Raffai Mária
dr.
A túlélés,
a versenybenmaradás és a versenypozíciók javításának
koncepciója és megoldási módszere
Hazai üzleti kultúrákra
adaptált újjászervezési
módszertan: RTEBP V 2.0
Ph.D. Tudományos kutatás
tézisek *
kutatási
cél *
a kutatás eredménye *
kutatási publikációk
*
a
kutatás folyamata *
ütemezés *
bemutató
slide-ok
Ph.D. kutatómunkájában
Raffai Mária az ezredvég kihívásaival foglalkozik,
téziseiben azokat a motivációkat tárja fel
és elemzi, amelyek a társadalom és a gazdaság
forradalmi méretû átalakulásához, az
általános globalizációhoz, az információs
társadalom kialakulásához vezetnek. A kutató
1997-ben a SZIF informatika szakos, rendszerszervezõ szakirányos
hallgatóival egy felmérést végzett a hazai
vállalatok menedzsmentje körében azzal a céllal,
hogy feltárja a hazai irányítási gyakorlat
sajátosságait, a menedzsment által támogatott
és alkalmazott döntési és irányítási
módszereket, a munkaerõ képzettségével
szembeni elvárásaikat, az általuk irányított
szervezetrõl alkotott véleményüket valamint jövõbeli
terveiket, elképzeléseiket, stratégiai céljaikat,
küldetésüket és jövõképüket.
A felmérés eredményei,
a meglévõ BPR módszertanok valamint az újjászervezési
projekteket alkalmazó legjobb eredményeket elért vállalatok
analízise alapján Raffai Mária kifejlesztett egy újjászervezési
módszertant. Az
RTEBP
(Reengineering
Technology for Effective Business Processes) elõnye, hogy messzemenõkig
figyelembe veszi a hazai üzleti sajátosságokat, azokat
a tényezõket, amelyek a '90-es évek elején
közép-kelet Európában társadalmi-gazdasági
téren végbementek, és tanulva a számtalan sikertelen
újjászervezési projekt tapasztalatain egy olyan, a
fordulat országaiban alkalmazható módszertant ajánl,
amely középpontba állítja az empowerment sikert
meghatározó tényezõjét és az
alkalmazottak pozitív hozzáállására
építi modelljét. A jövõképalkotást
stratégiai kérdésként kezeli, de hangsúlyozza
a diagnosztizálás jelentõségét is, a
megvalósításhoz pedig a legkorszerûbb objektumorientált
koncepciót és eszközöket javasolja alkalmazni.
Tekintettel arra, hogy a módszer teljesen
új kutatási fejlesztés, egy újjászervezési
projekt átfutási ideje pedig meglehetõsen hosszú
jelenleg még nem nincs olyan tapasztalat és referencia, amellyel
a módszer eredményessége igazolható lenne.
A célok, az alkalmazott paradigmák és módszerek,
az alapul vett hazai kultúra azonban predesztinálják
arra, hogy valóban eredményesen alkalmazható, hatékony
metódus legyen.
Konzulens: dr. Dobay Péter habilitált
egyetemi tanár
Janus Pannonius Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi
Kar, Pécs
1. Elõzmények
és célkitûzések
Az ezredforduló nagy kihívást jelent a társadalmak
és a gazdasági élet számára. A folyamatosan
változó körülmények, feltételek,
az egyre nagyobb mértékû globalizáció
új versenyhelyzetet teremt, felgyorsulnak az események, alkalmazkodni
kell a folyamatosan változó feltételekhez, nõ
a fenyegetettség, kritikussá válnak a hagyományos,
változtatásra nem képes üzleti vállalkozások.
Ebben a helyzetben új dimenziók kerülnek elõtérbe,
így az értékrendet tükrözõ missziók
és víziók hangsúlyozása, a stratégiák
megvalósításának jelentõsége,
fókuszálás a fogyasztói elvárásokra,
a vállalati kultúra és a stratégia szoros kapcsolatának
hangsúlyozására. A globalizációval felerõsödik
a vertikális dezintegráció folyamata, amely az információtechnológia
rohamos fejlõdésével, az informatikai ipar erõsödésével
agresszívan követeli a szövetségek kialakulását,
az alkalmazkodóképességet, rugalmasságot növelõ
kooperációs szervezõdések, a virtuális
vállalatok létrejöttét. Az IT meghatározó
szerepet tölt be az üzleti folyamatokban, fontos versenytényezõvé
válik, szervesen épül be a stratégiai célok
megvalósítási folyamatába, és állíthatjuk,
hogy korszerõ elemeinek alkalmazása a túlélés
sürgetõ feltétele, nélküle a versenyben
maradás nem lehetséges [P13], [K4].
A menedzsment elõtt könnyûnek
egyáltalán
nem mondható feladatok, kihívások állnak, új
szemléletre, irányítási és szervezeti
filozófiára van szükség. Számos megválaszolandó
kérdés merül fel: Mit tegyen a vezetés a túlélés
érdekében? Hogyan növelje versenyképességét?
Milyen kapcsolatban legyen partnereivel, versenytársaival? Hogyan
alakítsa ki és valósítsa meg stratégiai
elképzeléseit? Melyek az üzleti célok megvalósításának
leghatékonyabb módszerei, eszközei és technológiái?
stb. A jelenlegi nemzetközi és hazai körülményeket
és lehetõségeket elemezve ezekre a kérdésekre
kerestem a választ, és kutatásomat a hazai viszonyok
feltárására és elemzésére, valamint
napjaink haladó szellemû kutatóinak a témában
megjelent publikációira alapoztam.
1.1. A kutatás háttere
és körülményei
Alkalmazott matematikus közgazdászként vállalati
információrendszerek elemzésével, a vállalati
folyamatokat számítógéppel támogató
rendszerek fejlesztésével foglalkozva mindig az a cél
vezérelt, hogy az általában nagy befektetéssel
járó informatikai fejlesztések valóban hatékonyabbá
tegyék az irányítási és operatív
feladatok végzését, és mérhetõ
eredményt produkáljanak. Egyetemi doktori disszertációm
is egy gyártó-szerelõ típusú vállalat
matematikai optimalizálást is megvalósító,
számítógéppel támogatott szükséglettervezési
és készletgazdálkodási rendszer fejlesztésére
irányult. A ’90-es évek elején a Közép-Kelet
Európai országokban és így hazánkban
is bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások
nyomán kialakult új helyzet azonban nemcsak a vállalati
vezetés számára jelentett komoly kihívást,
hanem mindazok számára, akik a hatékony mûködés
elõsegítésére, támogatására
kötelezték el magukat. Ezt igazolják többek között
Antal-Mokos, Balaton, Kovács, Mészáros, Szentes, Veress
kutatásai, valamint Kornai Jánosnak az átalakulással
kapcsolatban megjelent szakkönyvei és cikkei is.
Disszertációm téziseinek
igazolásaként szükségesnek tartom annak a társadalmi-gazdasági
háttérnek a bemutatását, amely motiválta
és egyben determinálta munkámat. Meggõzõdésem,
hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági szituáció
alapos elemzése szervesen hozzátartozik ahhoz a kutatási
produktumhoz, vagyis az újjászervezési módszertan
kifejlesztéséhez, amely végülis munkám
esszenciális eredményét képezi.
