f kétváltozós függvényhez pontosan akkor
létezik h egyváltozós függvény, mellyel f(x,y)=h(y/x), ha f homogén.
Bizonyítás. Ha , akkor minden -ra
![\begin{displaymath}
f(tx,ty)=h(\frac{ty}{tx})=h(\frac{y}{x})=f(x,y).\end{displaymath}](img185.gif)
Másrészt, ha f homogén, akkor egy rögzített x0-lal
![\begin{displaymath}
f(x,y)=f(\frac{x_0}{x}x,\frac{x_0}{x}y)=f(x_0,x_0\frac{y}{x}),\end{displaymath}](img186.gif)
ezért h(s):=f(x0,x0s) jó választás.
3-1. kidolgozott feladat.
Döntsük el, hogy az alábbi differenciálegyenletek a változóiban
homogénok-e!
1. y^=x^2+y^2xy,
2. y^=x^2-y^2x+y,
3. y^=1x[3]x^3+y^3.
Megoldás:
- 1.
- Mivel
![\begin{displaymath}
\frac{(tx)^2+(ty)^2}{(tx)(ty)}=\frac{t^2(x^2+y^2)}{t^2xy}=
\frac{x^2+y^2}{xy},\end{displaymath}](img187.gif)
ezért a differenciálegyenlet homogén.
- 2.
- Mivel
![\begin{displaymath}
\frac{(tx)^2-(ty)^2}{tx+ty}=t\frac{x^2-y^2}{x+y}
\ne\frac{x^2-y^2}{x+y},\quad\mbox{{hacsak}}\quad t\ne1,\end{displaymath}](img188.gif)
ezért a differenciálegyenlet nem homogén.
- 3.
- Mivel
![\begin{displaymath}
\frac{1}{tx}\sqrt[3]{(tx)^3+(ty)^3}=\frac{1}{tx} t\sqrt[3]{x^3+y^3}=
\frac1x\sqrt[3]{x^3+y^3},\end{displaymath}](img189.gif)
ezért a differenciálegyenlet homogén.
3-2. kidolgozott feladat.
Oldjuk meg az
![\begin{displaymath}
{y}^\prime=\frac{x^2+y^2}{xy}\end{displaymath}](img190.gif)
differenciálegyenletet!
Megoldás:
A differenciálegyenletről már beláttuk, hogy a változóiban homogén (lásd a
(2.3-1.) kidolgozott feladatot). Végezzük el az y=ux
helyettesítést! Mivel ekkor , ezért a differenciálegyenlet felírható az
![\begin{displaymath}
{u}^\prime x+u=\frac{x^2+u^2x^2}{ux^2},\end{displaymath}](img192.gif)
vagy egyszerűsítés és rendezés után az
![\begin{displaymath}
{u}^\prime=\frac{1}{x}\frac{1}{u}\end{displaymath}](img193.gif)
alakban. A változók szétválasztásával oldjuk meg az egyenletet.
Innen, az y=ux összefüggés felhasználásával nyerjük a feladat
megoldását az
![\begin{displaymath}
y=x\sqrt{2\ln\vert x\vert+2c}\quad\mbox{{és}}\quad y=-x\sqrt{2\ln\vert x\vert+2c}\end{displaymath}](img194.gif)
képletek szolgáltatják.
3-3. kidolgozott feladat.
Oldjuk meg az
![\begin{displaymath}
x{y}^\prime+y\ln(x)=y\ln(y)\end{displaymath}](img195.gif)
differenciálegyenletet!
Megoldás:
Fejezzük ki az egyenletből -t!
Látható, hogy az egyenlet jobb oldala alakú,
így az y=ux helyettesítéssel egy szétválasztható változójú
egyenletet kapunk.
A helyettesítést elvégezve és a változókat
szétválasztva:
Integrálva mindkét oldalt:
Fejezzük ki innen u-t!
Ezért az eredeti differenciálegyenlet megoldása:
![\begin{displaymath}
y=xe^{1+c_1 x}, \qquad c_1\in{\rm I\! R}.\end{displaymath}](img197.gif)
3-4. kidolgozott feladat.
Oldjuk meg az
![\begin{displaymath}
\left.\begin{array}
{rcl}
{y}^\prime &=&\sqrt{3x+2y+1}, \\ y(2)&=&1\end{array}\right\}\end{displaymath}](img198.gif)
kezdetiérték-feladatot!
Megoldás:
Végezzük el az u=3x+2y+1 helyettesítést, amint azt korábban
javasoltuk! Ekkor
![\begin{displaymath}
{u}^\prime=3+2{y}^\prime,\quad\mbox{{így}}\quad{y}^\prime=\frac{{u}^\prime-3}{2},\end{displaymath}](img199.gif)
ezért az új u függvényre vonatkozó differenciálegyenlet az
![\begin{displaymath}
\frac{{u}^\prime-3}{2}=\sqrt{u},\end{displaymath}](img200.gif)
vagy rendezés után az
![\begin{displaymath}
{u}^\prime=2\sqrt{u}+3\end{displaymath}](img201.gif)
alakot ölti. Ebből a változók szétválasztásával kapjuk:
![\begin{displaymath}
\int\frac{du}{2\sqrt{u}+3}=\int\,dx.\end{displaymath}](img202.gif)
A bal oldali integrált a változó helyettesítésével számíthatjuk ki: legyen
![\begin{displaymath}
s:=\sqrt{u};\quad\mbox{{ekkor}}\quad u=s^2,\quad\mbox{{így}}\quad\frac{du}{ds}=2s,
\quad\mbox{{azaz}}\quad du=2s\,ds.\end{displaymath}](img203.gif)
Ezért
A differenciálegyenlet jobb oldalán álló integrál kiszámítása egyszerű,
így e differenciálegyenlet megoldása:
![\begin{displaymath}
\sqrt{u}-\frac32\ln\vert 2\sqrt{u}+3\vert+c_1=x+c_2,\end{displaymath}](img204.gif)
azaz
![\begin{displaymath}
\sqrt{3x+2y+1}-\frac32\ln\vert 2\sqrt{3x+2y+1}+3\vert=x+c,\qquad c\in{\rm I\! R}.\end{displaymath}](img205.gif)
c meghatározásához helyettesítsünk be ebbe az utóbbi
képletbe x=2,y=1-et!
