Raffai Mária dr.

A túlélés, a versenybenmaradás és a versenypozíciók javításának koncepciója és megoldási módszere

- Hazai üzleti kultúrákra adaptált
újjászervezési módszertan: RTEBP V 2.0 -

Ph.D. Tudományos kutatás  tézisek
kutatási cél    a kutatás eredménye  kutatási publikációk  a kutatás folyamata    ütemezés

bemutató slide-ok

Ph.D. kutatómunkájában Raffai Mária az ezredvég kihívásaival foglalkozik, téziseiben azokat a motivációkat tárja fel és elemzi, amelyek a társadalom és a gazdaság forradalmi méretû átalakulásához, az általános globalizációhoz, az információs társadalom kialakulásához vezetnek. A kutató 1997-ben a SZIF informatika szakos, rendszerszervezõ szakirányos hallgatóival egy felmérést végzett a hazai vállalatok menedzsmentje körében azzal a céllal, hogy feltárja a hazai irányítási gyakorlat sajátosságait, a menedzsment által támogatott és alkalmazott döntési és irányítási módszereket, a munkaerõ képzettségével szembeni elvárásaikat, az általuk irányított szervezetrõl alkotott véleményüket valamint jövõbeli terveiket, elképzeléseiket, stratégiai céljaikat, küldetésüket és jövõképüket.

A felmérés eredményei, a meglévõ BPR módszertanok valamint az újjászervezési projekteket alkalmazó legjobb eredményeket elért vállalatok analízise alapján Raffai Mária kifejlesztett egy újjászervezési módszertant. Az RTEBP (Reengineering Technology for Effective Business Processes) elõnye, hogy messzemenõkig figyelembe veszi a hazai üzleti sajátosságokat, azokat a tényezõket, amelyek a '90-es évek elején közép-kelet Európában társadalmi-gazdasági téren végbementek, és tanulva a számtalan sikertelen újjászervezési projekt tapasztalatain egy olyan, a fordulat országaiban alkalmazható módszertant ajánl, amely középpontba állítja az empowerment sikert meghatározó tényezõjét és az alkalmazottak pozitív hozzáállására építi modelljét. A jövõképalkotást stratégiai kérdésként kezeli, de hangsúlyozza a diagnosztizálás jelentõségét is, a megvalósításhoz pedig a legkorszerûbb objektumorientált koncepciót és eszközöket javasolja alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a módszer teljesen új kutatási fejlesztés, egy újjászervezési projekt átfutási ideje pedig meglehetõsen hosszú jelenleg még nem nincs olyan tapasztalat és referencia, amellyel a módszer eredményessége igazolható lenne. A célok, az alkalmazott paradigmák és módszerek, az alapul vett hazai kultúra azonban predesztinálják arra, hogy valóban eredményesen alkalmazható, hatékony metódus legyen.


 

Konzulens: dr. Dobay Péter habilitált egyetemi tanár
Janus Pannonius Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 1999.

1. Elõzmények és célkitûzések

Az ezredforduló nagy kihívást jelent a társadalmak és a gazdasági élet számára. A folyamatosan változó körülmények, feltételek, az egyre nagyobb mértékû globalizáció új versenyhelyzetet teremt, felgyorsulnak az események, alkalmazkodni kell a folyamatosan változó feltételekhez, nõ a fenyegetettség, kritikussá válnak a hagyományos, változtatásra nem képes üzleti vállalkozások. Ebben a helyzetben új dimenziók kerülnek elõtérbe, így az értékrendet tükrözõ missziók és víziók hangsúlyozása, a stratégiák megvalósításának jelentõsége, fókuszálás a fogyasztói elvárásokra, a vállalati kultúra és a stratégia szoros kapcsolatának hangsúlyozására. A globalizációval felerõsödik a vertikális dezintegráció folyamata, amely az információtechnológia rohamos fejlõdésével, az informatikai ipar erõsödésével agresszívan követeli a szövetségek kialakulását, az alkalmazkodóképességet, rugalmasságot növelõ kooperációs szervezõdések, a virtuális vállalatok létrejöttét. Az IT meghatározó szerepet tölt be az üzleti folyamatokban, fontos versenytényezõvé válik, szervesen épül be a stratégiai célok megvalósítási folyamatába, és állíthatjuk, hogy korszerõ elemeinek alkalmazása a túlélés sürgetõ feltétele, nélküle a versenyben maradás nem lehetséges [P13], [K4].
    A menedzsment elõtt könnyûnek egyáltalán nem mondható feladatok, kihívások állnak, új szemléletre, irányítási és szervezeti filozófiára van szükség. Számos megválaszolandó kérdés merül fel: Mit tegyen a vezetés a túlélés érdekében? Hogyan növelje versenyképességét? Milyen kapcsolatban legyen partnereivel, versenytársaival? Hogyan alakítsa ki és valósítsa meg stratégiai elképzeléseit? Melyek az üzleti célok megvalósításának leghatékonyabb módszerei, eszközei és technológiái? stb. A jelenlegi nemzetközi és hazai körülményeket és lehetõségeket elemezve ezekre a kérdésekre kerestem a választ, és kutatásomat a hazai viszonyok feltárására és elemzésére, valamint napjaink haladó szellemû kutatóinak a témában megjelent publikációira alapoztam.

1.1. A kutatás háttere és körülményei

Alkalmazott matematikus közgazdászként vállalati információrendszerek elemzésével, a vállalati folyamatokat számítógéppel támogató rendszerek fejlesztésével foglalkozva mindig az a cél vezérelt, hogy az általában nagy befektetéssel járó informatikai fejlesztések valóban hatékonyabbá tegyék az irányítási és operatív feladatok végzését, és mérhetõ eredményt produkáljanak. Egyetemi doktori disszertációm is egy gyártó-szerelõ típusú vállalat matematikai optimalizálást is megvalósító, számítógéppel támogatott szükséglettervezési és készletgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányult. A ’90-es évek elején a Közép-Kelet Európai országokban és így hazánkban is bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások nyomán kialakult új helyzet azonban nemcsak a vállalati vezetés számára jelentett komoly kihívást, hanem mindazok számára, akik a hatékony mûködés elõsegítésére, támogatására kötelezték el magukat. Ezt igazolják többek között Antal-Mokos, Balaton, Kovács, Mészáros, Szentes, Veress kutatásai, valamint Kornai Jánosnak az átalakulással kapcsolatban megjelent szakkönyvei és cikkei is.
    Disszertációm téziseinek igazolásaként szükségesnek tartom annak a társadalmi-gazdasági háttérnek a bemutatását, amely motiválta és egyben determinálta munkámat. Meggõzõdésem, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági szituáció alapos elemzése szervesen hozzátartozik ahhoz a kutatási produktumhoz, vagyis az újjászervezési módszertan kifejlesztéséhez, amely végülis munkám esszenciális eredményét képezi.
    Az IT megnövekedett szerepét, jelentõségének és befolyásának meghatározó voltát igazolja a több évtizedes munkásságom kutatásaiból, valamint fejlesztési tapasztalataimból táplálkozó, a Ph.D. kutatóidõ alatt általam készített, nagy érdeklõdésre számot tartó Springer kiadvány is [K2]. Ez a szakkönyv nemcsak történeti visszatekintést nyújt az informatika kialakulásáról és fejlõdésérõl, hanem módszertani és filozófiafejlõdési kritikai elemzést is tartalmaz, kórképet rajzol, és fejlõdési tendenciát prognosztizál, jövõbe tekint. Az informatika fél évszázada c. mû, valamint az Információrendszer-fejlesztés c. egyetemi tankönyv [K4] komoly bázisát képezte munkámnak, hiszen az ezredvég megváltozott világát meghatározó tényez?k, elemek és a társadalmi-gazdasági környezet magyarázzák, és egyben indokolják a témaválasztást, valamint a kutatási késztetést. Fontosnak tartom, hogy röviden és összefoglalóan bemutassam a módszertan bázisát képezõ kutatási munka folyamatát és eredményeit, valamint a hipotéziseim igazolásához használt módszereket és eljárásokat.