Az IT megnövekedett szerepét, jelentõségének
és befolyásának meghatározó voltát
igazolja a több évtizedes munkásságom kutatásaiból,
valamint fejlesztési tapasztalataimból táplálkozó,
a Ph.D. kutatóidõ alatt általam készített,
nagy érdeklõdésre számot tartó
Springer
kiadvány is [K2]. Ez a szakkönyv nemcsak történeti
visszatekintést nyújt az informatika kialakulásáról
és fejlõdésérõl, hanem módszertani
és filozófiafejlõdési kritikai elemzést
is tartalmaz, kórképet rajzol, és fejlõdési
tendenciát prognosztizál, jövõbe tekint. Az informatika
fél évszázada c. mû, valamint az
Információrendszer-fejlesztés
c. egyetemi tankönyv [K4] komoly bázisát képezte
munkámnak, hiszen az ezredvég megváltozott világát
meghatározó tényez?k, elemek és a társadalmi-gazdasági
környezet magyarázzák, és egyben indokolják
a témaválasztást, valamint a kutatási késztetést.
Fontosnak tartom, hogy röviden és összefoglalóan
bemutassam a módszertan bázisát képezõ
kutatási munka folyamatát és eredményeit, valamint
a hipotéziseim igazolásához használt módszereket
és eljárásokat.
1.2. A kutatás célja
és bázisa
Az érdemi kutatómunkát 1995-ben kezdtem, amikor
korábbi kutatásaimra és fejlesztéseimre alapozva
egy empirikus vizsgálatot indítottam a hazai vállalati
és vállalkozói szféra tevékenységének,
problémáinak, a változásban betöltött
helyének és szerepének feltárására.
A sikerek, illetve kudarcok okát elemezve egy olyan, információtechnológiával
támogatott módszert gondoltam kifejleszteni, amely a fejlett
országok (USA, EU) gazdaságaiban sikerrel alkalmazott szervezetfejlesztési
(OD ) megoldások adaptált változata, és hatékonyan
segíti a hazai vállalatok üzleti tevékenységét.
Az értekezésben röviden bemutatott, de a kutatási
évek alatt annál nagyobb munkát jelentõ felkészülési
folyamat, a hazai kutatók elméleti jellegû publikációi,
valamint az empirikus felmérések és akciókutatások
eredményeivel kapcsolatos elemzések értékes
alapul szolgáltak a módszertan kidolgozásához.
1.2.1. Empirikus vizsgálat
A JPTE Közgazdaságtudományi Kar Ph.D. Doktori
Bizottsága által 1996-ban elfogadott kutatási téma
els? elképzelésben a hazai menedzsment szemléletének,
módszereinek, stratégiai elképzeléseinek, ezek
megvalósításához alkalmazott módszereknek
és eszközöknek a feltárására és
elemzésére irányult.
Két éves kemény munka
eredménye két különbözõ megközelítésû,
de azonos célú empirikus vizsgálat volt:
-
az egyik oldalról 865 hazai vállalat vezetése körében
rendszerszervezõ szakirányos hallgatóim segítségével
interjúkat készítettünk, majd feldolgoztam és
kiértékeltem a 9 oldalas kérdõõív
válaszait [P10], [P14],
-
a másik megközelítésben pedig 1000 végzett
hallgatónkhoz (közgazdász, közlekedés és
informatika szakos hallgatók) küldtünk ki kérdõíveket
(a visszaérkezési arány 67,5 %-os volt), amelyekbõl
az elhelyezkedési esélyekre, a munkáltatói
elvárásokra és alkalmazási körülményekre
vonatkozó elemzéseket végeztem [P1]-[P3], [P12], [P15].
Az elõkészítõ munka 1997
végére befejezõdött, az empirikus elemzési
eredményeket 1996-1999-ben konferenciákon ismertettem, és
szakfolyóiratokban publikáltam [P1]-[P3], [P10]-[P15]. Bár
a kutatási téma meghatározásakor a hangsúly
alapvetõen a hazai vállalatok teljesítményének,
versenyképességének a feltérképezésén
és analízisén volt, már kezdetben is szem elõtt
tartottam egy megoldási javaslat kidolgozásának gondolatát.
Az interjúk, a beszélgetések tapasztalatai, a hazai
helyzet megismerése azonban nagy lökést adtak a kutatási
programnak, és nap, mint nap er?sítették bennem azt
a meggyõzõdést, hogy egyszerû ajánlásoknál
lényegesen többre van szükség.
1998-ra kikristályosodott elõttem
az az egyre több vezetõ elõtt is egyértelmû
meggyõzõdés, hogy csak azok a vállalatok tudnak
váltani, az új, globális gazdaságba beilleszkedni,
versenyben maradni, akik határozott üzleti célokkal
rendelkeznek, és képesek a megújulásra, a változó
körülményekhez való alkalmazkodásra. Ehhez
azonban új szemléletre és olyan módszerre van
szükség, amely a hazai üzleti sajátosságokat
és kultúrát is alapul véve támpontot
nyújt a megújulni kívánó szervezetek
innovációs törekvéseihez. Gondolataim helyességét
késõbb megjelent publikációkban is igazolva
láttam, több elemzõ is vallja, hogy jobb megoldás
az „importált módszerek” szolgai másolása helyett
a hazai viszonyokhoz történõ igazítás,
a nemzeti kultúra figyelembe vétele (Csath). Más anyagok
arról gyõztek meg, hogy a liberális gazdaság-
és társadalomelmélet kész receptjeit nem lehet
egyszerûen „ráhúzni” a kelet-európai országok
átalakulási folyamataira (Kovács).
1.2.2. A BPR módszertanok és projektek benchmarking
analízise
Egy módszertan kidolgozása nem nélkülözheti
azt az elméleti kutatómunkát, amely a vezetõ
módszertanokat, azok sajátosságait, valamint az eddigi
BPR alkalmazások eredményeit, a sikerrel és
a kudarccal végzõdött projektek lefolyását
és kimenetelét meghatározó tényezõket,
valamint a hazai alkalmazásokat vizsgálja.
Kutatásom egyik meghatározó
fejezete az innovatív szervezetfejlesztési megoldások
(TQM, folyamatos javítás, BPR és módszertanok
elméletének és gyakorlati alkalmazhatóságának
a vizsgálata volt. Értekezésemben bemutattam a vállalati
újjászervezési folyamatoknak a szervezetfejlesztési
megoldásokban betöltött meghatározó szerepét,
a BPR innováció végrehajtásának feltételeit
és fázisait, és ezeket összehasonlító
kritikai elemzésnek vetettem alá. Gyakorlati alkalmazásra
szánt módszertanokról lévén szó
fontosnak tartottam analizálni a BPR fejlesztések motivációit,
a hatékonyságot, a sikeres és sikertelen projekteket
eredményezõ faktorokat. A hazai és nemzetközi
esettanulmányok, elemzések alapos vizsgálatával
feltártam a sikertényezõket, és azokat az elemeket
és gátakat, amelyek kudarchoz vezettek. A siker- és
kudarcfaktorokat összevetettem a felmérési tapasztalatokkal
és eredményekkel, valamint a hazai kutatók e témában
megjelent publikációival (Pataki, Veér, Bogdán,
Deák, Wimmer elemzései). Meg kell jegyezni, hogy kutatásomnak
ezt a fázisát, tekintettel arra, hogy hazánkban még
kevés igazi BPR projektet valósítottak meg, alapvetõen
a vezetõ nemzetközi módszertanokra, és a fejlett
országok alkalmazásainak tapasztalataira alapoztam, 53 amerikai,
16 európai és néhány hazai BPR fejlesztést
elemeztem. A hazai megoldások vizsgálata során komoly
nehézséget jelentett, hogy ezek többsége nem
publikus, a hazai vállalatok vezetõi, valamint a fejlesztéseket
irányító tanácsadó cégek az alkalmazott
megoldásokat és az eredményeket üzleti titokként
kezelik. A rendelkezésre álló információk
alapján azonban megállapítható, hogy a hazai
fejlesztések többnyire nem a BPR klasszikus felfogása
szerinti radikális újjászervezést, a tiszta
lapról indulás elveit követik, hanem inkább valamilyen
alrendszerre vonatkoznak, egy vagy néhány teljesítményfaktor
javítását célozzák, de az üzleti
folyamatok alapos feltérképezésével többnyire
befejezõdnek.