![\begin{displaymath}
\sqrt{6+2+1}-\frac32\ln\vert 2\sqrt{6+2+1}+3\vert=2+c,\end{displaymath}](img206.gif)
ezért tehát a kezdetiérték-feladat megoldása:
![\begin{displaymath}
\sqrt{3x+2y+1}-\frac32\ln(2\sqrt{3x+2y+1}+3)=x+1-3\ln3.\end{displaymath}](img208.gif)
3-5. kidolgozott feladat.
Oldjuk meg az
![\begin{displaymath}
{y}^\prime=2\sin(2x+y)\end{displaymath}](img209.gif)
differenciálegyenletet!
Megoldás:
Helyettesítsük 2x+y-t u-val! Ekkor , ahonnan . Ezért a differenciálegyenlet:
![\begin{displaymath}
{u}^\prime=2+2\sin(u).\end{displaymath}](img212.gif)
A változókat szétválasztva és integrálva:
![\begin{displaymath}
\frac{du}{2+2\sin(u)}=\,dx,\qquad\int\frac{du}{2+2\sin(u)}=\int\,dx.\end{displaymath}](img213.gif)
A bal oldalon álló integrálra olyan helyettesítést alkalmazunk,
hogy majd egy racionális tört integrálját kelljen kiszámítanunk. Legyen tehát
. Mint ismeretes, ekkor
, . Ezért a bal oldali integrál értéke:
Visszaírva ezt a differenciálegyenletbe kapjuk
![\begin{displaymath}
-\frac{1}{1+\mathop{\rm tg}\nolimits{\frac{\displaystyle u}{\displaystyle2}}}+c_1=x+c_2,\end{displaymath}](img217.gif)
azaz az eredeti differenciálegyenlet megoldása:
![\begin{displaymath}
-\frac{1}{1+\mathop{\rm tg}\nolimits\frac{\displaystyle2x+y}{\displaystyle2}}=x+c.\end{displaymath}](img218.gif)
3-6. kidolgozott feladat.
Oldjuk meg az
![\begin{displaymath}
\left.\begin{array}
{rcl}
{y}^\prime&=&\frac{\displaystyle x+3y}{\displaystyle3x+y}, \\ y(-2)&=&1\end{array}\right\}\end{displaymath}](img219.gif)
kezdetiérték-feladatot!
Megoldás:
Az egyenlet változóiban homogén, mert
![\begin{displaymath}
\frac{tx+3ty}{3tx+ty}=\frac{x+3y}{3x+y}\qquad(\forall t\ne0).\end{displaymath}](img220.gif)
Ezért hajtsuk végre az y=ux helyettesítést! Kapjuk:
![\begin{displaymath}
{u}^\prime x+u=\frac{x+3ux}{3x+ux},\end{displaymath}](img221.gif)
rendezés után
![\begin{displaymath}
{u}^\prime=\frac 1x\frac{1-u^2}{u+3}.\end{displaymath}](img222.gif)
Válasszuk szét a változókat!
A (49) egyenlet bal oldalán álló integrált az integrandus
parciális törtekre bontásával tudjuk kiszámítani:
ahonnan a számlálók összehasonlításával az
![\begin{displaymath}
A+B=1,\qquad A-B=3\end{displaymath}](img223.gif)
egyenletrendszerhez jutunk. Ennek A=2,B=-1 a megoldása. Ezért
Ezt felhasználva (49) az
![\begin{displaymath}
\ln\frac{(u-1)^2}{\vert u+1\vert}+c_1=-\ln{\vert x\vert}+c_2\end{displaymath}](img224.gif)
alakban írható fel. Megszabadulva a logaritmustól és az
összefüggésből a differenciálegyenlet megoldására
![\begin{displaymath}
\frac{\left(\frac{\displaystyle y}{\displaystyle x}-1\right)...
... x}+1\big{\vert}}=\frac C{\vert x\vert},
\qquad(C=e^{c_2-c_1)}\end{displaymath}](img226.gif)
azaz
(y-x)2=C|y+x|
adódik.
A kezdeti feltételből C-re a 9=C|-1| egyenletet kapjuk, ezért
C=9.
Minthogy x+y függvény negatív a kezdeti feltételből, y(-2)=1-ből vett
x0=-2,y0=1 pontban, ezért a folytonossága miatt annak egy
környezetében is negatív, így itt |x+y|=-(x+y) (mert negatív
szám abszolút értéke egyenlő a szám (-1)-szeresével). Ezért a
kezdetiérték-feladat megoldásaira az
(y-x)2=-9(y+x)
implicit függvénymegadás érvényes. Ebből explicit alakot is kaphatunk, ha
megoldjuk ezt az y-ban másodfokú egyenletet. Figyelembe véve, hogy a
megoldás, y pozitív x=-2 közelében azt kapjuk, hogy a kezdetiérték-feladatnak
csak az
![\begin{displaymath}
y=x-\frac92+\sqrt{\frac{81}4-18x}\end{displaymath}](img227.gif)
függvény a megoldása.
|