1.2. A kutatás célja és bázisa

Az érdemi kutatómunkát 1995-ben kezdtem, amikor korábbi kutatásaimra és fejlesztéseimre alapozva egy empirikus vizsgálatot indítottam a hazai vállalati és vállalkozói szféra tevékenységének, problémáinak, a változásban betöltött helyének és szerepének feltárására. A sikerek, illetve kudarcok okát elemezve egy olyan, információtechnológiával támogatott módszert gondoltam kifejleszteni, amely a fejlett országok (USA, EU) gazdaságaiban sikerrel alkalmazott szervezetfejlesztési (OD ) megoldások adaptált változata, és hatékonyan segíti a hazai vállalatok üzleti tevékenységét. Az értekezésben röviden bemutatott, de a kutatási évek alatt annál nagyobb munkát jelentõ felkészülési folyamat, a hazai kutatók elméleti jellegû publikációi, valamint az empirikus felmérések és akciókutatások eredményeivel kapcsolatos elemzések értékes alapul szolgáltak a módszertan kidolgozásához.

1.2.1. Empirikus vizsgálat
A JPTE Közgazdaságtudományi Kar Ph.D. Doktori Bizottsága által 1996-ban elfogadott kutatási téma els? elképzelésben a hazai menedzsment szemléletének, módszereinek, stratégiai elképzeléseinek, ezek megvalósításához alkalmazott módszereknek és eszközöknek a feltárására és elemzésére irányult.
     Két éves kemény munka eredménye két különbözõ megközelítésû, de azonos célú empirikus vizsgálat volt:

  1. az egyik oldalról 865 hazai vállalat vezetése körében rendszerszervezõ szakirányos hallgatóim segítségével interjúkat készítettünk, majd feldolgoztam és kiértékeltem a 9 oldalas kérdõõív válaszait [P10], [P14],
  2. a másik megközelítésben pedig 1000 végzett hallgatónkhoz (közgazdász, közlekedés és informatika szakos hallgatók) küldtünk ki kérdõíveket (a visszaérkezési arány 67,5 %-os volt), amelyekbõl az elhelyezkedési esélyekre, a munkáltatói elvárásokra és alkalmazási körülményekre vonatkozó elemzéseket végeztem [P1]-[P3], [P12], [P15].
    Az elõkészítõ munka 1997 végére befejezõdött, az empirikus elemzési eredményeket 1996-1999-ben konferenciákon ismertettem, és szakfolyóiratokban publikáltam [P1]-[P3], [P10]-[P15]. Bár a kutatási téma meghatározásakor a hangsúly alapvetõen a hazai vállalatok teljesítményének, versenyképességének a feltérképezésén és analízisén volt, már kezdetben is szem elõtt tartottam egy megoldási javaslat kidolgozásának gondolatát. Az interjúk, a beszélgetések tapasztalatai, a hazai helyzet megismerése azonban nagy lökést adtak a kutatási programnak, és nap, mint nap er?sítették bennem azt a meggyõzõdést, hogy egyszerû ajánlásoknál lényegesen többre van szükség.
    1998-ra kikristályosodott elõttem az az egyre több vezetõ elõtt is egyértelmû meggyõzõdés, hogy csak azok a vállalatok tudnak váltani, az új, globális gazdaságba beilleszkedni, versenyben maradni, akik határozott üzleti célokkal rendelkeznek, és képesek a megújulásra, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Ehhez azonban új szemléletre és olyan módszerre van szükség, amely a hazai üzleti sajátosságokat és kultúrát is alapul véve támpontot nyújt a megújulni kívánó szervezetek innovációs törekvéseihez. Gondolataim helyességét késõbb megjelent publikációkban is igazolva láttam, több elemzõ is vallja, hogy jobb megoldás az „importált módszerek” szolgai másolása helyett a hazai viszonyokhoz történõ igazítás, a nemzeti kultúra figyelembe vétele (Csath). Más anyagok arról gyõztek meg, hogy a liberális gazdaság- és társadalomelmélet kész receptjeit nem lehet egyszerûen „ráhúzni” a kelet-európai országok átalakulási folyamataira (Kovács).

1.2.2. A BPR módszertanok és projektek benchmarking analízise
Egy módszertan kidolgozása nem nélkülözheti azt az elméleti kutatómunkát, amely a vezetõ módszertanokat, azok sajátosságait, valamint az eddigi BPR  alkalmazások eredményeit, a sikerrel és a kudarccal végzõdött projektek lefolyását és kimenetelét meghatározó tényezõket, valamint a hazai alkalmazásokat vizsgálja.
    Kutatásom egyik meghatározó fejezete az innovatív szervezetfejlesztési megoldások (TQM, folyamatos javítás, BPR és módszertanok elméletének és gyakorlati alkalmazhatóságának a vizsgálata volt. Értekezésemben bemutattam a vállalati újjászervezési folyamatoknak a szervezetfejlesztési megoldásokban betöltött meghatározó szerepét, a BPR innováció végrehajtásának feltételeit és fázisait, és ezeket összehasonlító kritikai elemzésnek vetettem alá. Gyakorlati alkalmazásra szánt módszertanokról lévén szó fontosnak tartottam analizálni a BPR fejlesztések motivációit, a hatékonyságot, a sikeres és sikertelen projekteket eredményezõ faktorokat. A hazai és nemzetközi esettanulmányok, elemzések alapos vizsgálatával feltártam a sikertényezõket, és azokat az elemeket és gátakat, amelyek kudarchoz vezettek. A siker- és kudarcfaktorokat összevetettem a felmérési tapasztalatokkal és eredményekkel, valamint a hazai kutatók e témában megjelent publikációival (Pataki, Veér, Bogdán, Deák, Wimmer elemzései). Meg kell jegyezni, hogy kutatásomnak ezt a fázisát, tekintettel arra, hogy hazánkban még kevés igazi BPR projektet valósítottak meg, alapvetõen a vezetõ nemzetközi módszertanokra, és a fejlett országok alkalmazásainak tapasztalataira alapoztam, 53 amerikai, 16 európai és néhány hazai BPR fejlesztést elemeztem. A hazai megoldások vizsgálata során komoly nehézséget jelentett, hogy ezek többsége nem publikus, a hazai vállalatok vezetõi, valamint a fejlesztéseket irányító tanácsadó cégek az alkalmazott megoldásokat és az eredményeket üzleti titokként kezelik. A rendelkezésre álló információk alapján azonban megállapítható, hogy a hazai fejlesztések többnyire nem a BPR klasszikus felfogása szerinti radikális újjászervezést, a tiszta lapról indulás elveit követik, hanem inkább valamilyen alrendszerre vonatkoznak, egy vagy néhány teljesítményfaktor javítását célozzák, de az üzleti folyamatok alapos feltérképezésével többnyire befejezõdnek.