1.3. A kutatási tevékenység
folyamata
Alaphipotézisem szerint az információtechnológia
átalakítja a gazdasági struktúrákat,
megváltoztatja az üzleti kultúrákat, szemléletváltást
követel, és a fokozódó, egyre gyorsuló
verseny a korábbiaktól eltér? koncepciókat,
vezetési- és munkamódszereket igényel. Kutatási
téziseimet négy különböz? aspektusból
igazoltam, a kutatómunkát ennek megfelel? fázisok
szerint végeztem (lásd 1. ábra).
1. fázis: A kutatási munka elsõ lépéseként
az információtechnológiai (IT) és telekommunikációs
(TC) fejlõdés gazdasági életre, a szervezetekre
és az üzleti folyamatokra gyakorolt hatását vizsgáltam,
elemeztem a legkorszerõbb technológiai lehetõségek
alkalmazásából fakadó elvárásokat
és kihívásokat, valamint az információ
meghatározó szerepét.
2. fázis: A kutatómunka második fázisában azt
a célt tûztem magam elé, hogy egy a hazai menedzsment,
valamint végzett hallgatóinkkal készített empirikus
vizsgálat formájában feltárjam a hazai vállalatok,
a kisebb vállalkozások mûködési motivációit,
az üzleti folyamatokat, az alkalmazott technológiák
fejlettségi szintjét, a szervezeti struktúrát,
a környezeti és az IT hatásokat, a nehézségeket,
a fejlõdést elõsegítõ és gátoló
tényezõket.
3. fázis: Kutatási munkám harmadik fázisában tanulmányoztam
és elemeztem az üzleti folyamatok újjászervezésével
kapcsolatos kutatási eredményeket, az alkalmazott módszertanokat
(13 piacvezetõ módszertan sajátosságait vizsgáltam
meg, ezeket kategorizáltam és elemeztem), és benchmarking
összehasonlítással kiválasztottam azokat az elemeket,
amelyek egy hazai módszertan kidolgozásához alkalmazhatók.
4. fázis: A kutatás végsõ eredménye abban a módszertanban
csúcsosodott ki, amelyet az elsõ három fázisban
végzett feltáró-elemzõ-rendszerezõ munkával
alapoztam meg. A célom egy olyan újjászervezési
módszertan kidolgozása volt, amely sikeresen alkalmazható
mind a hazai, mind pedig a hasonló átalakulásban lévõ
volt szocialista országok üzleti folyamatainak hatékonyabbá
tételére, és ellentétben az ismert BPR módszertanokkal
a hazai szervezeti sajátosságokra alapoz.
1. ábra A kutatási munka
folyamata
2. A kutatás módszere
Az elõzõ fejezetben vázolt célok megvalósításához
természetesen alapos irodalomkutatásra volt szükség.
A téma újszerûsége miatt mértékadó
hazai publikációk mellett elsõsorban amerikai (USA)
és az EU országainak a témában megjelent szakanyagait
és elemzéseit, valamint a postszocialista országok
szervezeti kultúrájával, az elmúlt évtized
átalakulási folyamatával kapcsolatos irodalmi anyagokat
tanulmányoztam, és értekezésemben ezek rendszerezését,
értékelését használtam fel. Az irodalomkutatás
hagyományos forrásai mellett (az irodalomjegyzékben
feltûntetett több, mint 140 referencián túl kutatásaim
során számos egyéb anyagot is tanulmányoztam)
sok hasznos információt gyûjtöttem és használtam
fel az Internet hálózaton lévõ anyagokból
is, bár ezek nagy része inkább az irodalmak létérõl
és hozzáférhetõségérõl
nyújtott tájékoztatást, és segített
hozzá ahhoz, hogy a világ távoli részeiben
munkálkodó kutatókkal konzultáljak.
A hazai vállalatok körében
végzett felméréshez, a változásmenedzsment
helyzetének, az információtechnológiának
a szervezeti változásokra gyakorolt hatásának
vizsgálatához interjúkra, adatgyûjtésre,
empirikus kutatásokra volt szükség, amelynek tervezésénél
fontosnak tartottam olyan osztályozásra, számításokra
és az összefüggések vizsgálatára
alkalmas módszerek megválasztását, amelyek
eredményeként reális képet kaphatunk a tényleges
hazai helyzetrõl. Az elsõ fontos lépés a minta
helyes megválasztása volt, ezt kétlépcsõs,
arányos, rétegzett kiválasztással, az adatgyûjtést
pedig kérdõíves felméréssel és
mélyinterjúkkal végeztem. Az elemzéshez statisztikai
algoritmusokat (kontingenciavizsgálat, rétegképzés,
cluster-analízis, relációs analízis, asszociációs
együtthatók), valamint a chi négyzet hipotézisvizsgálati
módszert alkalmaztam. A cégek pozíciójának
vizsgálatához a SWOT analízist és a portfólió
elemzést választottam.
Tekintettel a kérdõívek
sokrétû információira, a bennük rejlõ
elemzési lehetõségekre olyan feldolgozó rendszert
terveztem, amely alapot nyújt a felméréssel kapcsolatos
késõbbi igények kielégítésére
is, így a rendszer tervezését, a szoftverrendszer
kifejlesztését korszerû, rugalmasan változtatható
objektum-orientált elemzési/tervezési paradigma szerint
végeztem, a programrendszer implementálásához
a Delphi alkalmazásfejlesztõt használtam
A vezetõ BPR módszertanok vizsgálatához
a klasszifikáció módszerét, az alkalmazások
elemzéséhez pedig a benchmarking analízist alkalmazva
arra törekedtem, hogy az újjászervezési megoldások
átfogó problémakörének minél több
vetületét és szegmensét megvizsgáljam.
Az irodalmak és alkalmazások áttanulmányozása
igazolta számomra, hogy a hazai szervezetfejlesztéshez hiányzik
egy hatékonyan alkalmazható módszertan, a felmérési
eredmények pedig arról gyõztek meg, hogy szükséges
egy nagy valószínûséggel sikerre vezetõ
szervezetfejlesztési megoldás. Mivel kutatásaim eredménye
és értéke éppen az alkalmazhatóságban
rejlik tudatában voltam annak a ténynek, hogy a kitûzött
célt csak akkor érhetem el, ha az adaptálhatóság,
a módszertan hazai szervezeti kultúrákhoz illeszthetõsége
a teljes kutatási életciklus fókuszát képezi.
A kutatás és a fejlesztés
módszeréhez hozzátartoznak azok az értékes
viták és mûhelymegbeszélések, amelyeket
részben a konferenciákon, részben pedig a BPR fejlesztéseket
végzõ szakértõkkel folytattam. Ezek lehetõséget
adtak gondolataim megvitatására, továbbgondolkodásra
ösztönöztek, irányt szabtak, és mindenképpen
javították munkám hatékonyságát,
a módszertan-termék minõségét. Meggyõzõdésem,
hogy azoknak a projekteknek a tapasztalatai, amelyek a módszertanom
alapján dolgoznak szintén nagymértékben járulnak
majd hozzá az újabb verziókban történõ
tökéletesítéshez.
3. Az értekezés
tézisei, új tudományos eredmények
3.1. T1: Az IT forradalma paradigmaváltásra
kényszerít
Bár az elõzõekben szükségszerûen
már érintettem olyan kérdéseket, amelyek az
új tudományos eredményeket sugallják, szükségesnek
tartom ezeket összefoglalóan, a bennük rejlõ tézis-érték
feltárásával részletesebben is megvilágítani.
Az IT robbanásszerû
fejlõdése intenzív hatást gyakorol a társadalmakra,
a gazdasági életre, erõsen befolyásolja a piac
mûködését, az üzleti tevékenységet,
fokozza a versenyt, felgyorsítja a folyamatokat. Megváltoznak
a szerepek, a klasszikus módszerek már nem használhatók
eredményesen. Szemlélet-, kultúra- és struktúraváltásra,
új koncepciókra, módszerekre, az átállást
támogató programokra és technológiákra
van szükség.
A tézis, mint a megfogalmazásból is látható
több állítást is magában foglal, amelyek
valójában önállóan is megállják
helyüket, de éppen a köztük fennálló
nagyon szoros kapcsolat, az egységes szemléletben történt
vizsgálat miatt célszerûbbnek tartottam ezeket egy
tézis-csomagként kezelni. A hipotézis igazolását
azért is tartottam szükségesnek kiemelten kezelni, mert
jelenleg sem a hazai szakkönyvpiacon, sem nemzetközi kitekintésben
nem áll rendelkezésre olyan szakirodalom, amely összefoglalóan,
rendszerezetten foglalkozna az információs társadalom
kialakulásával, komponenseinek a gazdasági életre,
a szervezetekre gyakorolt hatásával, jóllehet egyes
gondolatokkal számos értékes hazai publikációban
is találkozhatunk. A kutatást és hatásvizsgálatot,
a menedzsment megváltozott szerepének igazolását
elsõsorban információtechnológiai hatás-kontextusban
végeztem, feltártam és elemeztem
-
a társadalmi-gazdasági háttér sajátosságait,
a megváltozott körülményeket, az IT forradalmi
változásának folyamatát és hatását
meghatározó tényezõket,
-
azokat a kihívásokat, amelyekre az üzleti világnak
reagálnia kell, ha talpon akar maradni,
-
az információs társadalom megteremtéséhez
szükséges kormányprogramokat, valamint
-
a gazdaság és a társadalom mûködésének
új formáit,
-
rámutattam a globalizáció következményeként
élesedõ versenyre, meghatároztam a versenytényezõket
és a szükséges teendõket, valamint megfogalmaztam
azt a felismerést, miszerint az információtechnológia
a változáskezelés hatékony eszköze.
Kutatásaimból kitûnt, hogy a gazdaság és
a társadalom nagyon erõs nyomás alatt van, és
azok a vállalatok, amelyek nem váltanak szemléletet,
célokat és módszereket nem képesek a fennmaradásra.
Már ebben a fázisban fókuszáltam arra a fontos
felismerésre, miszerint az eredményes üzleti tevékenység
csak releváns információkat biztosító
modellel lehetséges. Koncepciómban nóvum értékû
a menedzsment szemléletének, a stratégiai feladatoknak,
valamint a döntési tevékenységnek információtechnológiai
aspektusból történõ közelítése
és megváltozott szerepének az információtechnológia
függvényében történõ vizsgálata
[K3], [K11], [K12], [22]. Az információ erõforrás,
stratégiai tényezõ, amelyet számadatokkal,
statisztikákkal, komponensek definiálásával,
ok-okozati összefüggések feltárásával
bizonyítok.
Az IT hatásának vizsgálata,
meghatározó szerepének igazolása részlete
kifejtést nyert az értekezésem elõopponálási
változatában [P13], valamint számos egyéb publikációmban
[K1]-[K4], [K16], [P3], [P5], [P8], [P10], [P13], [P19], [P23], [P24].
3.2. T2: Szükség
van a hazai szervezetek megújítására, átalakítására
Állításomat a korábban már említett
empirikus felmérési eredmények elemzése során,
a kérdõívekkel és interjúkkal begyûjtött
adatokat különbözõ aspektusból vizsgálva,
több lépésben bizonyítottam. Az interjúk
szerteágazó válaszainak elemzését az
alábbiak szerint végeztem:
-
információgazdálkodással kapcsolatos kérdések
vizsgálata,
-
a vezetõk szemléletének és innovatív
készségének, a változásokhoz való
viszonyának elemzése,
-
a munkaerõpiaci kihívások, a szakemberekkel kapcsolatos
emberi és szakmai elvárások, a szervezeti tanulás
folyamatának tanulmányozása, és végül
-
a szervezeti küldetés, a misszió megfogalmazásához
szükséges, az üzleti vállalkozásokat jellemzõ
faktorok definiálása.
Az empirikus vizsgálat alapot teremtett arra, hogy általános
érvényû megállapításokat tegyek
a hazai mikroszféra mûködésére és
sajátosságaira vonatkozóan. Bár az egy adott
idõszakra és csupán egy mintára vonatkozó
eredmények mindig óvatosan kezelendõk, önmagában
mégis nóvum értékûnek tekinthetjük
az empirikus modell megalkotását, a problémák
feltárását és a hazai szervezetekre vonatkozó
hipotézisek igazolását. A kutatási jelentésben
[P10], [P13], valamint a disszertáció mellékletében
részletezett számítási eredmények és
elemzések igazolják az alábbiakat:
T2.1
A hazai vállalatok
elavult szervezeti struktúrában, szegényes infrastruktúrával mûködnek, a menedzsment és az alkalmazottak szemlélete
korlátozza a gyors és eredményes innovációt.
Az empirikus vizsgálati elemzések igazolták
az állítást, a szervezetek többsége sokszintû
hierarchiában kialakított szervezeti formában mûködik,
nincs tere a kreativitásnak, a mûködésben dominálnak
a vezetõi utasítások, nehéz, vagy egyáltalán
nem lehetséges a projekt típusú munkavégzés.
A megkérdezettek többsége nem használja ki a
korszerû információtechnológia lehetõségeit,
alacsony a számítógép-világhálózatokba
bekapcsolódott szervezetek száma, és egyelõre
kevesen veszik igénybe az on-line szolgáltatási lehetõségeket.
Az 1998 elején lezárult interjúk alapján a
megkérdezettek 84%-a még nem vett igénybe on-line
szolgáltatásokat , az 51-100 millió Ft árbevételû
cégek 7%-a, a 200 mFt árbevételûeknek pedig
mindössze 2%-a végez on-line átutalásokat, 94%-nál
nincs külön informatikai csoport, nincsenek integrált
informatikai alkalmazások, 28% úgy ítéli meg,
hogy a túl drága informatikai beruházások nem
térülnek meg. Az Internetbe bekapcsolódóknak
mindössze 10 %-a használja üzleti célokra a hálózatot,
48%-a levelezésre, és 40% a valós idejû kommunikáció
aránya.