1.3. A kutatási tevékenység folyamata

Alaphipotézisem szerint az információtechnológia átalakítja a gazdasági struktúrákat, megváltoztatja az üzleti kultúrákat, szemléletváltást követel, és a fokozódó, egyre gyorsuló verseny a korábbiaktól eltér? koncepciókat, vezetési- és munkamódszereket igényel. Kutatási téziseimet négy különböz? aspektusból igazoltam, a kutatómunkát ennek megfelel? fázisok szerint végeztem (lásd 1. ábra).
1. fázis
A kutatási munka elsõ lépéseként az információtechnológiai (IT) és telekommunikációs (TC) fejlõdés gazdasági életre, a szervezetekre és az üzleti folyamatokra gyakorolt hatását vizsgáltam, elemeztem a legkorszerõbb technológiai lehetõségek alkalmazásából fakadó elvárásokat és kihívásokat, valamint az információ meghatározó szerepét.
2. fázis
A kutatómunka második fázisában azt a célt tûztem magam elé, hogy egy a hazai menedzsment, valamint végzett hallgatóinkkal készített empirikus vizsgálat formájában feltárjam a hazai vállalatok, a kisebb vállalkozások mûködési motivációit, az üzleti folyamatokat, az alkalmazott technológiák fejlettségi szintjét, a szervezeti struktúrát, a környezeti és az IT hatásokat, a nehézségeket, a fejlõdést elõsegítõ és gátoló tényezõket.
3. fázis
Kutatási munkám harmadik fázisában tanulmányoztam és elemeztem az üzleti folyamatok újjászervezésével kapcsolatos kutatási eredményeket, az alkalmazott módszertanokat (13 piacvezetõ módszertan sajátosságait vizsgáltam meg, ezeket kategorizáltam és elemeztem), és benchmarking összehasonlítással kiválasztottam azokat az elemeket, amelyek egy hazai módszertan kidolgozásához alkalmazhatók.
4. fázis
A kutatás végsõ eredménye abban a módszertanban csúcsosodott ki, amelyet az elsõ három fázisban végzett feltáró-elemzõ-rendszerezõ munkával alapoztam meg. A célom egy olyan újjászervezési módszertan kidolgozása volt, amely sikeresen alkalmazható mind a hazai, mind pedig a hasonló átalakulásban lévõ volt szocialista országok üzleti folyamatainak hatékonyabbá tételére, és ellentétben az ismert BPR módszertanokkal a hazai szervezeti sajátosságokra alapoz.

1. ábra A kutatási munka folyamata


2. A kutatás módszere

Az elõzõ fejezetben vázolt célok megvalósításához természetesen alapos irodalomkutatásra volt szükség. A téma újszerûsége miatt mértékadó hazai publikációk mellett elsõsorban amerikai (USA) és az EU országainak a témában megjelent szakanyagait és elemzéseit, valamint a postszocialista országok szervezeti kultúrájával, az elmúlt évtized átalakulási folyamatával kapcsolatos irodalmi anyagokat tanulmányoztam, és értekezésemben ezek rendszerezését, értékelését használtam fel. Az irodalomkutatás hagyományos forrásai mellett (az irodalomjegyzékben feltûntetett több, mint 140 referencián túl kutatásaim során számos egyéb anyagot is tanulmányoztam) sok hasznos információt gyûjtöttem és használtam fel az Internet hálózaton lévõ anyagokból is, bár ezek nagy része inkább az irodalmak létérõl és hozzáférhetõségérõl nyújtott tájékoztatást, és segített hozzá ahhoz, hogy a világ távoli részeiben munkálkodó kutatókkal konzultáljak.
    A hazai vállalatok körében végzett felméréshez, a változásmenedzsment helyzetének, az információtechnológiának a szervezeti változásokra gyakorolt hatásának vizsgálatához interjúkra, adatgyûjtésre, empirikus kutatásokra volt szükség, amelynek tervezésénél fontosnak tartottam olyan osztályozásra, számításokra és az összefüggések vizsgálatára alkalmas módszerek megválasztását, amelyek eredményeként reális képet kaphatunk a tényleges hazai helyzetrõl. Az elsõ fontos lépés a minta helyes megválasztása volt, ezt kétlépcsõs, arányos, rétegzett kiválasztással, az adatgyûjtést pedig kérdõíves felméréssel és mélyinterjúkkal végeztem. Az elemzéshez statisztikai algoritmusokat (kontingenciavizsgálat, rétegképzés, cluster-analízis, relációs analízis, asszociációs együtthatók), valamint a chi négyzet hipotézisvizsgálati módszert alkalmaztam. A cégek pozíciójának vizsgálatához a SWOT analízist és a portfólió elemzést választottam.
    Tekintettel a kérdõívek sokrétû információira, a bennük rejlõ elemzési lehetõségekre olyan feldolgozó rendszert terveztem, amely alapot nyújt a felméréssel kapcsolatos késõbbi igények kielégítésére is, így a rendszer tervezését, a szoftverrendszer kifejlesztését korszerû, rugalmasan változtatható objektum-orientált elemzési/tervezési paradigma szerint végeztem, a programrendszer implementálásához a Delphi alkalmazásfejlesztõt használtam
    A vezetõ BPR módszertanok vizsgálatához a klasszifikáció módszerét, az alkalmazások elemzéséhez pedig a benchmarking analízist alkalmazva arra törekedtem, hogy az újjászervezési megoldások átfogó problémakörének minél több vetületét és szegmensét megvizsgáljam.
    Az irodalmak és alkalmazások áttanulmányozása igazolta számomra, hogy a hazai szervezetfejlesztéshez hiányzik egy hatékonyan alkalmazható módszertan, a felmérési eredmények pedig arról gyõztek meg, hogy szükséges egy nagy valószínûséggel sikerre vezetõ szervezetfejlesztési megoldás. Mivel kutatásaim eredménye és értéke éppen az alkalmazhatóságban rejlik tudatában voltam annak a ténynek, hogy a kitûzött célt csak akkor érhetem el, ha az adaptálhatóság, a módszertan hazai szervezeti kultúrákhoz illeszthetõsége a teljes kutatási életciklus fókuszát képezi.
    A kutatás és a fejlesztés módszeréhez hozzátartoznak azok az értékes viták és mûhelymegbeszélések, amelyeket részben a konferenciákon, részben pedig a BPR fejlesztéseket végzõ szakértõkkel folytattam. Ezek lehetõséget adtak gondolataim megvitatására, továbbgondolkodásra ösztönöztek, irányt szabtak, és mindenképpen javították munkám hatékonyságát, a módszertan-termék minõségét. Meggyõzõdésem, hogy azoknak a projekteknek a tapasztalatai, amelyek a módszertanom alapján dolgoznak szintén nagymértékben járulnak majd hozzá az újabb verziókban történõ tökéletesítéshez.