T2.2. A munkaerõvel
szemben támasztott elvárások szempontjából
elsõsorban az emberi jellemzõk a meghatározóak
(jó megjelenés, sokoldalúság, alkalmazkodóképesség,
kreativitás stb.), az alapos szakmai ismeret másodlagos szerepet
kap.
A szakmai ismeretek vonatkozásában a munkáltatók
olyan univerzális munkatársakat alkalmaznának, akik
(1) széleskörû közgazdasági ismeretekkel
rendelkeznek, (2) idegen nyelveket, elsõsorban németet és
angolt beszélnek, és (3) természetes eszközként
képesek használni a számítógépeket.
A kétirányú empirikus vizsgálat
szignifikánsan egybeesõ eredményeket produkált,
a vezetõi interjúk, és a diplomások körében
végzett vizsgálatok egyaránt igazolták a tézist.
A válaszadók a legfontosabb munkatársi elvárásként
a jó megjelenést (80/11% ) és a sokoldalúságot
(21/54%) határozták meg, míg a szakmai ismeret (13/42%)
kevésbé fontos elvárásként szerepel
az értékrendben. A megkérdezettek 89%-a szükségesnek
tartja felsõfokú végzettségû, közgazdasági
ismeretekkel rendelkezõ munkatársak alkalmazását,
és 74%-uk hangsúlyozta a nyelvismeret, 70% pedig az informatikai
ismeretek fontosságát, mint hordozó tudást.
Meg kell azonban jegyezni, hogy vizsgálataim nem igazolták
azt a nullhipotézist, miszerint szoros összefüggés
van a vállalatok tevékenysége, ágazati hovatartozása,
valamint a munkaerõvel szemben támasztott elvárások
között (a Csuprov féle asszociációs együttható
0,14 értéket mutatott).
T2.3. A vezetõk
többsége kritikus saját cégének tevékenységével
szemben, képes saját üzleti pozíciójának
reális megítélésére, a túlélés,
a versenybenmaradás legfontosabb sikertényezõinek
(a termék jó min?sége, innovatív készség,
jó ötletek, gyorsan megszerzett, aktuális információk)
felismerésére.
A tézist a vizsgálatok igazolták, a vezetõk
többsége felismerte a változtatási kényszert.
Az interjúalanyok többsége felismeri a szervezetében
jelentkezõ problémaelemeket (rossz szervezeti struktúra,
elavult eszközpark, tõkehiány, magas költségszint),
a fejlõdés lehetõségeit (új piacokra
való belépés, IT fejlesztés, termékfejlesztés,
technológiai és eszközfejlesztés), a fenyegetettségi
tényezõket (a vásárlóerõ csökkenése,
lemaradás a versenytársaktól, megalapozatlan kormánydöntések,
a csõd veszélye, infláció), de tisztában
vannak azokkal a sajátosságokkal is, amelyek a szervezet
ersségét jelentik. A legfontosabbnak tartották a termék
jó minõségét, az innovatív készséget,
a döntéshez szükséges aktuális információkat,
az újszerû termékeket, a tõkeerõt. A
hipotézisvizsgálatok 95%-os valószínûséggel
szoros összefüggést mutatnak az irányított
szervezet üzleti tevékenységének megítélése,
valamint a meghatározott versenytényezõk prioritása
között.
T2.4.
A túléléshez
reagálni kell a változó körülményekre,
mégpedig gyorsan, változtatni kell az alapvetõ üzleti
célokon, szemléleten, és egy korszerû technológiával
támogatott, fogyasztóorientált, költségérzékenyebb,
hatékonyabb gazdálkodást kell megvalósítani.
Az interjúalanyok válaszai, a beszélgetések
alapján elmozdulás tapasztalható a jövõképalkotás
a stratégiára való fókuszálás
vonatkozásában, a vezetõk többségénél
elõtérbe kerül a problémák, a nehézségek
feltárása, az erõsségek hangsúlyozása,
és a változáskezelés szükségességének
felismerése és módjának definiálása
[P10]. A tézis azonban csak részben igazolt, hiszen a vezetõk
többsége még nem ismerte fel az IT meghatározó
szerepét és a benne rejlõ lehetõségeket,
a korszerû technológia alkalmazásának szükségességét.
Döntéseiket megérzések alapján, saját
belsõ intuíciókra hagyatkozva hozzák, és
nem használják ki a számítógéppel
támogatott integrált információfeldolgozásban
rejlõ lehetõségeket.
3.3. T3: Az újjászervezés
hatékony OD megoldás lehet
A szervezetfejlesztés
hatékony megoldása egy olyan újjászervezési
módszertan alkalmazása, amely a változó körülményekhez
alkalmazkodva, az üzleti kultúrát is figyelembevevõ,
az alkalmazottak meggyõzésére fókuszáló
sajátosságokkal és komponensekkel rendelkezik.
Kutatásomban a módszertanok ismertetése a hasonló
témával foglalkozó szakirodalmakétól
eltérõ, hiszen a módszertanok rendszerezésén
túl alapvetõ célja azoknak a sajátosságoknak
a feltárása, amelyek az alkalmazások sikertelenségét
okozzák (a BPR projekteknek egyes elemzõk szerint csaknem
70%-a sikertelen volt). Arra a következtetésre jutottam, hogy
egy új módszer kidolgozásának és alkalmazásának
sikere azon múlik, meg tudjuk-e határozni azokat a tényezõket,
amelyek kudarchoz vezették a BPR projekteket. Ennek érdekében
részletesen elemeztem, és statisztikai adatokkal támasztottam
alá a BPR projektek benchmarking analízisének eredményeit,
feltártam a sikertényezõket, a fejlesztés kockázatát,
vizsgáltam az eredmények mérésének a
kérdését. A módszereket tehát nem egyszerûen
elemeztem és összehasonlítottam, hanem a TQM-mel és
a folyamatos javítás módszerével is összevetve
arra a megállapításra jutottam, hogy a siker egyik
kulcstényezõje az ember, fontos az alkalmazottak megnyerése,
az alulról jövõ kezdeményezés (empowerment)
ösztönzése. Ha a menedzsment korszerû technológiákat
alkalmazva maga mellé tudja állítani a dolgozókat,
ha képes a problémák menedzselésére,
ha önmaga és dolgozói is képesek a szemléletváltásra,
akkor a BPR fejlesztés nagy valószínûséggel
sikerrel jár.
3.4. T4: A megoldás egy hazai kultúrákra
adaptált BPR modell
Munkám súlypontját egy kidolgozott módszertan
képezi, amelyet egy összetett állításokat
tartalmazó tézis-csomagra alapozva fejlesztettem ki:
A magyarországi
vállalatok számára a szervezetfejlesztéshez
egy adaptált újjászervezési módszertan
jelenti a hatékony megoldást, amely a legkorszerûbb
objektumorientált paradigmát követve, strukturált
fázisaiban módszereket és technikákat is meghatározva
pontos forgatókönyvként szolgál a hazai BPR projektek
végrehajtásához.
A módszertan kidolgozása során mindenekelõtt
megfogalmaztam a módszertani paradigmákat, amelyek szerint
egy az információtechnológia vívmányait
maximálisan kihasználó, mérsékelten
radikális, inkrementális fejlesztést is lehetõvé
tevõ koncepciót tartok követendõnek. Ebben a
szemléletben kulcsszerepet töltenek be a fogyasztók
és az alkalmazottak, és hangsúlyossá válik
a környezeti változásokra való gyors reagálás,
a megváltozott feltételekhez alkalmazkodás lehetõsége.