3. Az értekezés tézisei, új tudományos eredmények

3.1. T1: Az IT forradalma paradigmaváltásra kényszerít

Bár az elõzõekben szükségszerûen már érintettem olyan kérdéseket, amelyek az új tudományos eredményeket sugallják, szükségesnek tartom ezeket összefoglalóan, a bennük rejlõ tézis-érték feltárásával részletesebben is megvilágítani.

Az IT robbanásszerû  fejlõdése intenzív hatást gyakorol a társadalmakra, a gazdasági életre, erõsen befolyásolja a piac mûködését, az üzleti tevékenységet, fokozza a versenyt, felgyorsítja a folyamatokat. Megváltoznak a szerepek, a klasszikus módszerek már nem használhatók eredményesen. Szemlélet-, kultúra- és struktúraváltásra, új koncepciókra, módszerekre, az átállást támogató programokra és technológiákra van szükség.
A tézis, mint a megfogalmazásból is látható több állítást is magában foglal, amelyek valójában önállóan is megállják helyüket, de éppen a köztük fennálló nagyon szoros kapcsolat, az egységes szemléletben történt vizsgálat miatt célszerûbbnek tartottam ezeket egy tézis-csomagként kezelni. A hipotézis igazolását azért is tartottam szükségesnek kiemelten kezelni, mert jelenleg sem a hazai szakkönyvpiacon, sem nemzetközi kitekintésben nem áll rendelkezésre olyan szakirodalom, amely összefoglalóan, rendszerezetten foglalkozna az információs társadalom kialakulásával, komponenseinek a gazdasági életre, a szervezetekre gyakorolt hatásával, jóllehet egyes gondolatokkal számos értékes hazai publikációban is találkozhatunk. A kutatást és hatásvizsgálatot, a menedzsment megváltozott szerepének igazolását elsõsorban információtechnológiai hatás-kontextusban végeztem, feltártam és elemeztem Kutatásaimból kitûnt, hogy a gazdaság és a társadalom nagyon erõs nyomás alatt van, és azok a vállalatok, amelyek nem váltanak szemléletet, célokat és módszereket nem képesek a fennmaradásra. Már ebben a fázisban fókuszáltam arra a fontos felismerésre, miszerint az eredményes üzleti tevékenység csak releváns információkat biztosító modellel lehetséges. Koncepciómban nóvum értékû a menedzsment szemléletének, a stratégiai feladatoknak, valamint a döntési tevékenységnek információtechnológiai aspektusból történõ közelítése és megváltozott szerepének az információtechnológia függvényében történõ vizsgálata [K3], [K11], [K12], [22]. Az információ erõforrás, stratégiai tényezõ, amelyet számadatokkal, statisztikákkal, komponensek definiálásával, ok-okozati összefüggések feltárásával bizonyítok.
    Az IT hatásának vizsgálata, meghatározó szerepének igazolása részlete kifejtést nyert az értekezésem elõopponálási változatában [P13], valamint számos egyéb publikációmban [K1]-[K4], [K16], [P3], [P5], [P8], [P10], [P13], [P19], [P23], [P24].

3.2. T2: Szükség van a hazai szervezetek megújítására, átalakítására

Állításomat a korábban már említett empirikus felmérési eredmények elemzése során, a kérdõívekkel és interjúkkal begyûjtött adatokat különbözõ aspektusból vizsgálva, több lépésben bizonyítottam. Az interjúk szerteágazó válaszainak elemzését az alábbiak szerint végeztem:

  1. információgazdálkodással kapcsolatos kérdések vizsgálata,
  2. a vezetõk szemléletének és innovatív készségének, a változásokhoz való viszonyának elemzése,
  3. a munkaerõpiaci kihívások, a szakemberekkel kapcsolatos emberi és szakmai elvárások, a szervezeti tanulás folyamatának tanulmányozása, és végül
  4. a szervezeti küldetés, a misszió megfogalmazásához szükséges, az üzleti vállalkozásokat jellemzõ faktorok definiálása.
Az empirikus vizsgálat alapot teremtett arra, hogy általános érvényû megállapításokat tegyek a hazai mikroszféra mûködésére és sajátosságaira vonatkozóan. Bár az egy adott idõszakra és csupán egy mintára vonatkozó eredmények mindig óvatosan kezelendõk, önmagában mégis nóvum értékûnek tekinthetjük az empirikus modell megalkotását, a problémák feltárását és a hazai szervezetekre vonatkozó hipotézisek igazolását. A kutatási jelentésben [P10], [P13], valamint a disszertáció mellékletében részletezett számítási eredmények és elemzések igazolják az alábbiakat:

T2.1 A hazai vállalatok elavult szervezeti struktúrában, szegényes infrastruktúrával mûködnek, a menedzsment és az alkalmazottak szemlélete korlátozza a gyors és eredményes innovációt.
Az empirikus vizsgálati elemzések igazolták az állítást, a szervezetek többsége sokszintû hierarchiában kialakított szervezeti formában mûködik, nincs tere a kreativitásnak, a mûködésben dominálnak a vezetõi utasítások, nehéz, vagy egyáltalán nem lehetséges a projekt típusú munkavégzés. A megkérdezettek többsége nem használja ki a korszerû információtechnológia lehetõségeit, alacsony a számítógép-világhálózatokba bekapcsolódott szervezetek száma, és egyelõre kevesen veszik igénybe az on-line szolgáltatási lehetõségeket. Az 1998 elején lezárult interjúk alapján a megkérdezettek 84%-a még nem vett igénybe on-line szolgáltatásokat , az 51-100 millió Ft árbevételû cégek 7%-a, a 200 mFt árbevételûeknek pedig mindössze 2%-a végez on-line átutalásokat, 94%-nál nincs külön informatikai csoport, nincsenek integrált informatikai alkalmazások, 28% úgy ítéli meg, hogy a túl drága informatikai beruházások nem térülnek meg. Az Internetbe bekapcsolódóknak mindössze 10 %-a használja üzleti célokra a hálózatot, 48%-a levelezésre, és 40% a valós idejû kommunikáció aránya.