Az emberközpontú, a jövõbõl visszafelé
tekintõ (back to present) tervezési koncepció olyan
útvonalat határoz meg, amely garantálja a sikeres
alkalmazást. A fejlesztési fázisokat tekintve prioritást
kap a misszió, a jövõkép, a stratégiai
célok megfogalmazása, valamint a jelenlegi helyzet
diagnosztizálása.
A módszertan hat egymásraépülõ
fázis feladatainak elõírásaival elvi, metódus
és technikai megoldások ajánlásával
segíti a fejlesztõt a BPR projekt sikeres lebonyolításában.
A részletes feladatokat meghatározó módszertani
keretrendszer a fázisokat szakaszokra bontva, a szakaszokat pedig
a végrehajtható lépéseket tartalmazó
eljárásokra tagolva tárgyalja. Minden végrehajtandó
folyamat-elemhez módszereket és hatékony megoldási
technikákat ajánlok. Disszertációmban, valamint
az értekezés benyújtása óta megjelent
módszertani kézikönyvben [K7] részletesen mutatom
be azokat a fázisokat, paradigmákat, módszereket és
technikákat, amelyeket egy RTEBP projekt során alkalmazni
kell, sõt az RTEBP kézikönyvszerõ leírásában
egy sikeres hazai BPR projekten keresztül megoldási mintákat
mutatok be. A módszertani leírást áthatja a
vizualizáció jelentõségének hangsúlyozása,
amelyet a fejlesztõk és az újjászervezésben
résztvevõ szervezet munkatársainak hatékony
kommunikációja érdekében nagyon fontosnak tartok
kiemelni.
A módszertan alapját képezõ 4. téziscsoport
bizonyított, megoldást eredményezõ állításai:
T4.1. A szervezeti
túlélés alappillére a szervezeti problémák
és a változáskésztetés felismerése
és kezelése.
A módszertan külön fázisaként
kezelem a szervezet önvizsgálatára, a változáskésztetés
felismerésére szolgáló teend?ket. Az elsõ
fázis alapvetõ célja a szervezeti problémák
felismerése és feltárása, a környezeti
elemek definiálása, az alapos térképezésre
és elemzésre épített szervezeti modell kialakítása
és diagnosztizálása. A jelenlegi helyzet ismerete
a CEO elõtt világossá teszi a változtatási
késztetést és az innováció szükségességét
[K7], [P21].
T4.2. Hazánkban
a BPR projekteket az útkeresés, a fejlett üzleti kultúrákban
alkalmazott piacvezet? módszertanok esetleges és részleges
adaptációja jellemzi.
A hazai vezetõ tanácsadó cégek
munkáját tanulmányozva azt tapasztaltam, hogy nincsenek
kikristályosodott, egységesen alkalmazható módszertanok,
a rutinmunkához használható, hatékony megoldások,
minták, sablonok. A fejlesztõk munkáját az
egyedi igényekhez illesztett megoldások, a kísérletezgetés,
a próbálkozás jellemzi, amelyeknek hatékonyságát
csak mindig a projekt befejezésével tudják mérni.
Bár igaz, hogy a BPR projektek esetenként különbözõ
lefolyásúak, mégis eredményesebb az a team,
amelyik a hazai üzleti kultúrák sajátosságait
figyelembe véve a legjobb megoldásokat alkalmazva, hatékony
eszközökkel támogatva tud dolgozni [P19], [P21].
T4.3. Egy strukturált
fázisokat meghatározó, megoldási elveket, módszereket
és technikákat specifikáló keretrendszer követése
a BPR projektek egyik fontos sikertényezõje.
Korábbi fejlesztési tapasztalataim és
a szakemberekkel folytatott viták arról gyõztek meg,
hogy egy egyértelmû feladatokat és lépéssort
elõíró, megoldási módszereket és
technikákat ajánló forgatókönyv, a fejlesztési
célok megvalósításához vezetõ,
mérföldköveket, döntési pontokat meghatározó
útvonal nagymértékben segíti a fejlesztõt,
csökkenti a fejlesztési projekt kockázatát, rövidíti
az átfutási idõket és csökkenti az erõforrásigényt,
vagyis növeli a fejlesztés hatékonyságát
[P17]. Ahhoz pedig, hogy a különbözõ fázisok
fejlesztési részeredményei átalakítás
és információvesztés nélkül kerüljenek
át a következõ fázisba a teljes életciklusban
egységes elvek alkalmazása szükséges [P8], [P20].
Az RTEBP módszertan kielégíti ezeket az elvárásokat.
T 4.4. A hazai
üzleti kultúrákra adaptált újjászervezési
módszertan akkor lehet eredményes, ha képviseli az
alábbi módszertani elveket:
-
back to the present útvonalmeghatározás
- mérsékelt
radikalizmus
- törekvés
a kockázatok minimalizálására
- problémaelemzési
és -kezelési képesség
- a CEO támogató
hozzáállása
- alkalmazottak
meggyõzése és bevonása az innovációs
folyamatba
- diagnózis
szemlélet
Értekezésemben részletesen fejtem ki a felsorolt
elvek követésének fontosságát és
mutatok rá arra, hogy a különbözõ BPR módszertanokban
különbözõ hangsúllyal szereplõ, vagy
a fejlesztõk által esetenként negligált tényezõk
milyen szerepet töltenek be az innovációban, és
milyen hatással vannak a projektre és az eredményre.
A siker- és kudarcelemekre alapozott paradigmák különösen
nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak a hazai BPR fejlesztésekben
[P22], [P16].
T4.5.
Az objektumtechnológia
az újjászervezési folyamatok modellezésének
hatékony megoldása
Az üzleti folyamatok vizsgálatánál a szervezeti
sajátosságok feltérképezésénél
a modellszemlélet hatékony filozófiának bizonyul,
hiszen a fejlesztési cél szempontjából lényeges,
tartós és általános jegyekre fókuszál.
Az RTEBP módszertanban az absztrakcióhoz, a kifejlesztett
elemek újrafelhasználásához, a komponensek
sajátosságainak átörökítéséhez,
a változásokhoz való gyors alkalmazkodáshoz
kiválóan alkalmazható objektumorientált szemlélet
követését javasolom. Ezzel a filozófiával
hatékonyan valósítható meg a BPR innovációban
oly fontos kritikus folyamatok meghatározása, eredményesen
végezhet? folyamatoptimalizálási eljárás,
és biztosítható a változó versenyfeltételekhez
való rugalmas alkalmazkodás is [P9], [P19].
T4.6.
Egy módszertan
csak akkor lehet hatékony, ha azt fejleszt?i folyamatosan illesztik
a megváltozott körülményekhez
Maga az értekezés a legjobb bizonyítéka
annak, hogy a változásokhoz alkalmazkodni kell. Nem tehetünk
mást egy olyan módszertannal sem, amely éppen ennek
a folyamatnak a támogatását célozza. Mint azt
a 3. ábrából is láthatjuk, már eddig
is nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy a hazai elemzõk és
kutatók véleményét, a szervezetfejlesztési
tapasztalattal rendelkezõ kollégák tapasztalatait,
a folyó BPR projektek eredményeit figyelembe vegyem, és
kifejlesszem a módszertan újabb változatát,
vagy verzióját. Szándékom szerint a módszertant
a jövõben sem kívánom „magára hagyni”,
és addig szeretném illeszteni a megváltozott körülményekhez,
amíg reális igény van a reorganizációs
programokra [P13], [P18], [K7].