T2.2. A munkaerõvel szemben támasztott elvárások szempontjából elsõsorban az emberi jellemzõk a meghatározóak (jó megjelenés, sokoldalúság, alkalmazkodóképesség, kreativitás stb.), az alapos szakmai ismeret másodlagos szerepet kap.
A szakmai ismeretek vonatkozásában a munkáltatók olyan univerzális munkatársakat alkalmaznának, akik (1) széleskörû közgazdasági ismeretekkel rendelkeznek, (2) idegen nyelveket, elsõsorban németet és angolt beszélnek, és (3) természetes eszközként képesek használni a számítógépeket.
    A kétirányú empirikus vizsgálat szignifikánsan egybeesõ eredményeket produkált, a vezetõi interjúk, és a diplomások körében végzett vizsgálatok egyaránt igazolták a tézist. A válaszadók a legfontosabb munkatársi elvárásként a jó megjelenést (80/11% ) és a sokoldalúságot (21/54%) határozták meg, míg a szakmai ismeret (13/42%) kevésbé fontos elvárásként szerepel az értékrendben. A megkérdezettek 89%-a szükségesnek tartja felsõfokú végzettségû, közgazdasági ismeretekkel rendelkezõ munkatársak alkalmazását, és 74%-uk hangsúlyozta a nyelvismeret, 70% pedig az informatikai ismeretek fontosságát, mint hordozó tudást. Meg kell azonban jegyezni, hogy vizsgálataim nem igazolták azt a nullhipotézist, miszerint szoros összefüggés van a vállalatok tevékenysége, ágazati hovatartozása, valamint a munkaerõvel szemben támasztott elvárások között (a Csuprov féle asszociációs együttható 0,14 értéket mutatott).

T2.3. A vezetõk többsége kritikus saját cégének tevékenységével szemben, képes saját üzleti pozíciójának reális megítélésére, a túlélés, a versenybenmaradás legfontosabb sikertényezõinek (a termék jó min?sége, innovatív készség, jó ötletek, gyorsan megszerzett, aktuális információk) felismerésére.
A tézist a vizsgálatok igazolták, a vezetõk többsége felismerte a változtatási kényszert. Az interjúalanyok többsége felismeri a szervezetében jelentkezõ problémaelemeket (rossz szervezeti struktúra, elavult eszközpark, tõkehiány, magas költségszint), a fejlõdés lehetõségeit (új piacokra való belépés, IT fejlesztés, termékfejlesztés, technológiai és eszközfejlesztés), a fenyegetettségi tényezõket (a vásárlóerõ csökkenése, lemaradás a versenytársaktól, megalapozatlan kormánydöntések, a csõd veszélye, infláció), de tisztában vannak azokkal a sajátosságokkal is, amelyek a szervezet ersségét jelentik. A legfontosabbnak tartották a termék jó minõségét, az innovatív készséget, a döntéshez szükséges aktuális információkat, az újszerû termékeket, a tõkeerõt. A hipotézisvizsgálatok 95%-os valószínûséggel szoros összefüggést mutatnak az irányított szervezet üzleti tevékenységének megítélése, valamint a meghatározott versenytényezõk prioritása között.

T2.4. A túléléshez reagálni kell a változó körülményekre, mégpedig gyorsan, változtatni kell az alapvetõ üzleti célokon, szemléleten, és egy korszerû technológiával támogatott, fogyasztóorientált, költségérzékenyebb, hatékonyabb gazdálkodást kell megvalósítani.
Az interjúalanyok válaszai, a beszélgetések alapján elmozdulás tapasztalható a jövõképalkotás a stratégiára való fókuszálás vonatkozásában, a vezetõk többségénél elõtérbe kerül a problémák, a nehézségek feltárása, az erõsségek hangsúlyozása, és a változáskezelés szükségességének felismerése és módjának definiálása [P10]. A tézis azonban csak részben igazolt, hiszen a vezetõk többsége még nem ismerte fel az IT meghatározó szerepét és a benne rejlõ lehetõségeket, a korszerû technológia alkalmazásának szükségességét. Döntéseiket megérzések alapján, saját belsõ intuíciókra hagyatkozva hozzák, és nem használják ki a számítógéppel támogatott integrált információfeldolgozásban rejlõ lehetõségeket.

3.3. T3: Az újjászervezés hatékony OD megoldás lehet

A szervezetfejlesztés hatékony megoldása egy olyan újjászervezési módszertan alkalmazása, amely a változó körülményekhez alkalmazkodva, az üzleti kultúrát is figyelembevevõ, az alkalmazottak meggyõzésére fókuszáló sajátosságokkal és komponensekkel rendelkezik.
Kutatásomban a módszertanok ismertetése a hasonló témával foglalkozó szakirodalmakétól eltérõ, hiszen a módszertanok rendszerezésén túl alapvetõ célja azoknak a sajátosságoknak a feltárása, amelyek az alkalmazások sikertelenségét okozzák (a BPR projekteknek egyes elemzõk szerint csaknem 70%-a sikertelen volt). Arra a következtetésre jutottam, hogy egy új módszer kidolgozásának és alkalmazásának sikere azon múlik, meg tudjuk-e határozni azokat a tényezõket, amelyek kudarchoz vezették a BPR projekteket. Ennek érdekében részletesen elemeztem, és statisztikai adatokkal támasztottam alá a BPR projektek benchmarking analízisének eredményeit, feltártam a sikertényezõket, a fejlesztés kockázatát, vizsgáltam az eredmények mérésének a kérdését. A módszereket tehát nem egyszerûen elemeztem és összehasonlítottam, hanem a TQM-mel és a folyamatos javítás módszerével is összevetve arra a megállapításra jutottam, hogy a siker egyik kulcstényezõje az ember, fontos az alkalmazottak megnyerése, az alulról jövõ kezdeményezés (empowerment) ösztönzése. Ha a menedzsment korszerû technológiákat alkalmazva maga mellé tudja állítani a dolgozókat, ha képes a problémák menedzselésére, ha önmaga és dolgozói is képesek a szemléletváltásra, akkor a BPR fejlesztés nagy valószínûséggel sikerrel jár.
 

3.4. T4: A megoldás egy hazai kultúrákra adaptált BPR modell

Munkám súlypontját egy kidolgozott módszertan képezi, amelyet egy összetett állításokat tartalmazó tézis-csomagra alapozva fejlesztettem ki:

A magyarországi vállalatok számára a szervezetfejlesztéshez egy adaptált újjászervezési módszertan jelenti a hatékony megoldást, amely a legkorszerûbb objektumorientált paradigmát követve, strukturált fázisaiban módszereket és technikákat is meghatározva pontos forgatókönyvként szolgál a hazai BPR projektek végrehajtásához.
A módszertan kidolgozása során mindenekelõtt megfogalmaztam a módszertani paradigmákat, amelyek szerint egy az információtechnológia vívmányait maximálisan kihasználó, mérsékelten radikális, inkrementális fejlesztést is lehetõvé tevõ koncepciót tartok követendõnek. Ebben a szemléletben kulcsszerepet töltenek be a fogyasztók és az alkalmazottak, és hangsúlyossá válik a környezeti változásokra való gyors reagálás, a megváltozott feltételekhez alkalmazkodás lehetõsége. Az emberközpontú, a jövõbõl visszafelé tekintõ (back to present) tervezési koncepció olyan útvonalat határoz meg, amely garantálja a sikeres alkalmazást. A fejlesztési fázisokat tekintve prioritást kap a misszió, a jövõkép, a stratégiai célok megfogalmazása, valamint a jelenlegi helyzet diagnosztizálása.
    A módszertan hat egymásraépülõ fázis feladatainak elõírásaival elvi, metódus és technikai megoldások ajánlásával segíti a fejlesztõt a BPR projekt sikeres lebonyolításában. A részletes feladatokat meghatározó módszertani keretrendszer a fázisokat szakaszokra bontva, a szakaszokat pedig a végrehajtható lépéseket tartalmazó eljárásokra tagolva tárgyalja. Minden végrehajtandó folyamat-elemhez módszereket és hatékony megoldási technikákat ajánlok. Disszertációmban, valamint az értekezés benyújtása óta megjelent módszertani kézikönyvben [K7] részletesen mutatom be azokat a fázisokat, paradigmákat, módszereket és technikákat, amelyeket egy RTEBP projekt során alkalmazni kell, sõt az RTEBP kézikönyvszerõ leírásában egy sikeres hazai BPR projekten keresztül megoldási mintákat mutatok be. A módszertani leírást áthatja a vizualizáció jelentõségének hangsúlyozása, amelyet a fejlesztõk és az újjászervezésben résztvevõ szervezet munkatársainak hatékony kommunikációja érdekében nagyon fontosnak tartok kiemelni.
A módszertan alapját képezõ 4. téziscsoport bizonyított, megoldást eredményezõ állításai:

T4.1. A szervezeti túlélés alappillére a szervezeti problémák és a változáskésztetés felismerése és kezelése.
 A módszertan külön fázisaként kezelem a szervezet önvizsgálatára, a változáskésztetés felismerésére szolgáló teend?ket. Az elsõ fázis alapvetõ célja a szervezeti problémák felismerése és feltárása, a környezeti elemek definiálása, az alapos térképezésre és elemzésre épített szervezeti modell kialakítása és diagnosztizálása. A jelenlegi helyzet ismerete a CEO elõtt világossá teszi a változtatási késztetést és az innováció szükségességét [K7], [P21].

T4.2. Hazánkban a BPR projekteket az útkeresés, a fejlett üzleti kultúrákban alkalmazott piacvezet? módszertanok esetleges és részleges adaptációja jellemzi.
 A hazai vezetõ tanácsadó cégek munkáját tanulmányozva azt tapasztaltam, hogy nincsenek kikristályosodott, egységesen alkalmazható módszertanok, a rutinmunkához használható, hatékony megoldások, minták, sablonok. A fejlesztõk munkáját az egyedi igényekhez illesztett megoldások, a kísérletezgetés, a próbálkozás jellemzi, amelyeknek hatékonyságát csak mindig a projekt befejezésével tudják mérni. Bár igaz, hogy a BPR projektek esetenként különbözõ lefolyásúak, mégis eredményesebb az a team, amelyik a hazai üzleti kultúrák sajátosságait figyelembe véve a legjobb megoldásokat alkalmazva, hatékony eszközökkel támogatva tud dolgozni [P19], [P21].

T4.3. Egy strukturált fázisokat meghatározó, megoldási elveket, módszereket és technikákat specifikáló keretrendszer követése a BPR projektek egyik fontos sikertényezõje.
 Korábbi fejlesztési tapasztalataim és a szakemberekkel folytatott viták arról gyõztek meg, hogy egy egyértelmû feladatokat és lépéssort elõíró, megoldási módszereket és technikákat ajánló forgatókönyv, a fejlesztési célok megvalósításához vezetõ, mérföldköveket, döntési pontokat meghatározó útvonal nagymértékben segíti a fejlesztõt, csökkenti a fejlesztési projekt kockázatát, rövidíti az átfutási idõket és csökkenti az erõforrásigényt, vagyis növeli a fejlesztés hatékonyságát [P17]. Ahhoz pedig, hogy a különbözõ fázisok fejlesztési részeredményei átalakítás és információvesztés nélkül kerüljenek át a következõ fázisba a teljes életciklusban egységes elvek alkalmazása szükséges [P8], [P20]. Az RTEBP módszertan kielégíti ezeket az elvárásokat.

 4.4. A hazai üzleti kultúrákra adaptált újjászervezési módszertan akkor lehet eredményes, ha képviseli az alábbi módszertani elveket:

 - back to the present útvonalmeghatározás
 - mérsékelt radikalizmus
 - törekvés a kockázatok minimalizálására
 - problémaelemzési és -kezelési képesség
 - a CEO támogató hozzáállása
 - alkalmazottak meggyõzése és bevonása az innovációs folyamatba
 - diagnózis szemlélet
 Értekezésemben részletesen fejtem ki a felsorolt elvek követésének fontosságát és mutatok rá arra, hogy a különbözõ BPR módszertanokban különbözõ hangsúllyal szereplõ, vagy a fejlesztõk által esetenként negligált tényezõk milyen szerepet töltenek be az innovációban, és milyen hatással vannak a projektre és az eredményre. A siker- és kudarcelemekre alapozott paradigmák különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak a hazai BPR fejlesztésekben [P22], [P16].

T4.5. Az objektumtechnológia az újjászervezési folyamatok modellezésének hatékony megoldása
Az üzleti folyamatok vizsgálatánál a szervezeti sajátosságok feltérképezésénél a modellszemlélet hatékony filozófiának bizonyul, hiszen a fejlesztési cél szempontjából lényeges, tartós és általános jegyekre fókuszál. Az RTEBP módszertanban az absztrakcióhoz, a kifejlesztett elemek újrafelhasználásához, a komponensek sajátosságainak átörökítéséhez, a változásokhoz való gyors alkalmazkodáshoz kiválóan alkalmazható objektumorientált szemlélet követését javasolom. Ezzel a filozófiával hatékonyan valósítható meg a BPR innovációban oly fontos kritikus folyamatok meghatározása, eredményesen végezhet? folyamatoptimalizálási eljárás, és biztosítható a változó versenyfeltételekhez való rugalmas alkalmazkodás is [P9], [P19].

T4.6. Egy módszertan csak akkor lehet hatékony, ha azt fejleszt?i folyamatosan illesztik a megváltozott körülményekhez
Maga az értekezés a legjobb bizonyítéka annak, hogy a változásokhoz alkalmazkodni kell. Nem tehetünk mást egy olyan módszertannal sem, amely éppen ennek a folyamatnak a támogatását célozza. Mint azt a 3. ábrából is láthatjuk, már eddig is nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy a hazai elemzõk és kutatók véleményét, a szervezetfejlesztési tapasztalattal rendelkezõ kollégák tapasztalatait, a folyó BPR projektek eredményeit figyelembe vegyem, és kifejlesszem a módszertan újabb változatát, vagy verzióját. Szándékom szerint a módszertant a jövõben sem kívánom „magára hagyni”, és addig szeretném illeszteni a megváltozott körülményekhez, amíg reális igény van a reorganizációs programokra [P13], [P18], [K7].