4. A kutatás eredménye,
hasznosíthatóság
A Ph.D. kutatás keretében kifejlesztett BPR módszertan
az RTEBP: Re-engineering Technology for Effective Business Processes egy
módszertani keretrendszer. Az elsõ verziónak, az RTEBP
V 1.0-nak a szakmai vitája 1998 nyarán kezdõdött,
amikor is az IFIP világkongresszusán ismertettem a szakmával
az objektumorientált elvû, hazai viszonyokra adaptált
módszertant [P11]. Az elõadás élénk
érdeklõdést váltott ki a közép-kelet
európai és a fejlett országok TQM és BPR fejlesztési
módszertanaival foglalkozó kutatói és alkalmazói
körében egyaránt. Módszertani publikációim
[P15-P17], [P19] több hazai fejlesztõ-tanácsadó
cég érdeklõdését is felkeltették,
akik felkértek a BPR fejlesztési projektjeikben való
tanácsadói együttmûködésre. Ezek a
cégek, akik már irányítottak Magyarországon
BPR projekteket valójában valamilyen vezetõ módszertan
elõírásait alapul véve egy, részben
a hazai vállalati kultúrákhoz igazított, saját
módszer szerint dolgoznak.
1999 februárjában fejeztem be egy
átdolgozott, pontos, módszertani lépéseket
is specifikáló, összehangolt, a teljes innovációs
életciklusban egységes szemléletet követõ
új verziót, az RTEBP V 2.0-t [P18]. Az 1999. decemberében
szakkönyvként is megjelent, az Artisjus Magyar Szerzõi
Jogvédõ Iroda Egyesület által 1999. December
22.-én 991220002T azonosító szám alatt bejegyzett
RTEBP V 2.1 verzió [K5], [K7] megtartotta az elsõ változat
alapvetõ filozófiáját és fejlesztési
fázisait, és az innovatív megoldásokhoz pontosan
specifikált feladatokkal, módszer- és eszközajánlásokkal
részletes, eljárásszintõ forgatókönyvet
kínál. Meggyõzõdésem, hogy egy ilyen,
megoldási algoritmusokat és mintákat is tartalmazó
módszertani specifikáció valóban segíti
a BPR projektek munkáját, irányt mutat, a kockázati
tényezõkkel is számolva feladatokat határoz
meg, menedzseli a problémákat, és kiértékelõ
mechanizmusával biztosítja a projekt sikerét. A 2.
ábra a módszertani fejlesztés és alkalmazás
ütemezését mutatja.
2. ábra Az RTEBP módszertan
bevezetésének ütemterve
Jelenleg folyamatban van néhány olyan projekt, amelyben
a fejlesztõk az RTEBP V 2.1 módszertant alkalmazzák.
Bár még nem tudok beszámolni olyan eredményekrõl,
amelyek az alkalmazás tapasztalatait összegeznék és
értékelnék, a jelek arra utalnak-, hogy a módszertan
sikerrel alkalmazható a hazai vállalatoknál. A
módszertani keretrendszer-leírás annak a „Menedzsment
Sikeres Megoldásai” sorozat keretében megjelent „BPR:
Üzleti folyamatok újjászervezése” c. kötetnek
[K5] a szerves folytatása, amelyben az Olvasó
-
egyrészt áttekintést kap az újjászervezési
módszertanokról és azok sajátosságairól,
-
másrészt megismerheti azokat a tényezõket,
amelyek egy BPR projektet sikerre visznek, illetve kudarcra ítélnek.
Az
RTEBP kézikönyvében [K7]
végig lehet kísérni azt a folyamatot, amelynek során
egy, az üzleti célokat és folyamatokat alapjaiban újragondoló
szervezet a változtatási kényszer felismerésétõl,
az innováció igényének felmerülésétõl
kezdve feltárja és elemzi a jelenlegi belsõ és
külsõ állapotokat, a kínálkozó
lehetõségeket, majd meghatározza az elõrelépés
módját és teendõit. A radikális szervezetfejlesztési
stratégia, az újjászervezett architektúra és
az üzleti folyamatok átalakítási eljárásai
biztosítják a túlélést, a fennmaradást,
sõt hosszútávon garantálják a vállalatnak
a versenypozíciók javulását, a növekedést.
Az RTEBP módszertani kézikönyv
nemcsak hazai viszonylatban hatékony, hanem, tekintettel számos
kulturális azonosságra hasznos lehet Közép-Kelet
Európa hasonló átalakulásban lévõ
országaiban is, ezért a kézikönyv angol nyelven
is megjelenik (a nyomdai elõkészítés folyamatban
van). 1999-ben három olyan, az RTEBP módszertant alkalmazó
újjászervezési projekt is indult, amelyeket az EU
European Environment Agency szervezete Oroszországban és
Lengyelországban irányít.
5. Köszönetnyilvánítás
Egy tudományos igényû munka, a többéves
kutatás nem nélkülözheti a szakmában kiváló
kutatók és elemzõk együttmûködõ
támogatását. A több mint három éves
kutatási folyamat csaknem két évtizedes szakmai tevékenységem
eredményein és tapasztalatain alapul, amelyhez kutatótársak,
kollégák, szakért?k, tanácsadó cégek
járultak hozzá.
Tisztelettel és köszönettel tartozom mindazon szakembereknek,
akik munkám során értékes kritikai vélemény-nyilvánításukkal
a jobbítás szándékával az eredményesebb
munka érdekében szóltak, és ösztönöztek
a folytatásra. Ezúton szeretnék köszönetet
mondani konzulensemnek DOBAY Péternek, opponenseimnek: BALATON Károlynak,
CSÉBFALVI Györgynek, GÁBOR Andrásnak és
NOSZKAY Erzsébetnek, valamint a Janus Pannonius Tudományegyetem
Gazdálkodástani Ph.D. programjában munkámat
támogató kutatóknak: BÉLYÁCZ Ivánnak,
FARKAS Ferencnek, KOMLÓSI Sándornak, TÖRÕCSIK
Máriának és VÖRÖS Józsefnek.
Az objektumorientált szemléletformálásban,
az üzleti modellezés OT filozófiájú megközelítésében,
az RTEBP módszertan korszerû koncepciójának
kialakításában hatékony segítséget
kaptam Magnus PENKER professzortól, Grady BOOCH és James
RUMBAUGH fejlesztõktõl. Sok támogatást, iránymutatást
jelentett az újjászervezési projekteket menedzselõ
hazai és nemzetközi fejlesztõ-tanácsadó
cégek vezetõ munkatársainak tapasztalata, és
nagy segítség volt számomra rendszerszervezõ
szakirányos hallgatóim segítsége, akik az empirikus
kutatás folyamatában aktívan vettek részt a
kérdõívek készítésében
és az interjúk lefolytatásában. A Ph.D. kutatásokat
az UNIVERSITAS Alapítvány támogatásával
a Széchenyi István Fõiskola alkotói légkörében
végeztem, amely nagymértékben hozzájárult
az eredményekhez.
Raffai Mária
raffai@rs1.szif.hu
http://rs1.szif.hu/~raffai
6. Az értekezés
témájában készült publikációk
A Ph.D. kutatási idõ alatt megjelent
szakkönyveim:
[K1] INFORMÁCIÓRENDSZER-TERVEZÉS - Az információs
társadalom kihívásai - Novadat 1996.