4. A kutatás eredménye, hasznosíthatóság

A Ph.D. kutatás keretében kifejlesztett BPR módszertan az RTEBP: Re-engineering Technology for Effective Business Processes egy módszertani keretrendszer. Az elsõ verziónak, az RTEBP V 1.0-nak a szakmai vitája 1998 nyarán kezdõdött, amikor is az IFIP világkongresszusán ismertettem a szakmával az objektumorientált elvû, hazai viszonyokra adaptált módszertant [P11]. Az elõadás élénk érdeklõdést váltott ki a közép-kelet európai és a fejlett országok TQM és BPR fejlesztési módszertanaival foglalkozó kutatói és alkalmazói körében egyaránt. Módszertani publikációim [P15-P17], [P19] több hazai fejlesztõ-tanácsadó cég érdeklõdését is felkeltették, akik felkértek a BPR fejlesztési projektjeikben való tanácsadói együttmûködésre. Ezek a cégek, akik már irányítottak Magyarországon BPR projekteket valójában valamilyen vezetõ módszertan elõírásait alapul véve egy, részben a hazai vállalati kultúrákhoz igazított, saját módszer szerint dolgoznak.
    1999 februárjában fejeztem be egy átdolgozott, pontos, módszertani lépéseket is specifikáló, összehangolt, a teljes innovációs életciklusban egységes szemléletet követõ új verziót, az RTEBP V 2.0-t [P18]. Az 1999. decemberében szakkönyvként is megjelent, az Artisjus Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület által 1999. December 22.-én 991220002T azonosító szám alatt bejegyzett RTEBP V 2.1 verzió [K5], [K7] megtartotta az elsõ változat alapvetõ filozófiáját és fejlesztési fázisait, és az innovatív megoldásokhoz pontosan specifikált feladatokkal, módszer- és eszközajánlásokkal részletes, eljárásszintõ forgatókönyvet kínál. Meggyõzõdésem, hogy egy ilyen, megoldási algoritmusokat és mintákat is tartalmazó módszertani specifikáció valóban segíti a BPR projektek munkáját, irányt mutat, a kockázati tényezõkkel is számolva feladatokat határoz meg, menedzseli a problémákat, és kiértékelõ mechanizmusával biztosítja a projekt sikerét. A 2. ábra a módszertani fejlesztés és alkalmazás ütemezését mutatja.

2. ábra Az RTEBP módszertan bevezetésének ütemterve

Jelenleg folyamatban van néhány olyan projekt, amelyben a fejlesztõk az RTEBP V 2.1 módszertant alkalmazzák. Bár még nem tudok beszámolni olyan eredményekrõl, amelyek az alkalmazás tapasztalatait összegeznék és értékelnék, a jelek arra utalnak-, hogy a módszertan sikerrel alkalmazható a hazai vállalatoknál. A módszertani keretrendszer-leírás annak a „Menedzsment Sikeres Megoldásai” sorozat keretében megjelent „BPR: Üzleti folyamatok újjászervezése” c. kötetnek [K5] a szerves folytatása, amelyben az Olvasó

Az RTEBP kézikönyvében [K7] végig lehet kísérni azt a folyamatot, amelynek során egy, az üzleti célokat és folyamatokat alapjaiban újragondoló szervezet a változtatási kényszer felismerésétõl, az innováció igényének felmerülésétõl kezdve feltárja és elemzi a jelenlegi belsõ és külsõ állapotokat, a kínálkozó lehetõségeket, majd meghatározza az elõrelépés módját és teendõit. A radikális szervezetfejlesztési stratégia, az újjászervezett architektúra és az üzleti folyamatok átalakítási eljárásai biztosítják a túlélést, a fennmaradást, sõt hosszútávon garantálják a vállalatnak a versenypozíciók javulását, a növekedést.
    Az RTEBP módszertani kézikönyv nemcsak hazai viszonylatban hatékony, hanem, tekintettel számos kulturális azonosságra hasznos lehet Közép-Kelet Európa hasonló átalakulásban lévõ országaiban is, ezért a kézikönyv angol nyelven is megjelenik (a nyomdai elõkészítés folyamatban van). 1999-ben három olyan, az RTEBP módszertant alkalmazó újjászervezési projekt is indult, amelyeket az EU European Environment Agency szervezete Oroszországban és Lengyelországban irányít.

5. Köszönetnyilvánítás

Egy tudományos igényû munka, a többéves kutatás nem nélkülözheti a szakmában kiváló kutatók és elemzõk együttmûködõ támogatását. A több mint három éves kutatási folyamat csaknem két évtizedes szakmai tevékenységem eredményein és tapasztalatain alapul, amelyhez kutatótársak, kollégák, szakért?k, tanácsadó cégek járultak hozzá.
Tisztelettel és köszönettel tartozom mindazon szakembereknek, akik munkám során értékes kritikai vélemény-nyilvánításukkal a jobbítás szándékával az eredményesebb munka érdekében szóltak, és ösztönöztek a folytatásra. Ezúton szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek DOBAY Péternek, opponenseimnek: BALATON Károlynak, CSÉBFALVI Györgynek, GÁBOR Andrásnak és NOSZKAY Erzsébetnek, valamint a Janus Pannonius Tudományegyetem Gazdálkodástani Ph.D. programjában munkámat támogató kutatóknak: BÉLYÁCZ Ivánnak, FARKAS Ferencnek, KOMLÓSI Sándornak, TÖRÕCSIK Máriának és VÖRÖS Józsefnek.
    Az objektumorientált szemléletformálásban, az üzleti modellezés OT filozófiájú megközelítésében, az RTEBP módszertan korszerû koncepciójának kialakításában hatékony segítséget kaptam Magnus PENKER professzortól, Grady BOOCH és James RUMBAUGH fejlesztõktõl. Sok támogatást, iránymutatást jelentett az újjászervezési projekteket menedzselõ hazai és nemzetközi fejlesztõ-tanácsadó cégek vezetõ munkatársainak tapasztalata, és nagy segítség volt számomra rendszerszervezõ szakirányos hallgatóim segítsége, akik az empirikus kutatás folyamatában aktívan vettek részt a kérdõívek készítésében és az interjúk lefolytatásában. A Ph.D. kutatásokat az UNIVERSITAS Alapítvány támogatásával a Széchenyi István Fõiskola alkotói légkörében végeztem, amely nagymértékben hozzájárult az eredményekhez.

Raffai Mária
raffai@rs1.szif.hu
http://rs1.szif.hu/~raffai

6. Az értekezés témájában készült publikációk

A Ph.D. kutatási idõ alatt megjelent szakkönyveim:
[K1] INFORMÁCIÓRENDSZER-TERVEZÉS - Az információs társadalom kihívásai - Novadat 1996.
[K2] AZ INFORMATIKA FÉL ÉVSZÁZADA - szakkönyv, ISBN 963 8455 61 6 (422 oldal), Springer Hungarica Kiadó, Budapest 1997.
[K3] DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS I.- Esettanulmányok - szakkönyv ISBN 963 9056 13 8 (310 oldal) Társszerzõk: Ferenczy Zoltán, Nagy Zoltán - Novadat, 1998.
[K4] INFORMÁCIÓRENDSZER-FEJLESZTÉS – egyetemi tankönyv 750 oldal, ISBN 963 9056 19 7, Novadat, 1999.
[K5] BPR ÜZLETI FOLYAMATOK ÚJJÁSZERVEZÉSE – Módszertanok, sikertényezõk, kudarcelemek – ISBN: 963 9056 21 9, Novadat, 1999.
[K6] BCP ÜZLEMENET-FOLYTONOSSÁG BIZTOSÍTÁSA – Megelõzési, felkészülési és helyreállítási terv – ISBN 963 9056 22 7, Novadat, 1999.
[K7] RTEBP ÚJJÁSZERVEZÉSI MÓDSZERTAN - Közép-Kelet Európai üzleti kultúrákra adaptált modellje – ISBN: 963 9056 24 3, Novadat, 1999.
[K8] DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS II. – Esettanulmányok - szakkönyv ISBN 963 9056 23 5 Társszerzõk: Ferenczi Zoltán, Nagy Zoltán - Novadat, 1999.
[K9] SZOFTVERRENDSZEREK FEJLESZTÉSI TECHNOLÓGIÁJA – Szerzõtárs: Tick József, a szakkönyv a KHVM projekt keretében készült 1999. Novemberében, megjelenés alatt áll
[K10] Hazai számítástechnikai almanach - a magyarországi informatikai fejlõdés története - InForum kiadvány magyarul és angolul CD-n és könyv formában

Megjelenés alatt álló szakkönyvek:
[K10] RE-ENGINEERING TECHNOLOGY FOR THE EFFECTIVE BUSINESS PROCESSES – az ISBN: 963 9056 24 3 szakkönyv alapján angol nyelven
[K11] DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS – Statisztikai algoritmusok - módszertani kötetek I.
[K12] DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS – Operációkutatás - módszertani kötetek II.
[K13] BUSINSS CONTINUITY PLANNING PROCESS – az  ISBN 963 9056 22 7 szakkönyv alapján angol nyelven
[K14] INFORMÁCIÓKEZELÉS – KHVM projekt keretében készül? szakkönyv
[K15] OBJEKTUMORIENTÁLT RENDSZERFEJLESZTÉS UML VIZUÁLIS MODELLEZÉSSEL
[K16] CYBERCORP – A 21. SZÁZAD IT TÁMOGATOTT SZERVEZETEI – MSM sorozat

A kutatási témában megjelent cikkek, elõadások:
[P1] The Responsibility of the Higher Education at the Beginning of the Global Information Society - Internet-Communication-Identity, International Conference 1996.
[P2] Társadalmi-gazdasági elvárások az informatikus szakemberekkel szemben - A fels?oktatás aktuális feladatai - el?adás, Informatika a felsõoktatásban '96 Konferencia, Debrecen
[P3] The Challenge of the Higher Education at the End of the 20th Century - Wiener Informations-technik Konferenz - Wien 1996
[P4] Objektumorientált elemzés-tervezés – Módszertan és esettanulmány, oktatási anyag, 1996.
[P5] A XX. sz. új ipari modellje a Szilícium Völgyben - 1997.
[P6] OOAD versus SA/SD Object-Oriented Paradigm in the Hole Life Cycle - II. Országos Objektumorientált Konferencia, Visegrád, 1997.
[P7] Objektumorientált modellezési technika – Módszertan, modellezési minták, esettanulmány - kézirat, 1997.
[P8] Objektumorientált szemlélet a fejlesztés teljes életciklusában - Az oktatás felelõssége és feladatai - Matematika, Fizika, Számítástechnika Oktatók Országos Tanácskozása, Gyõr 1997.
[P9] Object-Oriented Analysis and Design with Object Modeling Technique – Methodology and CASE Study, Rational News, Santa Clara, California, 1997
[P10] A hazai mikroszféra versenyképességét befolyásoló szervezeti, technológiai és tudáspiaci tényezõk - Empirikus vizsgálat – kutatási tanulmány 675 fiatal diplomás megkérdezése és 865 hazai vállalat menedzsmentjével készített interjúk alapján, 1998
[P11] The Business Strategy towards the Global Information Society: RTEBP Reengineering Technology for the Effective Business Processes - IFIP'98 World Conference 1998.
[P12] Munkaerõpiaci kihívások a globális információs társadalom küszöbén - Marketing & Menedzsment, 1999./1.
[P13] A menedzsment megváltozott szerepe a globalizálódó gazdaságban – Felmérés a hazai vállalatok körében és RTEBP V 1.0 újjászervezési módszertan - Ph.D. értekezés elõopponálási verziója, Pécs, 1999
[P14] Sikertényezõk és jövõkép a versenyszférában - Közgazdasági Szemle, megjelenés alatt
[P15] A tudáspiaci elvárásokhoz illeszkedõ korszerû informatikai ismeretek oktatásának problémái – elõadás a Matematika-Fizika-Informatika Oktatók Országos Konferenciáján, Budapest 1998
[P16] Üzleti folyamatok újjászervezésének RTEBP módszertana – Közép-Kelet Európai kultúrákra adaptált modell – elõadás a BKE Jubileumi Konferencián Budapest, 1999
[P17] RTEBP objektumelvû újjászervezési módszertan – elõadás a III. Országos Objektumorientált Konferencián
[P18] A túlélés, a versenybenmaradás, a versenypozíciók javításának koncepciója és megoldási módszere az ezredforduló Magyarországán – Hazai üzleti kultúrákra adaptált újjászervezési paradigma és módszertan: RTEBP V 2.0 - Ph.D. értekezés, Pécs, 1999
[P19] Az objektumtechnológia szerepe az üzleti folyamatmodellezésben – Hazai üzleti kultúrákra adaptált objektumszemléletû BPR módszertan – Informatika a felsõoktatásban’99 Országos Konferencia, Debrecen
[P20] RTEBP: Reengineering Technology for Effective Business Processes - The Journal of Economic Perspectives - Megjelenés alatt
[P21] RTEBP Business Process Re-engineering Methodology – An adopted Model for the Central and Eastern European Business Culture – ECIS’99 Conference on Information Systems, Copenhagen
[P22] A Chance for Survival in the CEE Countries – Re-engineering Methodology for the CEE Business Cultures – Word Computer Congress, ITBM2000 Information Technology for Business Management, Beijing, China, elfogadott elõadás
[P23] The Role of the IT-oriented Business Innovation – ECIS 2000: A Cyberspace Odyssey – Trends in Information and Communication Systems for the 21st Century
[P24] Az objektumtechnológia kihívásai – Informatika a felsõoktatásban Országos Konferencia, Debrecen, 1999. Szerzõtárs: Kovács Katalin
Megjegyzés: A fenti publikációk nagy része teljes egészében vagy kivonatos formában megtalálható az Internet hálózaton is a http://rs1.szif.hu/~raffai/index.html címen lévõ linkekrõl.

vissza a lap tetejéreHome