[K2] AZ INFORMATIKA FÉL ÉVSZÁZADA
- szakkönyv, ISBN 963 8455 61 6 (422 oldal), Springer Hungarica Kiadó,
Budapest 1997.
[K3] DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS
I.- Esettanulmányok - szakkönyv ISBN 963 9056 13 8 (310
oldal) Társszerzõk: Ferenczy Zoltán, Nagy Zoltán
- Novadat, 1998.
[K4] INFORMÁCIÓRENDSZER-FEJLESZTÉS – egyetemi
tankönyv 750 oldal, ISBN 963 9056 19 7, Novadat, 1999.
[K5] BPR ÜZLETI FOLYAMATOK ÚJJÁSZERVEZÉSE
–
Módszertanok, sikertényezõk, kudarcelemek – ISBN:
963 9056 21 9, Novadat, 1999.
[K6] BCP ÜZLEMENET-FOLYTONOSSÁG BIZTOSÍTÁSA
– Megelõzési, felkészülési és helyreállítási
terv – ISBN 963 9056 22 7, Novadat, 1999.
[K7] RTEBP ÚJJÁSZERVEZÉSI
MÓDSZERTAN - Közép-Kelet Európai üzleti
kultúrákra adaptált modellje – ISBN: 963 9056 24 3,
Novadat, 1999.
[K8] DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS II.
– Esettanulmányok - szakkönyv ISBN 963 9056 23 5 Társszerzõk:
Ferenczi Zoltán, Nagy Zoltán - Novadat, 1999.
[K9] SZOFTVERRENDSZEREK FEJLESZTÉSI TECHNOLÓGIÁJA
– Szerzõtárs: Tick József, a szakkönyv a KHVM
projekt keretében készült 1999. Novemberében,
megjelenés alatt áll
[K10] Hazai számítástechnikai
almanach - a magyarországi informatikai fejlõdés
története - InForum kiadvány magyarul és angolul
CD-n és könyv formában
Megjelenés alatt álló
szakkönyvek:
[K10] RE-ENGINEERING TECHNOLOGY FOR THE EFFECTIVE BUSINESS PROCESSES
– az ISBN: 963 9056 24 3 szakkönyv alapján angol nyelven
[K11] DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS
– Statisztikai algoritmusok - módszertani kötetek I.
[K12] DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS
– Operációkutatás - módszertani kötetek
II.
[K13] BUSINSS CONTINUITY PLANNING PROCESS – az ISBN 963 9056
22 7 szakkönyv alapján angol nyelven
[K14] INFORMÁCIÓKEZELÉS – KHVM projekt keretében
készül? szakkönyv
[K15] OBJEKTUMORIENTÁLT RENDSZERFEJLESZTÉS UML VIZUÁLIS
MODELLEZÉSSEL
[K16] CYBERCORP – A 21. SZÁZAD IT TÁMOGATOTT SZERVEZETEI
– MSM sorozat
A kutatási témában megjelent
cikkek, elõadások:
[P1] The Responsibility of the Higher Education at the Beginning
of the Global Information Society - Internet-Communication-Identity, International
Conference 1996.
[P2] Társadalmi-gazdasági elvárások
az informatikus szakemberekkel szemben - A fels?oktatás aktuális
feladatai - el?adás, Informatika a felsõoktatásban
'96 Konferencia, Debrecen
[P3] The Challenge of the Higher Education at the End of the 20th
Century - Wiener Informations-technik Konferenz - Wien 1996
[P4] Objektumorientált elemzés-tervezés – Módszertan
és esettanulmány, oktatási anyag, 1996.
[P5] A XX. sz. új ipari modellje a Szilícium Völgyben
- 1997.
[P6] OOAD versus SA/SD Object-Oriented Paradigm in the Hole Life
Cycle - II. Országos Objektumorientált Konferencia, Visegrád,
1997.
[P7] Objektumorientált modellezési technika – Módszertan,
modellezési minták, esettanulmány - kézirat,
1997.
[P8] Objektumorientált szemlélet a fejlesztés
teljes életciklusában - Az oktatás felelõssége
és feladatai - Matematika, Fizika, Számítástechnika
Oktatók Országos Tanácskozása, Gyõr
1997.
[P9] Object-Oriented Analysis and Design with Object Modeling Technique
– Methodology and CASE Study, Rational News, Santa Clara, California, 1997
[P10] A hazai mikroszféra versenyképességét
befolyásoló szervezeti, technológiai és tudáspiaci
tényezõk - Empirikus vizsgálat – kutatási tanulmány
675 fiatal diplomás megkérdezése és 865 hazai
vállalat menedzsmentjével készített interjúk
alapján, 1998
[P11] The Business Strategy towards the Global Information Society:
RTEBP Reengineering Technology for the Effective Business Processes - IFIP'98
World Conference 1998.
[P12] Munkaerõpiaci kihívások a globális
információs társadalom küszöbén -
Marketing & Menedzsment, 1999./1.
[P13] A menedzsment megváltozott szerepe a globalizálódó
gazdaságban – Felmérés a hazai vállalatok körében
és RTEBP V 1.0 újjászervezési módszertan
- Ph.D. értekezés elõopponálási verziója,
Pécs, 1999
[P14] Sikertényezõk és jövõkép
a versenyszférában - Közgazdasági Szemle, megjelenés
alatt
[P15] A tudáspiaci elvárásokhoz illeszkedõ
korszerû informatikai ismeretek oktatásának problémái
– elõadás a Matematika-Fizika-Informatika Oktatók
Országos Konferenciáján, Budapest 1998
[P16] Üzleti folyamatok újjászervezésének
RTEBP módszertana – Közép-Kelet Európai kultúrákra
adaptált modell – elõadás a BKE Jubileumi Konferencián
Budapest, 1999
[P17] RTEBP objektumelvû újjászervezési
módszertan – elõadás a III. Országos Objektumorientált
Konferencián
[P18] A túlélés, a versenybenmaradás,
a versenypozíciók javításának koncepciója
és megoldási módszere az ezredforduló Magyarországán
– Hazai üzleti kultúrákra adaptált újjászervezési
paradigma és módszertan: RTEBP V 2.0 - Ph.D. értekezés,
Pécs, 1999
[P19] Az objektumtechnológia szerepe az üzleti folyamatmodellezésben
– Hazai üzleti kultúrákra adaptált objektumszemléletû
BPR módszertan – Informatika a felsõoktatásban’99
Országos Konferencia, Debrecen
[P20] RTEBP: Reengineering Technology for Effective Business Processes
- The Journal of Economic Perspectives - Megjelenés alatt
[P21] RTEBP Business Process Re-engineering Methodology – An adopted
Model for the Central and Eastern European Business Culture – ECIS’99 Conference
on Information Systems, Copenhagen
[P22] A Chance for Survival in the CEE Countries – Re-engineering
Methodology for the CEE Business Cultures – Word Computer Congress, ITBM2000
Information Technology for Business Management, Beijing, China, elfogadott
elõadás
[P23] The Role of the IT-oriented Business Innovation – ECIS 2000:
A Cyberspace Odyssey – Trends in Information and Communication Systems
for the 21st Century
[P24] Az objektumtechnológia kihívásai – Informatika
a felsõoktatásban Országos Konferencia, Debrecen,
1999. Szerzõtárs: Kovács Katalin
Megjegyzés: A fenti publikációk
nagy része teljes egészében vagy kivonatos formában
megtalálható az Internet hálózaton is a http://rs1.szif.hu/~raffai/index.html
címen lévõ linkekrõl.
vissza a lap tetejére |